Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-04-08 / 14. szám

Ravasz Ilona k. a. Liszt Ferencz e kitűnő' tanítványát a nagy közönség már régebben ismeri; a legnagyobb tetszés közt játszotta Chopintől, .Grand Polonaise“-t és a Próféta ábrándját Liszt Ferencztől.

A dilettáns ifj. Huber Károly, Huber Jenő egy szerzeményét .Dalom“ és népdalokat énekelt; éneke és érczes, erőteljes hangja közönségünk előtt is ismeretes régebbi hangversenyekről.

Huber Jenő, ki októberben tanulmányai folytatása végett ismét elhagyja Magyarországot, az idényen át a nagyobb városokban még fog hangversenyeket adni, mely alkalommal meglehet városunkat is meg fogja látogatni.

rPrit\ky Károly.

IRODALOM.

Történelmi könyvtár 33 füzet. Kiadja a Franklin-Társulat. Ára 40 kr.

Orániai Vilmos vagy Istenért és a hazáért. Irta Áldor Imre.

Nincs nemzet, mely az általa különféleképen fölfogott szabadság eszméje iránt lelkesülni nem tudna; kérj tőle mindent s mondd, hogy adni csak neki van joga, mert szabad és mindenben szolgálatodra fog állani, de ragadj el csak porszemnyit is szabadság alkotta jógából s kész ellened fordulni, megfosztani életedtől, mert bitorló vagy és elnyomod őt.

V. Károly ügyes bánásmódja által kész szolgáivá tévé a németalföldieket, mig fia II. Fülöp vakbuzgósága s eszélytelen uralkodása által őket magától elidegenítette úgy, hogy nem láttak benne mást, mint jogaiknak eltipróját. Az elégületlenek, élükön Orániai Vilmossal, ellene szegültek II. Fülöp intézkedéseinek, melyeknek czélja vala; megfékezni bármily áron a németalföldiek hajlamát az egyházi reformok iránt. Az eretnekek ezrenkiut haltak meg a vérpadon; az elégü- letlenség, egyre nagyobb lön s Fülöp jónak látta Spanyolországba távozni és onnan csattogtatni kegyetlen ostorát, Margitot, törvénytelen nővérét nevezvén ki helyetteséül. Ezen időtől fogva II. Fülöp folytonos harczban állott Németalfölddel, megbízottjai által borzasztó kegyetlenségeket vitetett végbe, mig végre Orániai Vilmos a németalföldiek ritka vitézségével sok szenvedés után kivívta hazája függetlenségét.

*

.Falusi könyvtár* 22. sz. Kiadja a Franklin-Társulat. Ára 40 kr. A mező- és kertgazdaságra káros rovarok ismertetése és azok irtásmódja. Irta dr. Nyáry Ferencz. Számos fametszetü ábrával.

A rovarok fejlődése és életmódjának leírása után szerző érdekes és népszerű előadással elősorolja mindazon rovarokat, melyek a gazdasági, dísz- és konyhakerti veteménye- ket, a gyümölcsfákat s a szőlőt pusztítják, valamint azokat is, melyek a házi állatokat kínozzák. E könyvecskét különösen használhatóvá teszik azon óvszerek, melyeket minden egyes rovar leírása után találunk. Ajánljuk a gazdasággal foglalkozóknak.

*

.Olcsó könyvtár“ 28—35. füzet. Franklin-Társulat.

Ezen füzetek beszélyeket, regényeket, népies költeményeket foglalnak magokban, melyek tanulságos, szórakoztató s mulattató tartalmúak. Ide sorolandó még „Elbeszélések“ Jókai Mórtól. Ára 40 kr. Öt elbeszélést foglal magában, melyek hogy érdekesek, talán nem is kell említenünk.

*

A .Figyelő“ irodalomtörténeti közlöny érdekes tartalma:

A kritika kezdete a magyar irodalom- történetben, ifj. Szinnyei József. — Károlyi Gáspár hagyatéka, Paszlavszky Sándor. — Arany János költészete, Ferenczy József. — Szeberényi Lajos, Falaky Károly. — A Lo- rette-drámák a franczia irodalomban, Dr. Szemák__ István. — Hölty és Dayka, Bergmann Ágost. — Tiszavidéki népmondák és babonák, Deák Elek. - A legrégibb történeti énekről, Békési-Concilia Emil, Szilády Áron. — Magyar szójáték, Kőváry Béla. — Veszprémi Balázs-járás, Hantz Gyula. — Irodalomtörténeti repertórium, id. Szinnyei József.

*

A „Petőfi-Társaság lapja* 14. számának tartalma: Divatképek (szatíra), Kemény Józseftől. — Az apostol (elbeszélés), Vértessy Arnoldtól. — Feltámadás után (elbeszélés), Margitay Dezsőtől. — A karczlovagok (heti- szemle), Balázs Sándortól. — Kelet irodalmából, dr. Hatala Pétertől. — Arany János balladái. — Loa (könyvismertetések). — Köz- iptézetek- — Patti Adél (színházi szemle), Ábrányi Emiltől. — A Beethoven-ünnepély alkalmából. — Vegyes.

MŰVÉSZET,

Feleki Miklós 25 éves jubilaeumát e hó Il ikén fogja megülni, mely alkalommal Szigligeti „Nőuralom“ czímű vígjátékát fogják előadni.

*

Izsó Miklós özvegye egy olasz szobrász- szál befejczteté a „Busuló juhász“ második példányát, melyet férje bevégezetlenűl hagyott hátra.

*

Ápril. 18-án Beethoven-haugverseny lesz Budapesten, melyen Wieniavszky is közre fog működűi. A. F. L. szerint októbertől már- czius közepéig Budapesten összesen 52 hangverseny volt.

*

Molnár György Bécsbe ment Salvinit tanulmányozni, aki Shakespeare darabjaiban óriási sikert arat. — Molnár egy budapesti barátjához írt levelében csodálattal szól Sal- vini művészete felől.

*

Solymosi Elek 3 felvonásos népszínművet írt „Kritt“ czímmel, melyet Gerőfi Andor fog a budai színkörben előadatni májusban. E mű Sz. V. szerint az erdélyi népéletet vegyesen oláh elemekkel festi; zenéjét Állaga Géza,irta. Különös megemlítést érdemel egy drótostót alakja, ki dudával vándorol s ki egy nagy fináléban az éneklő és tánczoló magyar és oláh alakok nemzeti zenéjébe komikus tactus-érzékkel az összhang sértése nélkül beledudál. Van benne még a többi közt egy kis béres, biró, rektor, egy 4 éves kis oláhezigáuy apjával és az oláh szájhősség prototypjai gyanánt 5 oláh rüpők, kik együttesen az erdélyi pálinkázást nagy élethűséggel fogják a nézőközönség szeme elé tárni. A magyar és az oláh női viselet is elég látványosságot fog nyújtani. Mindezek mellett, van-e a műnek becse, arról mit sem szól a krónika.

*

A képzőművészeti társulat, mint értesülünk, Siemiraszky lengyel festő kitűnő művét „Nero fáklyáit“, a képzőművészeti palota megnyitása alkalmából rendezendő kiállításon ki fogja állítani. Az alkudozások az engedély megnyerhetése végett már néhány hónap óta folynak a hires lengyel festő bécsi udvariatlan megbízottjával (bizonyos Walkovszky nevű úrral) ki a társulat négyszeri megkeresésére válaszolni sem tartotta érdemesnek. A képző- művészeti társulat titkára a sok irka-firka után egyenesen a művészhez fordult, ami aztán kedvező eredményre vezetett. A kiállításon való részvételre a társulat többek közt Merkl Károly wiesbadeni művészt is felszólította. B. N.

*

Az Eszterházy-képtár műkincsei, főleg a tudós Lützow, dr. Henszlmann, Ipolyi és mások ismertetései nyomán az egész művészvilág figyelmét fölkeltették, s pár év óta a nevezetesebb festményeket a legkitűnőbb mesterek metszik rézbe. Eddigelé — mint halljuk — a következő festményeket sokszorosították: Rembrandt egy női alakját és Metzu egy genre-képét. Rajzolta Jasper, rézbe metszette Schmidt müncheni mester. Bronzino „Krisztus születését* *, metszette Schmidt. Gaudenz Ferrari „Madonnáját“,; metszi Mártim Gonzales Coques Vau Eyck családját; metszette Dobay Jenő. Készülőben vannak: Rafael egy kisebb Madonnája, melyet Jakobi bécsi tanár és Boltraífió Madonnája, melyet Büchl fog rézbemetszeni. B. N.

*

Pannóniái barbár-edények. Beláuszky Dezső, a szegszárdi országos selyemtenyésztési intézet igazgatója, legközelebb Várdomb | községében 17 darab panuoniai barbár-edényt ásatott ki. Ezen ép edények homorú czifrá- zatai kemény fehér mázzal vannak bevonva. Igen csinos alakúak, a kávés csészékhez hasonló edénykék. Belánszky úr, ki a leletet egyik szaktudósunkhoz küldötte be, azt írja, hogy a kisebb edények egy nagyobb tállal leborítva találtattak, s mellettük egy hegyesre csiszolt csont feküdt. A lelet jelenleg b. Nyáry Jeuő úr birtokában van. P. N.

HÍREINK.

*A török császári alkonsultól vettük e levelet. Tekintetes úr! Becses sorait és a mellékelt 1 db aranyat, 3 ezüstforintot, 15 db ezüsthuszast és 50 frt 38 krt., úgymint egy csomag tépésküldeményt, melyet Önök buzgó fáradozása a törők sebesültek javára gyűjtött és melyet a czélra küldöttek, vettem s rendeltetése helyére fogom küldeni. Tekintetességed ismételt becses küldeménye által fényesen igazolta, hogy Veszprém város nemeslelkű fiai és gyöngódlelkű honleányai igazi rokonszenvvel viseltetnek a török nemzet | sorsa iránt. Felkérem Tekintetességedet, szíveskedjék őszinte hálámat fejezni ki mind azon nemeskeblíí honfiak és gyöngódlelkű honleányoknak, kik ezen emberbaráti czél elérését eszközölték. Fogadja nagyrabecsülésem és tiszteletem őszinte kifejezését. Budapest, 1877. ápr. 6-án. — A főkonsul távol- létében Chedid Habeyche, al-konsul.

»Műkedvelői előadás. - A helybeli önkéntes tűzoltó egylet működő tagjaiból alakúit műkedvelői társulat múlt hétfőn, ápril 2-án tartotta meg első előadását. Színre került ez alkalommal „az udvari bolond“ vígjáték három felvonásban Szigligeti Edétől. Derék tűzoltóink nem veszik rósz néven, ha e darab megválasztását nem tartjuk egészen helyesnek. Gyakorlott színésznek kell annak lenni, ki a legmagasabb körben dívó társalgási és tartási modort annyira el tudja sajátítani, hogy az a néző közönséget habár csak képzelemben is oda áthelyezni képes legyen; műkedvelőktől ezt az első előadásnál várni, szinte lehetetlen. Ezen egy, de főhibát leszámítva az egész előadás öszhangzó és kielégítő volt, miről, ügy hiszszük, maguk a szereplők is meggyőződhettek a sűrű taps és gyakori kihívások által. Heider Antal úr (Brebér Pető) ma is mint a jóminap uralta a szíupadot és a komikum, mely komoly, phlegmatikus arczán áttört, jótékony nevetésre fakasztott mindenkit. Ő a közönségnek határozott kedvenczévó magasodott. Szerencsés és találó szerepe volt Balogh Károly úrnak (Hancsik), ki a közönség kitörő nevetése közt ügyesen tiltakozott kinevezett udvari szabósága ellen. Kanczler Mari (Deodata) kisasszony kedves otthonias- ságot fejtett ki, melyet kissé hízelgő hanghordozása még nevelni látszott. Biró Margit (Jusztin) és Suli Mari (Erzsébet) kisasszonyok elég helyesen alakítottak; Tislér Sándorné úrhölgyőn látszott, hogy nehéz szerepének tudatával bír és annak minden áron meg akar felelni. A többi szereplők tekintve a darab relativ nehéz voltát, a lehető igényeknek mindnyájan megteltek. Az a szép rend- és figyelem, melyben derék tűzoltóink előadásainál a közönség részesülni szokott, most is tapasztalható volt és így csak természetesnek találjuk. hogy városunk színe java vetélkedve sereglett össze, hogy telt házat csináljon a buzgó és pártolásra valóban méltó műkedvelőknek.

*A helybeli tűzoltó-egylet alparancsnokságától vettük e sorokat: T. szerkesztő úr! Az önkéntes tűzoltók által alakított műkedvelő-társulatnak a f. ápril. hó 2-án tartott előadása jövedelmét van szerencsém a következőkben tudomására hozni. A bérletből 42 bérlet után 6 előadásra befolyt összesen 201 frt 60 kr. Az előadáskor elárusított belépti jegyekből 155 frt 30 kr. Össszesen 356 frt 90 kr. Ezen jövedelemből pótoltatik a színpad felállításának és a színi készletek beszerzésének költsége, melyet véglegesen ezideig azért nem tudtunk megállapítani, mert a számlák egészben nem adattak be. Tisztelettel kérjük azért t. szerkesztő urat, miszerint eddigi működésünk eredményét becses lapjában akként szíveskedjék közzé tenni — ha ugyan arra érdemesnek találja, — hogy az előadások lefolyásáról egyenkint is, de a be végzett működés eredményéről végszámadásunkról okvetlenül és kimerítőleg fogjuk a nagy érdemű közönséget értesíteni; mig azt tehetnénk, működésünk első eredményét is már bemutatni sietünk. B. Polgár Gyula, kanizsai színigazgató, abbeli nyilatkozatára, hogy ő a helybeli tűzoltó-egylet segély-pénztára javára színi előadást rendezett, a városi hatósághoz hivatalos jelentésünket megtettük, s kimutattuk azt, hogy nem ő rendezett a tűzoltó-egylet javára, segély-pénztára alapjára pedig senki — de mi tűzoltók rendeztünk az ó javára műkedvelői előadást, miután a 247 frt jövedelemből ő tetemes felszámításaival 96 irtot a költségekre és 82 frtot osztály-részül elvitt, tehát műkedvelő társulatunk keresett neki 178 frtot, — mig egyletünknek nem jutott több 82 írtnál és költségeink fedezésére 14 frt. Fogadja legőszintébb tiszteletem nyilvánítását — ki is maradok, Veszprém, 1877. ápr. 6-án

kész szolgája

Tongrdc{ ‘Dániel, alparancsnok.

“Köszönetnyilvánítás. — A veszprémi

takarékpénztár a helybeli nagygymnasium tanszereinek gyarapítására ez évben húsz forintot volt szíves ajándékozni, miért a gym- nasiumi igazgatóság ezennel köszönetét mond.

*Az angolhölgyek zárdájában múlt szerdán, ápril 4-én tartatott meg a növendékek szokásos vizsgálati ünnepélye zene-, ének- és tanult nyelvekből. A csinosan összeválogatott zenedarabokat ügyesen játszották; jól mentek a dalok is, melyek között franczia és német szövegűek is voltak. Ezt három kis színdarab előadása követte, melynél dicsérettel kell fölemlítenünk a szép szorgalmat és szabatos szavalást. A jelen volt vidéki és helybeli szülők s érdekeltek ismét örvendetes megelégedéssel látták a jeles nevelőnők buzgalmának, s tevékenységének szép sikerét.

’Hirdetmény. - A szentgáli közbirto- kossági erdőben elharapódzott nagymérvű fapusztítás meggátlása s illetőleg beszüntetése

tekintetéből, alulírott szolgabiró mint erdei főzártartó részéről ezennel közhírré tétetik, hogy miután a szentgáli birtokosoknak csakis minden hétfői és keddi napon engedélyeztetik saját házi szükségletükre, a cserfának teljes kizárása mellett, egyedül száraz és eselék-fát hozni az erdőről, és az ezen készletből netán fennmaradandó száraz és dűlt fát minden héten egyszer, és pedig az e czélra kitűzött csütörtöki napon elárúsítás végett a Veszprém városi fapiaczra szállítani, — minden a nevezett város vagy a szomszédos községekben a jelzett csütörtöki napon kívül elárúsítani szándékolt bárminemű tűzi-, épület- avagy szerszámfa elkoboztatni, és a fatolvajlást elkövető egyén valamint a vevő is fenyíto kir. járásbíróságnak átadatni és a tilalom ellenére árúit famennyiség nyomban elkoboztatni fog. Veszprém, 1877. évi márcz. 23-káu. Kleczár Ferencz, szolgabiró és főzártartó.

»Figyelmeztetés. — Halljuk, hogy városunknak különösen iparos-polgárai közöl felette sokan szeretnek holmi utazó kereskedőknél részletfizetésre órákat, tükröket és más bútordarabokat megrendelni. Semmi közünk hozzá, ki mily utón szerzi meg bútorait, de nem tehetjük, hogy az ily vásárlások árnyoldalára ne figyelmeztessük tisztelt polgártársainkat. Az ily tárgyak rendesen drágábbak és roszabbak, mint a solid kereskedőknél vásároltak; drágábbak, mert a szállítás és a külön ágensek költségei mind betudatnak az árba, roszabbak, mert rendesen kimustrált, vagy állott vásári munkák, mint arról, úgy hiszszük, az illetők már szomorú tapasztalatot tehettek. Ha még tekintetbe veszszük, hogy útközben mennyit romlanak, kit kit meggyőztünk a kézzel fogható kárról. Vannak városunkban solid kereskedők, kik a közterheket velünk együtt viselik, és jövedelmöket köztünk költik el, szóval jót roszat édes mindnyájunkkal megosztanak, illő és nagyonis méltányos tehát, hogy amit lehet, nálok és ne idegeneknél vegyünk.

»Véletlen halál. — E hó 5-ón özvegy Scheiber Ignáczné, 86 éves nő, ki unokájánál Scheiber Izidornál tartózkodott, este nyolcz óra után az udvarra ment és hihető elmezavarában a kútba esett vagy ugrott A háziak a locscsanó zajra figyelmesek lettek és a szerencsétlent Petries úr húzta ki a kútból. A rögtön odahívott városi orvos megvizsgálván a szegény öreg nőt, már holtnak jelentette.

»Tüzes lovak. — Gróf Eszterházy György tündérmajori számtartója, Czacher János, e hó 6-án a „Koronába“ szállott be az uraságnak gyönyörű két telivér-lovával. A lovak a kifogásnál megijedtek és féket vesztve kiiramodtak az udvarból a lövölde felé, hol is az egyik hihetőleg a korlát sodronyába megbotolva lábát törte, a törés gyógyíthatlannak bizonyult és a ló, mely 800 írtra becsültetctt, a helyszínén azonnal agyonlövetett.

*A kir. birósági végrehajtók figyelmébe melegen ajánljuk azon életrevaló eszmét, melyet Gutvill Károly balassa-gyarmati kartársuk a „Magyar Hírlap“ f. éri 71. számában megpendített s mely nem mást czéloz, mint az összes végrehajtói kar közbejöttével oly péuz-segélyző egyletet alapítani, mely az elhalt végrehajtók családjait, valamint a betegség vagy más körülmények által elnyomoro- dott kartársakat gyámolítaná. — Felhívásából közöljük a következőket: 1. Képezzünk egy testületet saját kebelünkből választván egy bizottmáuyi kart, mely alapszabályokat szerkesztve, megszabandó lenne az általunk befizetendő összegek mennyiségét. E bizottmányt óhajtanám, hogy az a fővárosban szerveztetnék.

2. Á befolyt összeg helyeztessék el egy biztos pénz-intézet felügyelése alá, hol a tőke a kívánt és járó kamatok biztosítva lennének. 3. Biztosítsuk magunkat egy jóhitelü életbiztosítási intézetnél. — Hogy pedig a biztosítandó kar annál számosabb tagokkal bírjon, üdvösnek vélném, ha erre a kör- és községi jegyzői kart felszólítauók, — kikkel egyesülve a biztosítás a tagok sokasága miatt tetemesen olcsóbb áron volna kieszközölhető. Csak is ezen általam röviden vázlott intézkedés után lehetünk nyugodtak jövőnket illetőleg, mert ha az, mit erősen hiszek, szilárd akaratunkkal találkozva — kivitethetnék — volnánk családostul minden oldalról biztosítva. Hogy azonban a szép terv puszta írott malaszt ne maradjon, mi magunk részéről szükségesnek tartanék, hogy azon érdekeltek, kik az eszmét pártolják, tegyék magukat az indítványozóval összeköttetésbe, beszéljék meg a dolgot közelebbről, iparkodjanak netalán vonakodó kartársaikat ez ügynek megnyerni, és ha az eszme eléggé érett lesz, jöjjenek össze a fővárosban és a további teendők felől határozzanak.

“Gr. Eszterházy Pál önagymóltóságának életét Pisában, mint a „Pápai Lapok* értesít súlyos betegség következtében, komoly veszély fenyegette; jelenleg azonban, minek szívből örvendünk, minden veszélyen túl van.

“Balaton-Füred. jövője. — E héten volt alkalmunk a fürdő-igazgatóság szívességéből azon tervrajzot megtekinteni, mely hivatva van Balaton-Füredet egyik leglátogatottabb és a külföld által is felkarolt fürdőintézetté tenni. A tervrajz a mostani sétányt érintetlenül hagyva a légi színház helyén gyönyörű épü-