Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-03-25 / 12. szám

Melléklet a VESZPRÉM“ 12-ik számához. í. Elnöki megnyitó, olvasta P. Szabó Károly | főiskolai tanár. 2. Hymnus Erkeltől, játszotta * 1 a főiskolai zenekar. B. Petőfi emlékezete, Oda, Pap Kálmántól, olvasta Széki Aladár. 4. Emlékezés Petőfire, olvasta Guotli Kálmán. 5. ,Szózat* énekelte a főiskolai dalkör. 6. „Van egy marok föld“, „Pál mester“ és „Egy gondolat“ czímíí költeményeket szavalta tíaáry József. 7. Népdalok, játszotta a főiskolai zenekar. 8. „Talpra magyar“ szavalta Kecs­kés Kálmán. 9. „Szomorúan szól a nóta“ j énekelte a főiskolai dalkor. 10. „Ilunyady László“ ballada Petőfitől, szavalta Széki Géza. 11. „Kosutk Lajos azt izente“ játszotta a főiskolai zenekar. A programm minden egyes pontjának kivitele meglepte a díszes közön- j séget, mely a főiskola nagy termét zsúfolásig megtöltő A belépti díjakból befolyt körül- i belül 80 írt, az azonkívül többek által magán­úton ajándékozott pénz és a társas estélyből fenmaradt pénzösszeg körülbelül 120—140 irtot tehet, mely összeg a Petőfi-szoborra fordíttatik. Az ünnepély után következett 60 j terítékű bankettről mindenki jónak fogja ta- 1 lálni, ha hallgatunk, mert különben sokat j kellene mondanunk, ami soknak a jelen és távol voltak közül nem tetszenék. Azért tehát a viszontlátásig. Veritas. Enying, 1877. márczius 21-én. T. szerkesztő úr! Nem óhajtók Sxüts Ákos úrral polémiába bocsájtkozni és honorificus (?) levele felett ! főkép kaczagnék már most is egy jót, ha nem volnának indokok, miket kiemelve kötelessé- j gemnek tartok az ügy tisztázása végett a I nyilvánosság elé bocsájtani, egyelőre kije- i leütvén, írhat ezután Szüts uram bármit, azt ! legkevésbbé sem veendem tekintetbe. A folyó évi február hó 25-diki számban közzétett levelemet — anélkül, hogy annak lényegét érintené, — legilletéktelenebb czá- urafolatokkal halmozza. — Szüts uram doctus uram ! Minek egy koszorús költőt háborgatni Minek annak bölcs sorait hazug írás beveze- j téséhez felhasználni? — „Rátérek a fent idézett j levél, jobban mondva érthetetlen mondathal- í máz bibliai helyekkel tarkázett, idegen sza- j vakkal elékteleuített levelére“ s. t. Már igaz Szüts uram ez; de azt hiszi, hogy mindenkinek oly facilis a hazugirás, mint önnek? — Nem! — Még annak sem, ki a szépirodalmi munkálatokkal tüzetesen foglalkozik,, jönne önnek ötlete! „bocsássák meg neki, mert nem tudta, mit cselekedett.“ — „Mi indította Káint a gyilkosságra“ és a többi hoszszas phrasisok leirását tekintetbe nem véve, sajnálatomat fejezem ki, hogy nincs náluuk egy Katona József, ki biz szükséges lett volna a bál leírásához. — „A pompásan feldíszített terem azért volt és maradt üres, mert akik meg voltak híva, azon estve B. mér­nök úrnál név-estélyen jelentek meg. Ezen állítása nagyon téves, (udvariasságból nem mondom, hogy hazugság) mert proletárokon kívül volt még elég publicum, kik csupán az azelőtt néhány nappal rendezett bál fáradal­mait még ki nem keverék, tehát egészségi szempontból honn maradtak. Hogy V. S. és H. F. urakkal vacsoráit megengedem, és gra­tulálok jó étvágyához; mert biz nem minden­egy dandyről, miként ő, miután tánczosnője selyemíürtjeit, bársonykacsóit, márványhomlo­kát, alabastrom-nyakát, biborajakát, gyöngy- fogait, rubin arczát, gyémántszemeit, ezüst­hangját, aranyos szép magát s egész drága valóját, a dollárragyogásu csillagszegekkel gazdagon kivert egekig magasztalta volt, lel­kes fölhevüléséuek ékes tolmácsolását ily köl­tői szavakkal fejezte be: Hogy is vette ön gyönyörű fejdíszét? Si non e verő, e ben tro- vato. Annyi áll, hogy az amerikaiak társalgá­sának kezdete rendesen a: „Fine day, very fine weather“ szép nap, igen szép idő, foly­tatása és vége a: „How go squares? hów is the business.“ hogy állanak az ügyek? hogy megy az üzlet? Hisz: „Navita de ventis, de bobus narrat arator,“ magyarul: Szénégetőnek tpkén a szeme. Még a nőkkel szemben sem tagadhatják meg magokat, noha csakugyan furcsa dolog, üzletről beszólni amerikai nőnek, ki attól még európai nővéreinél is távolabb áll, s ki sokszor még azt sem tudja, gazdag vagy szegény-e az „öreg,“ e valóságos pénz­sajtoló gép. Az üzlet emberei, s kik nem azok Ame rikában? télen, nyáron, szűkben, bőben, na­ponkint öt órakor fölkelnek, 7 ‘/2 órakor vagy legkésőbb nyolczkor készen várja őket a reg­geli, mely közönségesen egy findsa kávé — vagy theából, egy darab sódarból vagy roast- beef-ből áll, félóra múlva már mindenki az üzletben, s a „Wahll-strect“-től kezdve, hol a k^károk, milliomosok, nábobok, pénzkirályok székelnek, az utolsó szatócsboltig hangya­szorgalommal dolgoznak, csak egy gondolat foglalkoztat mindenkit, a „make-money“ pénz­napi dolog %8 órakor és ismét ‘/2ll órakor vacsoráim. — Ezt pedig reményiem, helyben hagyja, hogy nevezett idő-tájban másodízben (?) vacsoráit az „iparoskor“ olvasótermében. — Hogy a félig elégett gyertyákon csendben megosztoztak volna, nem igaz, (udvariasságból nem mondom, hogy hazugság) mert a józan ész sem engedi azt a muzsikusokról, volt helyzetükben föltételezni. „A beléptidíjakat egytől — egyig — nagyrészben — felülfize- téssel küldötték meg.“ Isten bizony erre ne­vetnem kell! Hát állítám én tán,‘hogy nem fizettek? — De mikor? — Az a kérdés. Ón állítása itt is valótlan, (nem akarom mondani, hogy hazugság) mert ugyanazon estve legtöbb 8—9 frt jött be és így állítá­som, úgy hiszem, eléggé alapos, hogy osztoz­tak a crucifereken. Itt megjegyzem! „Távol vagyok attól tán a helybeli urak pártolását kétségbe vonni, kik nem csak a zenetársula­tot részesítik nagylelkűségükben, hanem ami a közjóra vonatkozik, bizonynyal nálunk talál nemes érzetű keblekre; de ide Szüts urat nem gondolva.. Ultimátumul t. szerkesztő úrnak tanácsot ád. No ez hát mire való? „közleményeiket Back-rendszer alattinál is szigorúbb censura alá rendeli? Ha, ha! — Beszél itt a jogász? — Mint látszik „de personis et de rebus“ különfélébe kapkod, pedig azzal ne törődjék, bízza csak azt magára a szerkesztőre. Roth P. József. Ezzel az ügyet lapunkban befejezettnek nyilvánítjuk. Szerk. MŰVÉSZET. Madách Imrének, az „Ember Iragoediája“ és a „Tündérálom“ költőjének, Nógrádme- gyében, mint a költő szülőföldjén, szobrot akarnak állítani; ez minden esetre szép terv, de viszonyaink miatt aligha lesz egyhamar kivihető. — Bárcsak költeményeinek összes kiadását vehetnék már egyszer Gyulai gon­dos kezeiből ! * József nádor szobrát megfordítják és pedig arczczal a népesebb fürdő útza felé. * Gr. Yav Saroltától kinek nevével csinos lyrai költemények alatt lapunk hasábjain többször találkozhattak olvasóink „Virágh Sándor“ czímű népszínmű került színre. * Sztrogoff Mihály e hó 16-án adatott elő a népszínházban és pedig roppant hatással, azóta ismétlik. Budapest után Bécs és Berlin fogja látni e darabot, melyben annyi a lát­ványosság, hogy a legkiváncsiabB egyént is kielégíti. Sardou Lubomirszky regénye után „Számüzöttek“ czímíí drámát készített, mely- beu élő farkasok fognak szerepelni; ez okból sodronyhálóval akarták elrekeszteni a szín­padot, de most kilátásban van az, hogy egy magyarországi ember fog e czélra Párisba menni szelídített farkasaival. Már elég látni való van és lesz tehát a színpadon, még szerzés minden áron. E méhrajként pezsgő élet csak délutáni egy óra tájban szakad meg rövid időre, mely alatt a buzgó munkások buzgó evőkké változnak, s az előbb üres „lunch-room“-ok (villásreggelivel szolgáló he­lyiségek) egyszerre megtelnek emberekkel, kik mintha sajnálnák a csekély időt, melyet ét­kezésre fordítanak, kalappal fejőkön,* állva, szótalanul, sáskaként falják be a darab sand- wich-t, halat, félig sült marha- vagy ürühűst az általok anyuyira kedvelt, de európai gyo­mornak éldelhetlen édes burgonyával (sweet potalo) és a nehéz gyümölcspástétomot vagy tortát, s ha finom franczia pezsgőre nem ke­rül, isznak rá egy korty sherryt, brandyt, whiskyt, Lager-beert vagy legközönségesebben egy pohár hideg vizet, azután rohannak újra a Mammon házába, melyet csak délutáni hat órakor hagynak el. s miként alkonyaikor a vásártér, a kalmárkodás színhelye egyszerre kiholttá lesz; ellenben megtelnek a lakházak, melyeknek füstölgő kéményei olv kivogatólag csalnak az — ebédre. Mint majd minden nagy városban, úgy itt is külön városrészt foglalnak el a szabók, vargák, kalaposok stb., de azért mégis meg­történik, hogy a korlátlan szabadalomnál fogva I gyakran a legellentétesb áruk válnak szom­szédokká, s a legfinomabb utczák legfinomabb boltjai mellé egyszerre csak egy mészárszék kerül, hol a marhát nem csak szemed láttára i taglalják, de tagiózzák is. Nagy József. csak egy jó oldalát felejtették el a régibb idők látványosságának, — az akasztóiját. Donadio Bianca Kolozsvárról Debre- ezenbe ment. Ugyané művésznő fogja énekelni Budapesten „Pál és Virginia“ czím szerepét, mely mű május elején fog előadatni. * Gerster Etelkát, e magyar énekesnőt, kiről már egyszer emlékeztünk, 60000 frank évi fizetéssel szerződtették a párisi nagy operához. * A Teleki-pályázat 200 aranyát Csiky Gergely, a „Jóslat“ szerzője, nyerte el „Janus* czímíí tragoediájával, melynek lélektani moti­válna hiányos s korfestése sem erőteljes ugyan, de mégis e nemű műveink jobbjai közé sorozható. * Bertha Sándor „A fogoly balladája* czímű 1 felvonásos operát írt, mit közelebb­ről PárisbaD fognak előadni. * Mészöly Géza, Münchenben tartózkodó hires magyar festő, nem rég családjához uta­zott Székes-Fehérvárra. * Liszt Ferencz ezüst koszorút kapott azon egyletektől, melyek javára közremíí- ködöttt. — Az Erzsébet-oratorium előadása igen nagy deíiczittel járt. * Sziklai Emilia jövő hóban Győrben fog föllépni, Soldosné pedig legelőbb Kassára megy vendégszerepelni; érdekkel nézünk eléje Bulyovszkiné székes-fehérvári fólléptének is. I R O D A L_ O M. Tóth Kálmán prózai munkái. Koszorús költőnket, a magyar nők kedvencz költőjét, Tóth Kálmánt sikerült rábírnom, hogy lapok­ban elszórva megjelent, nagy tetszésben részesült, sőt feltűnést okozott apróbb prózai müveit összegyűjtve, engedje át nekem kiadás végett. S ezennel van szerencsém, a költő nagyszámú barátait és tisztelőit értesíteni, hogy prózai művei „Irka-Firkák. Elbeszélések, emlékjegyzetek, novellák, jellemvázlatok s több effélék Tóth Kálmántól“ czím alatt még e hó folytán elhagyják a sajtót. A kötet a következő műveket tartalmazza: A tizenharmadik seb. — A kinek nincs mája. — Az én 1861-iki karácsonyom. — Mikor engem Szeged városából per schub kísértek ki. — A kis spanyolviaszorrú. — A kis kék szemüveg. — 14615 forint. — Szer­dahelyiről. — A „szegény Beöthy Laczi*-ról. — Kemény Zsigmondról. Ezen, egytől egyig érdekes tárgyak ké­pezik tartalmát e kötetnek, mely kétféle kiadásban fog megjelenni és a márczius hó végéig megrendelőknek előfizetési áron meg­küldetni. A díszkiadás (finom velin papíron) j előfizetési ára fűzve 1 frt 20 kr., díszkötés­A franczia műveltség fővonásai. (Vége.) A görög irodalom fényes példákban tün- i tette föl a külső embert és a tárgyilagosaá- j got, de nem beszélt az egyedről és annak I belvilágáról. Ha tekintjük az embert úgy, a mint van, mindenesetre sok árny és fény ol- | dal keverékének fogjuk azt tapasztalni, melyet ! a görög gondolkodása a tárgyilagosság elvét I követve Írott műveibe is beleigtatott. Innét a | görög irodalomban a természetes emberek. Azonban mihelyt az ember belvilágára j esett a súlypont, azonnal küzdelemnek kelle j előállni a szív belső hajlamai, a jó és rósz érzelmek közt, s erkölcsi győzelemnek vagy I veszteségnek bekövetkezni. — A józan érte­lem hozta magával a jónak, a szépnek és nemesnek kiemelését; leirását annak ami bel­sőnkben mint eszme megvan, habár külsőleg, mint gyakorlati tény, nem is igen íordul elő. így származtak a franczia irodalomban az eszményi emberek. Mennyiben helyes vagy helytelen a íranczia irodalomnak ez eljárása, nem vitatjuk, hanem tárgyunkra vonatkozólag épen ez mu­tatja, hogy a francziák előtt a gondolkodás és belátás az első, melyhez a külső dolgok­nak alkalmazkodni kell, s ha azok a belátás­sal meg nem egyeznek, inkább úgy Íródjanak le, ahogy lenniök kellene, mint ahogy va­lósággal vannak. Mikor az ember belvilága nem jön szőrűiásba, akkor elég, ha az iroda­lom hü tanúja az embernek és az ő külső élményeinek, de mikor a való élet terén az 1 ben 2 frt 20 kr., a népszerű kiadás ára fűzve 1 60 kr. Tiz előfizetőt gyűjtők tiszteletpéldány­• ban részesülnek. — oáigner Lajos kiadó, Budapesten. * Dongó Gy. Géza, gymn. k. r. tanár előfizetési fölhívást küldött be szerkesztősé­günkhöz ily czímű munkára: „Lapok a tudo­mányok könyvéből.“ Tárgyát a nevelés, böl­csészet, történelem s a társadalom köréből vett értekezések képezik. A mű, tizenöt garmond-ívnyi terjedelemben, Kocsi S. buda­pesti könyvnyomdász által kiállítva, május hóban fog megjelenni. Előfizetési ára 1 frt. * A „Petőfi-Társaság“ 11. számának tar- I talma a következő; A sivatag folyója (köl- I temény), Tóth Endrétől. — Rendesen így * végződik (víg beszélj), Lauka Gusztávtól. -- ! A templomoknak .... (költemény), Hajós j 1.-tól. — A köveshegyi lelkész fia (beszélvj), Bodon Józseftől. — Látogatás a lipótmezei őrültek házában (tárcza), Balázs Sándortól, — A sienai Rafael (műtörténelmi tanulmány), György Aladártól. — Irodalom. — Zene, id. Ábrányi Kornéltól. — Vegyes. * „Törvények és rendeletek gyűjteménye, czíme azon nagyobb terjedelmű műnek, mely­nek első füzete beküldetett hozzánk. Rendezte: P. budapesti ügyvéd. Lampel R. könyvkiadása. 1877. Ára az első kötetnek 1 forint. Jelen munka czélja törvényeinket és rendeleteinket hozzáférhetőbbekké tenni. A beltartartalmat illetőleg különös gond van fordítva arra, hogy az egy szakba vágó összes törvények és rendeletek egy-egy kötetben és együtt legye­nek. Megtaláljuk itt mindazon törvéuyczikke- lyeket, melyek a bírákat, a birósági végre­hajtókat, a kézbesítőket, s az ügyvédeket illetik. Általában véve elmondhatjuk, hogy e műnek béltartalma igen czélszertíen vau be­rendezve, külalakja pedig mind csínra, mind gyakorlati használatra nézve megfelel a köve­telményeknek. A szakférfiakra nézve e munka nélkülözhetlen, azért is méltán ajánljuk figyelmükbe. * Előfizetési felhívás küldetett szerkesz­tőségünkhöz a „Kereskedelmi Szaklap“ czímű kereskedelmi, ipar- és vegyes tartalmú heti közlönyre. Megjelenik april. hó 1-től nagy ívalakban. Tartalmát fogják képezni: keres­kedelmi ügy, árú-jegyzetek. Börze, érték­papír, részvények, arany, ezüst stb. értékei. Heti-naptár rendes rovattal, vásárokkal, bú­zásokkal; „Kerestetik“ vagy „Ajánlás“ könyv­vezetők, segédek, gyakornokok számára, melyet e lapok t. előfizetői ingyen élveznek. Uj találmányok bemutatása. Közgazdasági és ipar-rovatok. Tárcza stb. Előfizetési díj egész évre 4 frt, kilenczhóra april.—decz. 3 frt. Az előfizetés márczius hó 25-ig történhetik meg. Az előfizetési pénzek Szegedre, Dernet- rovics E. Szvetozár, a „Kereskedelmi Szaklap* felelős szerkesztője és kiadó-tulajdonosához küldendők, Baráttér, apáczák zárdája mellett, alsó-városon. Ajánljuk e lapot közenségünk figyelmébe. * Történelmi könyvtár 29. 32. füzet. Ki- ! adja a Franklin-Társulat; ára egy füzetnek í 40 kr. I ember épen belső értékénél fogva, mint egész I jelenik meg, akkor az irodalomnak is az em- | bér belvilágából szívott elvek nyomán fölemelui ! és nemesíteni a rendeltetése. Azon egyénnek, ki emberiesíteni akar bennünket, mindenesetre í emberebbnek kell nálunk lennie; így azon j elveknek, melyek művelni óhajtanak, tisztul- tabbaknak és eszményiebbeknek, mint a milye­neket úton-útfélen találunk. Az emberi eszménykép, melyet egyes Írók műveiből itt föl nem mutathatunk, adta | a franczia irodalomnak azon sajátságot, hogy I az valami általánosan emberies színezetű. Már maga az eszményi ember nem egyéb, mint oly lény, mely meg van tisztulva mindattól, ami a gondolkodást és szokást illetőleg nyers, darabos, vagy visszatetsző. Ugyanezt hordja magában az irodalmi eszményiség is. Amely irodalmaknál a külső ember, a tárgyilagosság, a dolognak feltüntetése úgy, amint van s más ilyenek a vezérelvek, ott nem szokott elma­radni a dolgoknak azon fölfogása sem, melyet nemzetinek mondunk. Minden nemzetnek meg­van a maga sajátságos gondolkodása a dol­gokról. A jóslást a romaiak — divinatio-nak, a görögök pedig — mantike nek nevezték; ama­zok azt mint istentől származó dolgot, eme­zek mint őrjöngést fogták föl. De hogy e nemzeties fölfogás egyéb nemzetbeliekre epen oly nyers valami, mint a gyümölcsökben, vagy egyéb táplálékokban az, aminek főzés által kell eltávolodni, azt is határozottan állíthatjuk. Minél több ilyszerű elem van valamely iroda­lomban, annál kevésbbé lehet az oly általá­nosan emberies, mint amilyennek a íranczia irodalmat az egész világ ösmeri. A íranczia

Next

/
Thumbnails
Contents