Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1877-03-25 / 12. szám
Melléklet a VESZPRÉM“ 12-ik számához. í. Elnöki megnyitó, olvasta P. Szabó Károly | főiskolai tanár. 2. Hymnus Erkeltől, játszotta * 1 a főiskolai zenekar. B. Petőfi emlékezete, Oda, Pap Kálmántól, olvasta Széki Aladár. 4. Emlékezés Petőfire, olvasta Guotli Kálmán. 5. ,Szózat* énekelte a főiskolai dalkör. 6. „Van egy marok föld“, „Pál mester“ és „Egy gondolat“ czímíí költeményeket szavalta tíaáry József. 7. Népdalok, játszotta a főiskolai zenekar. 8. „Talpra magyar“ szavalta Kecskés Kálmán. 9. „Szomorúan szól a nóta“ j énekelte a főiskolai dalkor. 10. „Ilunyady László“ ballada Petőfitől, szavalta Széki Géza. 11. „Kosutk Lajos azt izente“ játszotta a főiskolai zenekar. A programm minden egyes pontjának kivitele meglepte a díszes közön- j séget, mely a főiskola nagy termét zsúfolásig megtöltő A belépti díjakból befolyt körül- i belül 80 írt, az azonkívül többek által magánúton ajándékozott pénz és a társas estélyből fenmaradt pénzösszeg körülbelül 120—140 irtot tehet, mely összeg a Petőfi-szoborra fordíttatik. Az ünnepély után következett 60 j terítékű bankettről mindenki jónak fogja ta- 1 lálni, ha hallgatunk, mert különben sokat j kellene mondanunk, ami soknak a jelen és távol voltak közül nem tetszenék. Azért tehát a viszontlátásig. Veritas. Enying, 1877. márczius 21-én. T. szerkesztő úr! Nem óhajtók Sxüts Ákos úrral polémiába bocsájtkozni és honorificus (?) levele felett ! főkép kaczagnék már most is egy jót, ha nem volnának indokok, miket kiemelve kötelessé- j gemnek tartok az ügy tisztázása végett a I nyilvánosság elé bocsájtani, egyelőre kije- i leütvén, írhat ezután Szüts uram bármit, azt ! legkevésbbé sem veendem tekintetbe. A folyó évi február hó 25-diki számban közzétett levelemet — anélkül, hogy annak lényegét érintené, — legilletéktelenebb czá- urafolatokkal halmozza. — Szüts uram doctus uram ! Minek egy koszorús költőt háborgatni Minek annak bölcs sorait hazug írás beveze- j téséhez felhasználni? — „Rátérek a fent idézett j levél, jobban mondva érthetetlen mondathal- í máz bibliai helyekkel tarkázett, idegen sza- j vakkal elékteleuített levelére“ s. t. Már igaz Szüts uram ez; de azt hiszi, hogy mindenkinek oly facilis a hazugirás, mint önnek? — Nem! — Még annak sem, ki a szépirodalmi munkálatokkal tüzetesen foglalkozik,, jönne önnek ötlete! „bocsássák meg neki, mert nem tudta, mit cselekedett.“ — „Mi indította Káint a gyilkosságra“ és a többi hoszszas phrasisok leirását tekintetbe nem véve, sajnálatomat fejezem ki, hogy nincs náluuk egy Katona József, ki biz szükséges lett volna a bál leírásához. — „A pompásan feldíszített terem azért volt és maradt üres, mert akik meg voltak híva, azon estve B. mérnök úrnál név-estélyen jelentek meg. Ezen állítása nagyon téves, (udvariasságból nem mondom, hogy hazugság) mert proletárokon kívül volt még elég publicum, kik csupán az azelőtt néhány nappal rendezett bál fáradalmait még ki nem keverék, tehát egészségi szempontból honn maradtak. Hogy V. S. és H. F. urakkal vacsoráit megengedem, és gratulálok jó étvágyához; mert biz nem mindenegy dandyről, miként ő, miután tánczosnője selyemíürtjeit, bársonykacsóit, márványhomlokát, alabastrom-nyakát, biborajakát, gyöngy- fogait, rubin arczát, gyémántszemeit, ezüsthangját, aranyos szép magát s egész drága valóját, a dollárragyogásu csillagszegekkel gazdagon kivert egekig magasztalta volt, lelkes fölhevüléséuek ékes tolmácsolását ily költői szavakkal fejezte be: Hogy is vette ön gyönyörű fejdíszét? Si non e verő, e ben tro- vato. Annyi áll, hogy az amerikaiak társalgásának kezdete rendesen a: „Fine day, very fine weather“ szép nap, igen szép idő, folytatása és vége a: „How go squares? hów is the business.“ hogy állanak az ügyek? hogy megy az üzlet? Hisz: „Navita de ventis, de bobus narrat arator,“ magyarul: Szénégetőnek tpkén a szeme. Még a nőkkel szemben sem tagadhatják meg magokat, noha csakugyan furcsa dolog, üzletről beszólni amerikai nőnek, ki attól még európai nővéreinél is távolabb áll, s ki sokszor még azt sem tudja, gazdag vagy szegény-e az „öreg,“ e valóságos pénzsajtoló gép. Az üzlet emberei, s kik nem azok Ame rikában? télen, nyáron, szűkben, bőben, naponkint öt órakor fölkelnek, 7 ‘/2 órakor vagy legkésőbb nyolczkor készen várja őket a reggeli, mely közönségesen egy findsa kávé — vagy theából, egy darab sódarból vagy roast- beef-ből áll, félóra múlva már mindenki az üzletben, s a „Wahll-strect“-től kezdve, hol a k^károk, milliomosok, nábobok, pénzkirályok székelnek, az utolsó szatócsboltig hangyaszorgalommal dolgoznak, csak egy gondolat foglalkoztat mindenkit, a „make-money“ pénznapi dolog %8 órakor és ismét ‘/2ll órakor vacsoráim. — Ezt pedig reményiem, helyben hagyja, hogy nevezett idő-tájban másodízben (?) vacsoráit az „iparoskor“ olvasótermében. — Hogy a félig elégett gyertyákon csendben megosztoztak volna, nem igaz, (udvariasságból nem mondom, hogy hazugság) mert a józan ész sem engedi azt a muzsikusokról, volt helyzetükben föltételezni. „A beléptidíjakat egytől — egyig — nagyrészben — felülfize- téssel küldötték meg.“ Isten bizony erre nevetnem kell! Hát állítám én tán,‘hogy nem fizettek? — De mikor? — Az a kérdés. Ón állítása itt is valótlan, (nem akarom mondani, hogy hazugság) mert ugyanazon estve legtöbb 8—9 frt jött be és így állításom, úgy hiszem, eléggé alapos, hogy osztoztak a crucifereken. Itt megjegyzem! „Távol vagyok attól tán a helybeli urak pártolását kétségbe vonni, kik nem csak a zenetársulatot részesítik nagylelkűségükben, hanem ami a közjóra vonatkozik, bizonynyal nálunk talál nemes érzetű keblekre; de ide Szüts urat nem gondolva.. Ultimátumul t. szerkesztő úrnak tanácsot ád. No ez hát mire való? „közleményeiket Back-rendszer alattinál is szigorúbb censura alá rendeli? Ha, ha! — Beszél itt a jogász? — Mint látszik „de personis et de rebus“ különfélébe kapkod, pedig azzal ne törődjék, bízza csak azt magára a szerkesztőre. Roth P. József. Ezzel az ügyet lapunkban befejezettnek nyilvánítjuk. Szerk. MŰVÉSZET. Madách Imrének, az „Ember Iragoediája“ és a „Tündérálom“ költőjének, Nógrádme- gyében, mint a költő szülőföldjén, szobrot akarnak állítani; ez minden esetre szép terv, de viszonyaink miatt aligha lesz egyhamar kivihető. — Bárcsak költeményeinek összes kiadását vehetnék már egyszer Gyulai gondos kezeiből ! * József nádor szobrát megfordítják és pedig arczczal a népesebb fürdő útza felé. * Gr. Yav Saroltától kinek nevével csinos lyrai költemények alatt lapunk hasábjain többször találkozhattak olvasóink „Virágh Sándor“ czímű népszínmű került színre. * Sztrogoff Mihály e hó 16-án adatott elő a népszínházban és pedig roppant hatással, azóta ismétlik. Budapest után Bécs és Berlin fogja látni e darabot, melyben annyi a látványosság, hogy a legkiváncsiabB egyént is kielégíti. Sardou Lubomirszky regénye után „Számüzöttek“ czímíí drámát készített, mely- beu élő farkasok fognak szerepelni; ez okból sodronyhálóval akarták elrekeszteni a színpadot, de most kilátásban van az, hogy egy magyarországi ember fog e czélra Párisba menni szelídített farkasaival. Már elég látni való van és lesz tehát a színpadon, még szerzés minden áron. E méhrajként pezsgő élet csak délutáni egy óra tájban szakad meg rövid időre, mely alatt a buzgó munkások buzgó evőkké változnak, s az előbb üres „lunch-room“-ok (villásreggelivel szolgáló helyiségek) egyszerre megtelnek emberekkel, kik mintha sajnálnák a csekély időt, melyet étkezésre fordítanak, kalappal fejőkön,* állva, szótalanul, sáskaként falják be a darab sand- wich-t, halat, félig sült marha- vagy ürühűst az általok anyuyira kedvelt, de európai gyomornak éldelhetlen édes burgonyával (sweet potalo) és a nehéz gyümölcspástétomot vagy tortát, s ha finom franczia pezsgőre nem kerül, isznak rá egy korty sherryt, brandyt, whiskyt, Lager-beert vagy legközönségesebben egy pohár hideg vizet, azután rohannak újra a Mammon házába, melyet csak délutáni hat órakor hagynak el. s miként alkonyaikor a vásártér, a kalmárkodás színhelye egyszerre kiholttá lesz; ellenben megtelnek a lakházak, melyeknek füstölgő kéményei olv kivogatólag csalnak az — ebédre. Mint majd minden nagy városban, úgy itt is külön városrészt foglalnak el a szabók, vargák, kalaposok stb., de azért mégis megtörténik, hogy a korlátlan szabadalomnál fogva I gyakran a legellentétesb áruk válnak szomszédokká, s a legfinomabb utczák legfinomabb boltjai mellé egyszerre csak egy mészárszék kerül, hol a marhát nem csak szemed láttára i taglalják, de tagiózzák is. Nagy József. csak egy jó oldalát felejtették el a régibb idők látványosságának, — az akasztóiját. Donadio Bianca Kolozsvárról Debre- ezenbe ment. Ugyané művésznő fogja énekelni Budapesten „Pál és Virginia“ czím szerepét, mely mű május elején fog előadatni. * Gerster Etelkát, e magyar énekesnőt, kiről már egyszer emlékeztünk, 60000 frank évi fizetéssel szerződtették a párisi nagy operához. * A Teleki-pályázat 200 aranyát Csiky Gergely, a „Jóslat“ szerzője, nyerte el „Janus* czímíí tragoediájával, melynek lélektani motiválna hiányos s korfestése sem erőteljes ugyan, de mégis e nemű műveink jobbjai közé sorozható. * Bertha Sándor „A fogoly balladája* czímű 1 felvonásos operát írt, mit közelebbről PárisbaD fognak előadni. * Mészöly Géza, Münchenben tartózkodó hires magyar festő, nem rég családjához utazott Székes-Fehérvárra. * Liszt Ferencz ezüst koszorút kapott azon egyletektől, melyek javára közremíí- ködöttt. — Az Erzsébet-oratorium előadása igen nagy deíiczittel járt. * Sziklai Emilia jövő hóban Győrben fog föllépni, Soldosné pedig legelőbb Kassára megy vendégszerepelni; érdekkel nézünk eléje Bulyovszkiné székes-fehérvári fólléptének is. I R O D A L_ O M. Tóth Kálmán prózai munkái. Koszorús költőnket, a magyar nők kedvencz költőjét, Tóth Kálmánt sikerült rábírnom, hogy lapokban elszórva megjelent, nagy tetszésben részesült, sőt feltűnést okozott apróbb prózai müveit összegyűjtve, engedje át nekem kiadás végett. S ezennel van szerencsém, a költő nagyszámú barátait és tisztelőit értesíteni, hogy prózai művei „Irka-Firkák. Elbeszélések, emlékjegyzetek, novellák, jellemvázlatok s több effélék Tóth Kálmántól“ czím alatt még e hó folytán elhagyják a sajtót. A kötet a következő műveket tartalmazza: A tizenharmadik seb. — A kinek nincs mája. — Az én 1861-iki karácsonyom. — Mikor engem Szeged városából per schub kísértek ki. — A kis spanyolviaszorrú. — A kis kék szemüveg. — 14615 forint. — Szerdahelyiről. — A „szegény Beöthy Laczi*-ról. — Kemény Zsigmondról. Ezen, egytől egyig érdekes tárgyak képezik tartalmát e kötetnek, mely kétféle kiadásban fog megjelenni és a márczius hó végéig megrendelőknek előfizetési áron megküldetni. A díszkiadás (finom velin papíron) j előfizetési ára fűzve 1 frt 20 kr., díszkötésA franczia műveltség fővonásai. (Vége.) A görög irodalom fényes példákban tün- i tette föl a külső embert és a tárgyilagosaá- j got, de nem beszélt az egyedről és annak I belvilágáról. Ha tekintjük az embert úgy, a mint van, mindenesetre sok árny és fény ol- | dal keverékének fogjuk azt tapasztalni, melyet ! a görög gondolkodása a tárgyilagosság elvét I követve Írott műveibe is beleigtatott. Innét a | görög irodalomban a természetes emberek. Azonban mihelyt az ember belvilágára j esett a súlypont, azonnal küzdelemnek kelle j előállni a szív belső hajlamai, a jó és rósz érzelmek közt, s erkölcsi győzelemnek vagy I veszteségnek bekövetkezni. — A józan értelem hozta magával a jónak, a szépnek és nemesnek kiemelését; leirását annak ami belsőnkben mint eszme megvan, habár külsőleg, mint gyakorlati tény, nem is igen íordul elő. így származtak a franczia irodalomban az eszményi emberek. Mennyiben helyes vagy helytelen a íranczia irodalomnak ez eljárása, nem vitatjuk, hanem tárgyunkra vonatkozólag épen ez mutatja, hogy a francziák előtt a gondolkodás és belátás az első, melyhez a külső dolgoknak alkalmazkodni kell, s ha azok a belátással meg nem egyeznek, inkább úgy Íródjanak le, ahogy lenniök kellene, mint ahogy valósággal vannak. Mikor az ember belvilága nem jön szőrűiásba, akkor elég, ha az irodalom hü tanúja az embernek és az ő külső élményeinek, de mikor a való élet terén az 1 ben 2 frt 20 kr., a népszerű kiadás ára fűzve 1 60 kr. Tiz előfizetőt gyűjtők tiszteletpéldány• ban részesülnek. — oáigner Lajos kiadó, Budapesten. * Dongó Gy. Géza, gymn. k. r. tanár előfizetési fölhívást küldött be szerkesztőségünkhöz ily czímű munkára: „Lapok a tudományok könyvéből.“ Tárgyát a nevelés, bölcsészet, történelem s a társadalom köréből vett értekezések képezik. A mű, tizenöt garmond-ívnyi terjedelemben, Kocsi S. budapesti könyvnyomdász által kiállítva, május hóban fog megjelenni. Előfizetési ára 1 frt. * A „Petőfi-Társaság“ 11. számának tar- I talma a következő; A sivatag folyója (köl- I temény), Tóth Endrétől. — Rendesen így * végződik (víg beszélj), Lauka Gusztávtól. -- ! A templomoknak .... (költemény), Hajós j 1.-tól. — A köveshegyi lelkész fia (beszélvj), Bodon Józseftől. — Látogatás a lipótmezei őrültek házában (tárcza), Balázs Sándortól, — A sienai Rafael (műtörténelmi tanulmány), György Aladártól. — Irodalom. — Zene, id. Ábrányi Kornéltól. — Vegyes. * „Törvények és rendeletek gyűjteménye, czíme azon nagyobb terjedelmű műnek, melynek első füzete beküldetett hozzánk. Rendezte: P. budapesti ügyvéd. Lampel R. könyvkiadása. 1877. Ára az első kötetnek 1 forint. Jelen munka czélja törvényeinket és rendeleteinket hozzáférhetőbbekké tenni. A beltartartalmat illetőleg különös gond van fordítva arra, hogy az egy szakba vágó összes törvények és rendeletek egy-egy kötetben és együtt legyenek. Megtaláljuk itt mindazon törvéuyczikke- lyeket, melyek a bírákat, a birósági végrehajtókat, a kézbesítőket, s az ügyvédeket illetik. Általában véve elmondhatjuk, hogy e műnek béltartalma igen czélszertíen vau berendezve, külalakja pedig mind csínra, mind gyakorlati használatra nézve megfelel a követelményeknek. A szakférfiakra nézve e munka nélkülözhetlen, azért is méltán ajánljuk figyelmükbe. * Előfizetési felhívás küldetett szerkesztőségünkhöz a „Kereskedelmi Szaklap“ czímű kereskedelmi, ipar- és vegyes tartalmú heti közlönyre. Megjelenik april. hó 1-től nagy ívalakban. Tartalmát fogják képezni: kereskedelmi ügy, árú-jegyzetek. Börze, értékpapír, részvények, arany, ezüst stb. értékei. Heti-naptár rendes rovattal, vásárokkal, búzásokkal; „Kerestetik“ vagy „Ajánlás“ könyvvezetők, segédek, gyakornokok számára, melyet e lapok t. előfizetői ingyen élveznek. Uj találmányok bemutatása. Közgazdasági és ipar-rovatok. Tárcza stb. Előfizetési díj egész évre 4 frt, kilenczhóra april.—decz. 3 frt. Az előfizetés márczius hó 25-ig történhetik meg. Az előfizetési pénzek Szegedre, Dernet- rovics E. Szvetozár, a „Kereskedelmi Szaklap* felelős szerkesztője és kiadó-tulajdonosához küldendők, Baráttér, apáczák zárdája mellett, alsó-városon. Ajánljuk e lapot közenségünk figyelmébe. * Történelmi könyvtár 29. 32. füzet. Ki- ! adja a Franklin-Társulat; ára egy füzetnek í 40 kr. I ember épen belső értékénél fogva, mint egész I jelenik meg, akkor az irodalomnak is az em- | bér belvilágából szívott elvek nyomán fölemelui ! és nemesíteni a rendeltetése. Azon egyénnek, ki emberiesíteni akar bennünket, mindenesetre í emberebbnek kell nálunk lennie; így azon j elveknek, melyek művelni óhajtanak, tisztul- tabbaknak és eszményiebbeknek, mint a milyeneket úton-útfélen találunk. Az emberi eszménykép, melyet egyes Írók műveiből itt föl nem mutathatunk, adta | a franczia irodalomnak azon sajátságot, hogy I az valami általánosan emberies színezetű. Már maga az eszményi ember nem egyéb, mint oly lény, mely meg van tisztulva mindattól, ami a gondolkodást és szokást illetőleg nyers, darabos, vagy visszatetsző. Ugyanezt hordja magában az irodalmi eszményiség is. Amely irodalmaknál a külső ember, a tárgyilagosság, a dolognak feltüntetése úgy, amint van s más ilyenek a vezérelvek, ott nem szokott elmaradni a dolgoknak azon fölfogása sem, melyet nemzetinek mondunk. Minden nemzetnek megvan a maga sajátságos gondolkodása a dolgokról. A jóslást a romaiak — divinatio-nak, a görögök pedig — mantike nek nevezték; amazok azt mint istentől származó dolgot, emezek mint őrjöngést fogták föl. De hogy e nemzeties fölfogás egyéb nemzetbeliekre epen oly nyers valami, mint a gyümölcsökben, vagy egyéb táplálékokban az, aminek főzés által kell eltávolodni, azt is határozottan állíthatjuk. Minél több ilyszerű elem van valamely irodalomban, annál kevésbbé lehet az oly általánosan emberies, mint amilyennek a íranczia irodalmat az egész világ ösmeri. A íranczia
