Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-03-11 / 10. szám

foglalva van, korántsem felel meg a feladat­nak, sőt az értekezleti megállapodások nagy részben nincsenek oly alakban szerkesztve, bogy az egyes intézetekben követett tanme­netet pontosan feltűntetnék és azoknak tüzetes megvizsgálását és egybevetését lehetővé ten­nék, ennélfogva a közoktatási miniszter azon czélból, hogy egyrészről az összes középtano­dákban egyöntetű eljárás követtessék, más­részről pedig, hogy a jegyzőkönyvek intéze­teink belállapotának tanulságos képét nyújtsák s a kellő' egybevetésre s a netalán mutatkozó hiányok orvoslására alapul szolgáljanak, mint értesültünk, — az országos közoktatási tanács meghallgatása mellett az értekezleti jegyző­könyveknek miként leendő' szerkesztése iránt részletes utasítást bocsátott ki s azt a tör­vényhatóságoknak a pártfogásuk alatt lévő tanintézetekben leendő alkalmazása czéljából a napokban küldötte meg. Heti szemle. — márcz. 10. A képviseló'ház a lefolyt héten a zár­számadás. bizottság jelentéseinek letárgyalá- sával volt elfoglalva. * ígnatieff tábornok megindult európai kőrútjára. Először Berlinbe ment, hol nagy kitüntetésekkel fogadtatott. Jelenleg Párisban van, hol Suvaloff gróf londoni nagykövettel találkozott. Párisból Bécsbe jön, s onnan ha­zájába fog visszatérni. ígnatieff utazásának főczélja' egyes lapok hírei szerint, arra birni a nagy hatalmakat, hogy a jan. 31-iki orosz jegyzékre orosz szel­lemben válaszoljanak. * A tőrök és orosz hadikészülődésekről is­mét sűrűbben érkeznek a hírek. A szultán felszólítá Tunis és Egyptom uralkodóit, hogy pénzzel és katonával segítsék. Az egyptomi alkirály állítólag 30,000 főnyi gyalogságot és 4 hadihajót fog a szultán rendelkezésére bo­csátani; a tunisi bey pedig fél millió font sterlinget küld. Az orosz hadügyi kormányzat folytatja az előkészületeket az általános mozgósításra. Különben a katonai actió april vége vagy május eleje előtt alig várható; oka ennek a kedvezőtlen időjárás, mely a hadviselést e pillanatban lehetetlenné teszi európai Török­országban. * Az Egyesült-Államok elnökéül a repub­likánus Hayes választatott meg a demokrata Tilden ellenében. Közigazgatási bizottság. Veszprém, márcz. 5. Főispán úr Öméltóságának távollétében a gyűlésen a megyei alispán űr elnökölt. Az egyes szakjelentésekből mint fontosabbakat j kiemeljük •• Az alispáni hivatalhoz a lefolyt február hóban beérkezett 742 ügydarab, januárról elintézetlenül maradt 25; februárban előle- gesen elintéztetett 207, véglegesen 490, az április- és május havi közgyűlésre fentar- tatott 52, mint gyűjtő-szám nyilvántartásban hagyatott 9, elintézetlenül maradt 9. A megye egész területén megejtett ujonczozás eredménye kielégítőnek mondható, minthogy a kivetett njonczjutalék a póttar­talékosokkal együtt mindenütt fedeztetett; a veszprémi, enyingi és devecseri sorozó­járásban pedig a honvédség részére is jutott | néhány ujoncz. Az elmaradottak száma arány­lag csekély. Jelen deficites korunkban minden esetre fontos és a leghelyesebb takarékosságról tanúskodó jelenség az, hogy a megye épen nem pazar budget-jéből 2382 frt 46T3 kr. lett megtakarítva. — A belügyminiszter az 1877. év felterjesztett költségvetéséből egyelőre 900 frtot törölt, de miután az alispán az árlejtési szerződéseket felterjesztette, póthitel- kép engedélyezte. A közbiztonságot illetőleg fölöslegesnek tartjuk a tót-vázsonyi és más leginkább gyúj­togatásokban mutatkozó szomorú tüneteket itt még egyszer felsorolni. Oly rendkívüli jelen­ségek ezek, melyek netaláni ismétlésének meggátlására rendkívüli eszközök lesznek szükségesek. A megye erélyes elöljárósága eddig is megtett minden tőle kitelhetőt és a jövőben is meg fog tenni; a körülmények­hez alkalmazott erélytől a legszebb sikert várjuk. A közegészségügy február hóban külö­nösen a gyermekeket illetőleg kedvezőtle­nebbnek mondható, mint volt a lefolyt hó­ban. — Leggyakrabban előforduló kóresetek a légzőszervek bántalmai voltak, melyek némely helyen járványos jelleget öltöttek, különösen Oskü és Osernye községekben, az elsőben okt. 24-től febr. 13-ig toroklobban megbetegedett 47 gyermek közül meghalt 41; az utóbbiban januártól febr. 24-ig roncsoló toroklobban meghalt 31 gyermek, gyógyke­zelés alatt maradt 5. Vaszar és Gecse "köz­ségekben a kanyaró dúlt, de csendes lefolyásáról tanúskodik az, hogy az elsőben 61 beteg közül csak 1; az utóbbiban 20 közül egy sem halt meg. A megye területén levő kórhá­zakban az 1876. évben gyógykezelt 185 beteg közül elbocsáttatott 122, meghalt 14, ápolás alatt maradt 49. A k. adófelügyelő jelentése szerint január hóban befolyt a veszprémi adóhivatalnál 40387 frt a pápainál 29236 » a zirczinél 9022 » összesen 78645 frt mely összeg habár 45260 írttal több a múlt év megfelelő havában befolyt összegnél, a várakozást még sem elégíti ki, minthogy a hátralék a folyó évi lejárt első részletnek hozzászámításával 633301 frtot tesz ki. A közvetlen adófizetők után az 1876. évi decz. végével a pápai szolgabirói járásban 5006 frt 73% kr,, a devecseriben pedig 3987 frt 26 kr. maradt hátralékban. A február havi adófizetési összeg a 110 ezer frtot alig ha­ladja meg, mi a múlt havi befizetéssel együtt a folyó évnegyedi előírásnak még felét sem teszi. Ha az adóbehajtó közegek a törvények betűje és a kormányrendeletek szerint fognak eljárni, aminthogy máskép nem is tehetnek, a megkezdett márczius hó súlyosan fog a lakosságra nehezedni, ekkor ugyanis a folyó év első negyedének adóján kívül az 1875. és 1876-iki hátralékok egészen, az 1875-iki adósságnak pedig 50%-ja fog behajtatni. Eltekintve a brutálisan vad szenve­délytől, melynek kifolyása volt a megyében 1—2 helyen előfordult gyújtogatás, az adó­behajtó közegek Kis-Kovácsiban és Szt.-Kir.- Szabadján találtak ellenszegülésre. Meg kell itt említenünk, hogy az adó­felügyelő úr felterjesztést tett a pénzügyi minisztériumhoz, kérvéu, hogy a tót-vázsonyi bírónak hivatalbeli buzgösága által provocalt gonosz boszú okozta kára az adóbehajtási alapból fedeztessék; egyszersmind indítvá­nyozta, hogy a községi bírák és más adóbe­hajtó közegek birtokai a községi pénztárakból biztosíttassanak, mely indítványt azonban a bizottság mint hatáskörén kívül fekvőt, kény­telen volt mellőzni. A in. k. államépítészeti hivatal főnö­kének jelentéséből kiemeljük: Az 1876. évre összeirt 62990 kétfogatú, 302 egyfogatú és 77676 gyalog közmunka- napokból megváltás alá előirányzott 14577 két- 73% egyfogatú igás és 21157 gyalognap után 23096 frt 60 krnak kellett volna be­folyni; befolyt pedig tényleg 21004 frt 88 kr., mely összegben bentfoglaltatik a termé­szetbeni leszolgálás alá előirányzott, de idő közben megváltott közmunka után befolyt 797 frt 6 kr., behajtandó még 2888 frt 78 kr., mi az egész összegnek csak 13-5%-t teszi. — A természetben leszolgálandó 48415 két- 228 % egyfogatú igás- és 56519 gyalog­napból leszolgáltatott 44586 % két-, 214% egyfogatú igás és 51476 % gyalognap. Á hátralékok az igásoknál 8, a gyalogoknál 9%-t tesznek. Építtetett pedig az országúthálózatban 7 helyen 845 folyó ölnyi űttér kő-alappal és 2 helyen 301 ölnyi kőalap nélkül; a jelen­tékenyebb közlekedési úthálózatban 6 helyen 1414 futó ölnyi úttér kőalappal és 5728 ölnyi kőalap nélkül. Az ország-úthálózatban épült 4 kő- és 8 fahíd; javíttatott 16 kő- és 8 fahíd; a közlekedési-úthálózatban készült 1 kő, kijavíttatott 1 fahíd és 5 vízáteresztő kövezett csatorna. Fővárosi levél. — márczius 7-ón. A múlt hónapok izgalmas napjai véget értek. Minden visszatért a régi kerékvágásba. A bank- és vámkérdés lobogó lángja kialudt, s a két fél elégületlenségének pará- zsát eltakarták egy kelletlen kiegyezés hamu­jával. A keleti kérdés egy-két sensationalis hírben coucentrálódik, a nélkül, hogy valami nagyobb zajt ütne. Úgy látszik a mi érde­keltségűnk is lelohadt a hosszú izgalomban s ezért a fásultság egy bizonyos nemével fogadjuk a híreket, miket a Bosporus meg a Pruth partjairól bocsát világgá a távíró. Különben a véres dráma első felvonása már bevégződött; mert a gőgös Szerbia meg­adta magát. Ugyanezen hírrel jöttek meg a statisztikai adatok is: meghalt 8000-, meg­sebesült 20,000-, nyomorékká lett 200 ember. Meghalt 8000, — nyomorékká lett 200 ember! Milyen könnyű kimondani, hanem milyen nehéz lesz majd elviselni azoknak a családoknak, kiktől a testvért, rokont, barátot, vagy talán épen a családapát küldte a mé­szárszékre egy - két szívtelen ember ostoba nagyravágyása. S mindez a XIX. században, — a felvilágosodás nagy századában történt! — Meddig folytatódik e sötét kép ? meddig nyug­szik az államok jólétének s nyugalmának alapja a szuronyok hegyein? meddig lesz még az ágyűkanócz az ultima ratio?! A mi minket illet, ma már nem kapunk hajba a turkophil meg a russophil meggyő­ződésért, hanem megférünk szépen, csendesen tett tanúságot, hanem azon fölfogásról is, hogy minden egyes embernek, mint gondol­kodó lénynek, önmagában van értéke. Ez ép oly nagy bővülést mint fordulatot ejtett az emberen az által, hogy új fölfogást létesí­tett annak mind szellemi, mind gyakorlati életében. Míg az ember nem volt képes önmagát úgy fölfogni, mint önálló erkölcsi lényt, ad­dig nem is bírta gondolkodásának azt az erőt megszerezni, amit alanyiságnak (subjectivis- mus) mondunk. Addig a dolgokat csak úgy volt szokás fölfogni, amint azok a maguk valóságában voltak, de nem egyszersmind ki­egészítve avval is, amint a külön-külön emberi j egyediségekre hatnak. így lett a régi görög ! műveltség eszméje szerint az ember szellemi világában irányadó a tárgyilagosság (objecti- vismus), míg az alanyiság a franczia művelt­ség által járúlt ahhoz. A szellemi világnak e tárgyilagossága hajdanta épen annyit tett, mint a gyakorlati életnek azon elve, miszerint az állam azon dolog, melylyel szemben az egyed emberi jogainak nincs értéke.— A régi görögöknél, ha valamiből az államnak gyara­podása és haszna volt, nem jöhetett avval szemben érvényre sem családi, sem emberi jog vagy igény. Nálok az államért volt az ember, a franczia gondolkodás szerint pedig az állam lett az emberért. Az egyedi embernek a szellemi és a gyakorlati életben oly szé­les tért engedni, amilyent csak lehetséges mások sérelme nélkül birtokolni, úgy szól­ván kezdettől fogva irányadója volt a franczia műveltségi törekvéseknek. — A szabadság, egyenlőség fs testvériség szava a franczia társadalmi életnek és franczia küzdelemnek az eredménye, mely első megjelenésekor ugyan az önzésbe átcsapó nyers elemektől meglehe­tősen párolgott, de hogy idővel mindinkább megtisztúlva az ember egyediségének erkölcsi védbástyájává lesz, az nagyon valószínű. A sza­bad társadalmi mozoghatás, a törvény előtti egyenlőség, s mindenkiben az embernek mint önmagában értékes erkölcsi lénynek elismerése mindenesetre oly társadalmi vívmány, melyet az emberiség nemzetének, a francziának vala történelmi rendeltetése megtenni. (Folyt, küv.) Várj- Gellért. Emlékek Amerikából. Hetedik közlemény. Tekintsünk szét egy kissé a magasban is. Az emeletekbe díszesnél .díszesb két-három lépcső vezet, melyeket azonban a vendégek ritkán vesznek igénybe, mivel a nagyobb szál­lodákban mindenütt be van hozva a már Euró­pában is kissé honosúlt felvonó gép (lift), mely örökösen jár föl-le. Ez kis salonnak is beválanék, mit az is bizonyít, hogy ha nők is vannak jelen, a férfiak levett kalappal időznek abban s dohányozniok tiltja az illem. — Az első emeleti legszebb részben van az erkély- lyel ellátott női társalgó-terem, képzelmet meghaladó fényűzéssel berendezve, ezt még a mi elkényeztetett, kényes hölgyeink sem kifo­gásolhatnák : karszékek, nyugágyak, ágyszékek, párnaszékek, pamlagok, divánok, kerevetek, kanapék, vagy tudom is én, minemű és nevű ülő, fekvő, diileszkedő bútordarabok vaunak a j legillőbb helyre fektetve; a padlatot selyem- j lágy szőnyegek borítják, a falak bársony- vagy j habzó selyemszövetekkel kárpítozválc, melyek- I nek díszét ragyogó csillagok, óriási tükrök, drága girandole-ok emelik. Zongora, mely még a magánházaknál is csak ritkán hiányzik, ter­mészetesen itt sem maradhat el. — Ha igaza vau Chateaubrianduak, midőn azt mondja, hogy ahol zongora van, ott nincs durvaság, ' akkor a műveltség Amerikában van leginkább elterjedve. E királynői terembe rendesen csak oly férfiaknak van szabad bejárásuk, kik nők társaságában jelennek meg, de könnyen talál­ható ürügy alatt bárki is nehézség nélkül be- botolhatik, a szemfüleskedő látvágyat mutató európait pedig szinte tuszkolják oda, mivel az amerikaiak szeretik ^fitogtatni- azt, mivel bírnak. Következik a lak-, illetőleg háló-szobák labyrinthje. Ezek, a közönségesek, nem na­gyok, csakis hálásra használtatnak, de a szük­séges bútorzat a legfinomabb, a most esett hóként fehérlő ágyak oly szélesek, hogy ben­nük két egyén egymás háborgatása nélkül könnyen elférhet; épen nem kivételes, sőt igen gyakori az eset, midőn még két idegen is testvériesen megosztozkodik egy olyan ágyon. A szálloda túlteltsége mellett Phila­delphiában engem is megkináltak ez amerikai falattal, nem iustáltam belőle, inkább egy házzal odább állottam. A világításért sem kell naponként 20— j a redoute székein s néma áhítattal, lélegze­tünket is visszafojtva hallgatjuk Liszt, Wie- i niawszky- meg Sarasate hangversenyét — mert ! megjegyzendő: böjt lévén, a hangverseny sai- sonban élünk. Erről elmondhatjuk, hogy a | milyen deficites meg csendes volt a farsang, ! olyan zajos a bojt. E hét hangversenyeinek sorát a fehér I oroszlán — mint valaki Lisztét elnevezte — ! nyitotta meg szent Erzsébet oratóriumával. Bár ennek oly megrendítő hatása nincs is, mint Verdi Requiemjének, mégis bizonyos szent megilletődéssel hallgattuk a nagyszerű művet, a melynek előadásában közreműködő énekesek s zenészek száma egész légió. Szo­rongásig megtelt a redoute nagyterme a len­gyel Wieniawszky hangversenyén is, kinek hegedűjátéka igazolta a dicsőítést, melylyel a múlt héten telve voltak a lapok. Eddig ő volt a nap hőse, most, midőn e sorokat írom átveszi tőle a babért a spanyol Sarasate — Paganini utódja, mint sokan nevezik. Róla, a színházakról stb. jövőre bővebben. Csetneki Elek. A VIDÉK. Tekintetes szerkesztő úr! A »Veszprém“ egyik legközelebbi szá­mában megjelent s csak roszakaratot tanúsító, az aláíró „Veritas“ fogalmával s értelmével teljesen ellenkezőt magában foglaló azon czikkre vonatkozólag, melyben a »Pápai népbankéról állíttatott, hogy az liquidáíni készül, azon szá­raz tényállásról van szerencsém a tekintetes szerkesztő urat értesíteni, hogy a nevezett részvénytársaság mérlegéből bárki meggyőződ­hetik az intézet teljesen activ állásáról; de a részvénytársaság febr. 28-án tartott közgyűlése is az igazgatóságot Békássy Lajos, Eőri Szabó Sándor, Woyta Adolf, Steiner Ignácz és Hof- I uer Albert urak személyében megválasztotta, kiknek nevei elég kezességet nyújtanak bárki­nek is az intézet biztosságáról. Midőn tehát »Veritas“ úrnak nem igaz értesítését ezzel megczáfoltnak jelenteném ki, kérem a tek. szerkesztő urat, ezen helyreigazító tudósításo­mat legközelebbi lapjábban közzétenni. Pápa, 1877. márczius 7. — Alázatos szolgája Tarc\y De^ső, titkár. Levelezőnk a „Pápai hírek “-ben már helyreigazítja minapi jelentését Szerk. IRODALOM. Történelmi könyvtár, 30., 31. füzet. Kiadja a Frankiin-Társulat; egy füzet ára 40 kr. 30. füzet »A régi magyarok mível tősé­gének története.“ Irta Dr. Toldy László. E kis könyv érdekes előadással keresz­tül vezet bennünket *a régi magyaroknak Európában véghezvitt nevezetesebb tettein; kimutatja, hogy a magyarok már Európába bejövetelük alkalmával sem voltak oly vad nép, miként azt ellenségeink hinni szeretik. Leírja lakásuk-, élelmök- és ruházatukat, harczias szelleműket, melylyel a körülöttük lakó népe­30 krajczárt fizetned, akár egész éjjel ingyen gáz világi tás mellett alhatol. Nem kis előny is ez, a párisi bérházak csalétkiil használják homlokzatukon ama feliratot: Ez épület min­den emelete gázzal világíttatik. Nem csak a szobák, hanem a lépcsők mind finom szőnyegekkel borítvák. Ez a ma­gánházaknál is így van, mihelyt egy amerikai épületbe belépsz, lábad nem éri többé a csu­pasz földet. Ha vízre van szükséged, nem kell fél óráig rángatnod a csöngetyűt, hogy mire a szobacziczus — pardon! most már nagy- sám — meghozza azt, szomjad is elmúlik, kilépsz a tágas folyosóra, ott áll egy öblös korsóban a jeges víz, finomul metszett s min­dig tiszta Í7ópoharaktól környezve, ihatol ked­vedre, miközben, ha tetszik, a hívógatólag nyújtózkodó pamlagok egyikére is leteleped­hetek de saját szobádba is mindén reggel és este visznek akár fürdésre elegendő vizet, melyből az ökölnagyságú jégdarabok sohasem hiányoznak. A jég használata általábau na­gyon el vau terjedve, az olyan dolgokat, me­lyeket hideg állapotban szoktak elkölteni, például az egy étkezésnél sem hiányzó irós- vajat mindig jégen adják fel, ivópoharadba is mindig tesznek egy-egy darabot. A nőkkel utazó férfiak a hálószobán kí­vül egy abba nyíló elfogadó teremre (parlour) is igényt tarthatnak, hol magánlátogatásaikat fogadják. Az ekkép berendezett lakások az alsóbb emeletekben vannak, még a magányo­san érkező férfiak a legfelsőbb emeletekbe szállásoltatnak. Nekem mindazáltal különös szerencsém volt, én a harmadik emeletnél fölebb egyszer sem kerültem,

Next

/
Thumbnails
Contents