Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1877-03-04 / 9. szám
egymással homlok-egyenest ellenkezésbe hozza, és a vallást azok számára vindicálja, kik nem orthodoxok ?! Ami végre a közigazgatási és társadalmi szempontot illeti, melyből kiindulva, a kérdéses czím ellen kikel az „egy képviselő“, arra nézve nyugodt lehet, A közigazgatás nem fog megakadni azon, ba az egyik község aut. orth. hitközség, a másik pedig megmarad izr. hitközség czíme mellett, a függőben maradt közös vagyoni kérdések elől pedig nem tér ki az úgynevezett orthodox zsidó község, mely a beati possidentes szerepében tetszeleg, akkor sem, ha bármiféle czímet vesz föl a másik zsidó község. Nem élünk Carafa idejében, hogy egy csoport embernek ; s habár többségben is volnának, tetszésétől függne a közösen szerzptt községi vagyont monopóliumának tekintve, abbv 1 egy tekin- ! télyes részt, mivel ez egy más külső szerkezetet vett föl, rövid utón egyszer mindenkorra kizárni. A társadalmi rendet pedig ne i'éltse az „egy képviselő“ a „hitközség“ elnevezése miatt, nem nyújt erre nézve biztosabb garantiát a vallás-hitközség, ha alapját nem a vallásos érzet, az emberszeretet, a kölcsönös tisztelet, az igazság és méltányosság képezik. Ily alapon pedig a társadalomnak nem árt „a hitközség.“ Egy képviselő, ki a többséggel s\ava\ott. Levelek a Bakonybóf. in. Bár a község sürgetne mindent! Fájdalom, a községek itt a Bakonyban ily szellemi magaslatra nem emelkedtek; de azért nem vádoljuk s nem ítéljük el őket. A nép csak oly jó, amilyennek neveltük s oly rósz, amint azt a proletáriusok befolyásának átengedtük. Azon nép, amely még mindig szívósan ragaszkodik külföldről bejött elődei nyelvéhez s nemzeti hagyományaihoz, többször bebizonyította elvűnk s érdekünk iránti hajlamát, ragaszkodását s kitartását, mindenek fölött pedig vallásos érzületét: egyedül oka-e, hogy erkölcsileg s vagyonilag fogy? — hogy elődei egészséges jellemétől elhajlik, s vallása iránt nemcsak meghidegült, hanem azt bántalmazza is? Ezen kérdésekre rég megfelelt már a németországi kath. gyűlések nézete s önváda, mely habozás nélkül bevallja: hogy „a clerus részéről nem sok történt a munkás osztályok megnyerésére, hogy egyházellenes emberek befolyásának engedtettek át, nem csoda tehát, ha egyházellenes mozgalom támadt közöttük.“ „Ha tehát megnyerni akarjuk a népet — igy folytatják — fel kell sorsát karoluunk népoktatási s munkásegyletek alapítása által.“ Nem is gondolhatunk az egyházra, a népre s magára a népvezető osztályra nézve boldogtalanabb eljárást, mint a nép érdekének elhanyagolását, vagy ami még veszélyesebb: mások érdeke s önzése alá helyezését! Mit ér az egyház, vagy bármely erkölcsi társadalom a tagok rokonszenre, s hűséges ragaszkodása nélkül! Pedig, fájdalom, mi már közel állunk ezen szomorú valóhoz; minket nem lelkesíthet ezen alapigazság: „Akié az ifjúság, azé a jövő.“ — Mert a vének általános ragaszkodásával sem igen dicsekedhetünk. Ép azért kell vállvetve, s nem szétforgácsolva, a népoktatáshoz a népnevelési is szorosan kapcsolnunk, s e mellett a nép érdeke iránt is figyelemmel s hajlammal lennünk, ne hogy ez utóbbit elhanyagolva, amazt h már csírájában elfojtva lássuk, igen sok, amit az állam e válságos átmeneti korszakban a nép vezetőitől a közmivelődés terén követel: hathatós támogatásra van szükségök. Vagy, önmagoktól magokra hagyatva, képesek-e megfelelni a legújabb törvény s felsőbb rendelet ezen követelményének: „A közigazgatási bizottságnak pedig következő teendői vaunak a tanügy terén: tanácskozik a törvényhatóság összes népoktatási viszonyairól a tanfelügyelő részrehajlatlan előadása mellett, — valószínűleg behatóbban mint ezelőtt — azokat figyelemmel kiséri, az utasítások s rendeletek foganatosítását ellenőrzi, a hanyagság, vagy mulasztás ellenében a fegyelmi vizsgálatot megindítja.“ stb. — „Azután mindent elkövet, hogy a munkásosztály gyermekei számára minden községben kisdedóvó intézetek állítassanak.“ Van elég gondolkodni s tennivalónk! Bakonyi. IRODALOM. Közhasznú családi könyvtár, 16., 17. 18. kötet. Kiadja a Franklin-társulat; egy kötet ára 40 kr. Többször volt már t. olvasóinknak al- Kaünuk, ezen lapok hasábjain találkozni nyi- auozatokkal, melyekből eléggé kitűnt, hogy mi a nokérdést és abban különösen a nőnevelést legfőbb társadalmi kérdéseink egyikének tartjuk. Es azt hiszszük, hogy nézetünkben uem csalódunk; alig van ugyanis tér, melyen- nem tekintve a közelmúlt törekvéseit — annyi mulasztás történt volna, mint a nőnevelés terén, olyannyira, hogy épen nem csodálkozunk, ha a nők társadalmi állását illetőleg oly eltérők a vélemények, oly téves nézetek uralkodnak, és épen a nők között, kiknek első sorban kellene önmagunkkal tisztában lenni. Örömmel üdvözlünk épen azért minden oly mozzanatot, mely a nézeteknek ezen téren való tisztázására van hivatva, mely feladatául tűzte ki, a nőket önmaguk-, állásuk-, kötelmeik- s jogaikkal megismertetni. A nő legtermészetesebb életeleme a család; olyan ez reá nézve, mint a balnak a viz: itt kell boldogságát és örömét keresnie; itt kell íeltaláluia a gyógyszereket, melyekkel valódi vagy képzelt boldogtalanságát orvosolhatja. És- mindezt, ritka kivétellel, el is élheti, ha a nő tekintetbe veszi, hogy élete legyen bár hasonló a tükörsima tóhoz, vagy a vihar korbácsolta tengerhez vagy a viruló rétéfken keresztül folydogáló patakhoz: mindig csak kicsiny cseppekből van összeállítva; csekélységekből, apróságokból képzelt egész. — Alkatrészei mint a férfi életének: örömek és szenvedések, élv és lemondás, gond és fáradság, áldozatok és kötelmek. Ezeknek méltó megszívlelése képezi alapját az igazi családi boldogságnak, míg az előnyöknek csak egyoldalú hajhászása lesz az örömekben oly gazdag családi élet sírásója. — Sok nő, tévesen, családján kívül keresi boldogságát, mit ott fel nem találhatott, mivel a családi élet apró örömeit semmibe sem veszi; úgy járt, mint az arany- kereső, ki az apró aranyporokra nem liederít és életét a bizonytalan nagy aranydarabok hasztalan keresésében töltve folytonos csalódások után remény- és örömtelenül fejezi be csalóka életét. Köszönettel tartozik minden nő K. Beniczky Irmának, ki „A nők apró kötelmei és ezek fontossága az életben“ czímíí munkájában oly őszinteséggel, milyennel csak nő szólhat a nőkhöz, elősorolja a nők néha kicsinyes, de következményeikben annál fontosabb gyengéit; hasznos, az élet és helyes elméletből vett tanácsokat ad, melyeket követve, hiszszük, kevés nőnek lesz alkalma bánni, hogy nő; kevés lesz arra utalva, hogy boldogságát családján kiviil keresse. A nő legszebb és legfontosabb kötelmeinek egyike gyermekeinek nevelése. Mig a férj inkább a világnak, külső hivatásának él, megszerzi családja részére azt, mi annak ellátására szükséges; addig az anya a házi tűzhelynél gyermekeinek nevelésével foglalkozva, családját oly édenné változtathatja, melyben a férj napi fáradalmai után örömmel időz, melyben a gondok által homlokán okozott redők kisimulnak. Hogy a nevelésben a puszta és, fájdalom, napjainkban igenis téves gyakorlat nem elegendő, itt fölöslegesnek tartjuk vitatni, tudja és érzi azt mindenki, ki a dologra csak egy komoly pillantást vet. — A családi könyvtár 16. füzetében Dr. Rickeg A. után K. Beniczki Irma az „Anyák könyve“ ezim alatt az életből merített legczélszerűbb tanácsokat és utasításokat adja, melyeket a gyermek fokozatos fejlődéséhez képest annak nevelésében követni kell, ba azt akarjuk, hogy fáradozásunknak eredménye legyen. Legtöbben a halandók közül, különösen pedig a nők nem adnák sokért, ba a jövőtitkait ledő fátyolt valahogy fellebbenteni sikerülne. Ezen nagy elterjedettségü gyengéjét az emberiségnek felhasználja nem egy hívatlan próféta és profétanő, hogy lehetőleg könnyű exi- stentiát biztosítson magának. Ezen két factor, a kíváncsiság t i. és a könnyű megélhetési vágy ad leginkább létet a babona különféle nemeinek. Míg egyes babonaszerű tréfaságok a mulattatta határait át nem lépik, nagyobb fontossággal alig bírnak; de ha azoknak hitelt adunk, kezd komolylyá lenni a dolog. A legelterjedtebb neme a babonának a kártyavetés, és mi tű rés-tagadás, nem egy kártyavetőnő mondta meg már az igazat, fedezett fel kiváncsi cliense előtt oly mély titkot, melyről a cliensen kívül senki sem tudott semmit. — K. Beniczki Irma „Családi könyvtár“ 13. füzetében „Babonaság a saionbau* a jóslást bűvköréből kivetkőzteti és lélektanilag fejtegetve a napnál fényesebben bizonyítja, hogy a jósnő a titkokat nem a 32 levelű könyvből, de a könnyen hívők két kis szemecskéjéből olvassa ki. A vampirhit és korunk főbb szédelgéseinek egyike: a Spiritismus szintén megkapják a magukét, amint illik- — Mind a három füzetet melegen ajánljuk t. olvasó- nőinknek, kiknek első sorban vannak szánva; megvalljuk azonban, hogy t. olvasóink is nemcsak éívezettel, hanem haszonnal is forgathatnák. # Táborszky és Parscli zenemű kereskedésében Budapesten megjelent hangjegyek : Kap- ! hatók Krausz Árminnál Veszprémben, valamint minden hazai hangjegy- és zenemű kereskedésben : A kis postás (Der kleine Postillon), induló, irta Fabrbach Fiilöy, 656- sz., ára 60 kr. Miért ég a magányos könycsepp (Was will die einsame Thräne), Heine költeménye. Énekhangra zongorakisérettel, irta Roch József- G46. sz., ára 50 kr. Circus, gyorspolka, irta Fahrbach Fülöp, 633. sz., ára 50 kr. MŰVÉSZET. I\só Miklós hátrahagyott művei az „Izsó- bizottság“ 1876. évi deczember hó 16-án Tűit István tábornok elnöklete alatt tartott ülésében, felső- és középiskolák számára eladás végett a következő leszállított árakban állapíttattak meg. I. Mellszobrok. 1. Bernáth Gazsi 8 írt. 2. Egressy Gábor 8 frt. 3. Tóth József 8 frt. 4. Megyeri Károly 8 frt. 5. Br. Eötvös József 8 frt. 6. Ghiczy Kálmán 8 frt. 7. Gróf Széchényi István 8 frt. 8. Petőfi Sándor 15 fit. 9. Arany János 8 frt. 10. Lisznyai Kálmán 8 frt. 11. Pákh Albert 8 frt. 12. Pákh Albert kisebbítve 2 frt. 13. Szálai László 8 frt. 14. Zrinyi a költő 15 frt. Zrínyi Ilona lő frt. 16. Verbőezy István 8 frt. 17. Dugonics András 8 frt. 18. II. Rákóczy Ferencz 15 frt. 19. Petőfi Zoltán 8 frt. 20. Női ta- nuhnányfő 8 frt. II. Szobrok. 1. Búsuló juhász 8 frt. 2. Fonóházi jelenet 15 frt. 3. Dugonics András 5 Irt. 4. Gróf Széchényi István 30 frt. 5. Petőfi Sándor 5 frt. 6. Aratónő 8 frt. 7. id: Lendvay Márton 5 frt. 8. Részeg kortes 2 frt. 9: Zászlótvivő honvéd 2 frt. 10. Mányik Emesztin (dombormű) ő fit. Továbbá kezek, lábak és egyes testalkatrészek eredeti minták után sokszorosítva különféle nagyságban vételre ajánl tatnak. Rendelhetők: özvegy Izsó Miklósáénál, Budapest, királyuteza 93. szám I. emelet. ¥: Donadio Biancát a kolozsvári dalkör serenade-dal tisztelte, mit a művésznő azon Ígérettel viszonzott, bogy a dalkör által rendezendő hangversenyben részt veend. Ez ! alkalommal a dalkörnek — saját leértére — Liszt Berlioz-nak Rákóczy-átiratát (az eredeti kéziratot) megküldé. Donadiot a kör tagjává választotta, de az alapszabályok értelmében erre nézve szükséges még a kormány jóváhagyása. — Azt is rebesgetik, hogy Patti Adelina Kolozsvárra is lerándul Budapestről, hova nemsokára Nikoliui tenoristával meg fog érkezni. A. M. P. azonban o hírt meg- czáfolja. * Bulyovszky Lillának orvosa dr. Győry, ki Bécsben szép hírrel bír, a coburgi udvartól igen értékes s érdekes emléket kapott szerencsés gyógykezeléséért. * A múltkor említett Pablo de S. hegedűművész jelenleg N.-Kanizsán, a „Sas“-ban tart előadásokat. — Budapesten is szintén egy kitűnő zeneművész, Wieniavszky, vonja magára jelenleg a műértők figyelmét, kik hódoló elismeréssel nyilatkoznak róla. * Dane Nina búcsút vett a színpadtól; oka férjbezmenetele. Szigligeti „Pünkösdi l;irálynő“-jében lépett fel utoljára. A közönség méltó elismerésben részesíté kedvenezét, kinek valóban kár odahagyni az eddigi szép pályát. * Lisz Ferencz e hó középén Hollandiába utazik, hova a h. király hívta meg, 16-án pedig Bécsben a Bet bőven emlékére rendezett hangversenyben fog részt venni. * Dóczy „Csók“-ja a Burg-szinházban Pécsben előadatott a szerző fordításában; a rendezőt 13-szor hívták ki, a szerző utoljára maga is megjelent 3-szor. — A darab 4 felvonásra van osztva előjátékkal, a pap falusi jegyzővel, a zsidó mórral van helyettesítve. — Bizonyára egy ideig kedvencze lesz. a bécsieknek e mű, mely a maga idejében nálunk is nagy érdeket keltett. HÍREIN k. "Személyi hir. — B. Fiáth Ferencz főispán úr ő. méltósága múlt szerdán vett távirat következtében, mely egy családtag aggasztó betegsége hírét hozta, városunkból eltávozott.- Gyász-istenitisztelet. Megboldogult Ferencz császár és apostoli magyar királyért múlt pénteken, márcz 2-án, reggeli nvolczad- fél órakor tartatott meg a helybeli kegyestanítórendi nagygyínnasium részéről a szokásos évfordulati gyász-istentisztelet. «Adakozás. - A helybeli nagygymna- sium tanszereinek gyarapítására Dr. Her/. Adóit várpalotai orvos úr 2 o. ó. frtot volt szíves ajándékozni, miért is a gymnasiumi igazgatóság ezennel köszönetét mond. "Köszönet. A veszprémi jótékony nőegylet t, Pillicz Benő egyl. orvos, t. Bóday József, megyei főszámvevő és t. Ludvig János egyl. titkár uraknak az egylet iránt tanúsított szíves fáradozásukért őszinte köszönetét mond. (Fontos. — Bezerédy Miklós, választott makári püspök és veszprémi kananok úr ő méltósága régibb jegyzeteit bocsátotta a napokban rendelkezésünkre, melyek közt egyebeken kiviil ezen érdekes és nemzeti múzeumunkra nézve felette fontos jegyzetre is 1 akadtunk: „1848-ban Geringer helytartó megpillantván a budai regnicolare archívumban egy ritka kézirati könyvet sub titulo: „Epi- stolarium Turcico-Hungaricum.“ Érdit és Mátrait felszólította, folyamodnának a magyar királyi kamarához, hogy az említett könyvet adnák által a nemzeti múzeum számára, — hozzávetvén Geringer, mikép a többi az ő gondja leend; azt bitte t. i. Geringer, hogy a kamara a folyamodást vélemény-adás végett hozzá fogja küldeni, de csalódott, mert a budai kamara e tárgyban nem hozzá, hanem a bécsi imperialis kamarához fordult, hounét j az a válasz érkezett, küldetnék fel a könyv megtekintés végett-hozzájuk, mi meg is történt, de az Epistolarium soha nem jött többé vissza, hanem betétetett a császári könyvtárba, hol az most is mint ritkaság őriztetik — mutogattatik “ — Nem tudjuk, történtek-e akkor mindjárt vagy később lépések a becses Inti visszaszerzésére. Ha nem, akkor kötelességünk kormányunk magas figyelmét erre felhívni. Tisztelt laptársainkat pedig kérjük, ba érdemesnek tartják, szíveskedjenek e közlésünket átvenni. : Tek. Bezerédy Gyula veszprémmegyei alispán úr 1877. márcz. 2-án ;1705. szám a. kelt hivatalos iratot intézett a pápai nőegylet t. elnökségéhez, melyben ennek azon szíves és részvétteljes közbenjárásáért, hogy a m. kir. honvéd-tisztek vagyontalan özvegyei- és ávái- nak felsegélésére 223 frt 54 krfc küldött be, hazafiúi köszönetét mond. "A megyei alispáni hivatal által múlt évi 10281/76. számú végzés kapcsán a m. kir. honvédtisztek vagyontalan özvegyeinek és árváinak ellátására szolgáló alap javára kibocsátott gyűjtő-ívek közül e helyre következő számú s összegeket magukban foglaló ívek érkeztek be, melyek a begyült öszszeggel együtt 1652, itteni számú felterjesztés mellett mai napon a magas honvédelmi minisztériumhoz felterjesztettek. — Peleskey Ferencz 17. számú gyűjtő-ívén 24 frt. Tóth László 18. számú gyűjtő-ívén 22 frt 50 kr. Hermann János 19. számú gyűjtő-ívén 4 forint 30 kr. Kiss László 21 sz. gyűjtő-ívén 25 fit 50 kr. Pap János 22. sz. gyűjtő-ívén 10 frt. Mészöly Gyula 28. számú gyűjtő-ívén 6 frt 40 kr. Jeskó Gusztáv 34. számú gyűjtő-ívén 2 frt. Auerhammer Ferencz 39. számú gyűjtő-ívén 17 frt 50 kr. Lóvay Imre 51. sz. gyűjtő-ívén G frt. Összesen 118 frt 20 kr. «Felolvasás. - Folyó hó 4-én délután 3 órakor az „Ipar- és kereskedelmi kör“ helyiségében Husvéth János úr felolvasást tart a gyapjú-iparról. Meghívás. — A székesfehérvári ügyvédi kamara f. évi márcziushó 25-ilc napján d. e. 9 órakor saját helyiségében rendes közgyűlést tart, melyre a kamara tagjai tisztelettel meghivatnak. Tárgya ezen közgyűlésnek: 1. Az évi költségelőirányzat megállapítása. 2. Az évi számadások felülvizsgálása. 3. Az évi jelenlés. 4. A telekkönyvi javaslat s arra vonatkozó észrevételek tárgyalása — Kelt a székesfehérvári ügyvédi kamara 1877. február i 18-án tartott választmányi ülés határozatából, j Pálffy Károly, s. k, a kamara titkára. A veszprémi önk. tüzoltóegylet igazgató választmánya f. évi márczius 4-én d. előtt 10 órakor a városházánál rendes ülést i tart, melyre a választmány tagjai ezennel meghivatnak, kéretvén azok minél tömegesb megjelenése. — Jábián Jerenc{, egyleti titkár. J A budapesti kir. itélö - tábla Stefan Rezső városlőui jegyzőnek lapunk t. olvasói előtt is ismert ügyében Schröck Antal bántalmazott fél felebbezése folytán 1877. január 30-án 36990. sz. alatt ezen ítéletet hozta: Az e. f. kir, járásbíróság ítélete megváltoz- tatik; pauaszlott Stefán Rezső a Schröck Antal tettleges bántalmazása által elkövetett kihágásban vétkesnek kimondatik és ezért vizsgálat alatt állása büntetésül betudatik, azonfelül a hat forintban megállapított eljárási költség megfizetésében elmarasztaltatilc. *Jó tudni, hol vannak magyar régiségek. 1860. iebr. 29-én Prágában régiségek kiállítása volt, melyre némely magyar embert is érdeklő tárgyak küldettek be, p. o. a stra- hoci premontrei prépostság a 10-ik századból egy írott evangéliumot, a teplei prépostság pedig utószülött Íjászló magyar és cseh király imakönyvét és thüringiai sz. Erzsébetit — magyar királyleány — agyaglámpáját küldötte be közszemlére. Budweis városa minden régiségét bekiildötte, köztük első Mátyás királyunk olvasóját és lószerszámait; 'a prágai káptalan részéről sz. István, első apóst. magy. király kardja küldetett oda. *A Purim-Unnep. - Múlt kedden volt az izraeliták Puvim-napja és estéje, mely a felebaráti szeretet szép erényét készti gyakorolni még a legfukarabb családdal is, amenj - nyibeu ilyenkor mindenki viszonyaihoz képest megosztja falatját az éhezővel. Szokás ilyenkor álarcz alatt járni kelni, egyes családokat meglátogatni és ott sok olyasmit elmondani, amit álarcz nélkül nem lehetne az illetőnek tanácsolni. Az idén feltűnő sok álavezos volt, nem csoda, jó példa volt előttök, a hold is álarezot öltött, a példa pedig vonzó szokott lenni, £ogy a zavarosbau halászandó a zsi-
