Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-03-04 / 9. szám

egymással homlok-egyenest ellenkezésbe hozza, és a vallást azok számára vindicálja, kik nem orthodoxok ?! Ami végre a közigazgatási és társa­dalmi szempontot illeti, melyből kiindulva, a kérdéses czím ellen kikel az „egy képviselő“, arra nézve nyugodt lehet, A közigazgatás nem fog megakadni azon, ba az egyik község aut. orth. hitközség, a másik pedig meg­marad izr. hitközség czíme mellett, a függő­ben maradt közös vagyoni kérdések elől pedig nem tér ki az úgynevezett orthodox zsidó község, mely a beati possidentes szerepében tetszeleg, akkor sem, ha bármiféle czímet vesz föl a másik zsidó község. Nem élünk Carafa idejében, hogy egy csoport embernek ; s habár többségben is volnának, tetszésétől függne a közösen szerzptt községi vagyont monopóliumának tekintve, abbv 1 egy tekin- ! télyes részt, mivel ez egy más külső szer­kezetet vett föl, rövid utón egyszer minden­korra kizárni. A társadalmi rendet pedig ne i'éltse az „egy képviselő“ a „hitközség“ elnevezése miatt, nem nyújt erre nézve biz­tosabb garantiát a vallás-hitközség, ha alapját nem a vallásos érzet, az emberszeretet, a kölcsönös tisztelet, az igazság és méltányosság képezik. Ily alapon pedig a társadalomnak nem árt „a hitközség.“ Egy képviselő, ki a többséggel s\ava\ott. Levelek a Bakonybóf. in. Bár a község sürgetne mindent! Fájda­lom, a községek itt a Bakonyban ily szellemi magaslatra nem emelkedtek; de azért nem vádoljuk s nem ítéljük el őket. A nép csak oly jó, amilyennek neveltük s oly rósz, amint azt a proletáriusok befolyásának átengedtük. Azon nép, amely még mindig szívósan ragaszkodik külföldről bejött elődei nyelvéhez s nemzeti hagyományaihoz, többször bebizo­nyította elvűnk s érdekünk iránti hajlamát, ragaszkodását s kitartását, mindenek fölött pedig vallásos érzületét: egyedül oka-e, hogy erkölcsileg s vagyonilag fogy? — hogy elődei egészséges jellemétől elhajlik, s vallása iránt nemcsak meghidegült, hanem azt bántal­mazza is? Ezen kérdésekre rég megfelelt már a németországi kath. gyűlések nézete s önváda, mely habozás nélkül bevallja: hogy „a clerus részéről nem sok történt a munkás osztályok megnyerésére, hogy egyházellenes emberek befolyásának engedtettek át, nem csoda tehát, ha egyházellenes mozgalom támadt közöttük.“ „Ha tehát megnyerni akarjuk a népet — igy folytatják — fel kell sorsát karoluunk népok­tatási s munkásegyletek alapítása által.“ Nem is gondolhatunk az egyházra, a népre s magára a népvezető osztályra nézve boldogtalanabb eljárást, mint a nép érdekének elhanyagolását, vagy ami még veszélyesebb: mások érdeke s önzése alá helyezését! Mit ér az egyház, vagy bármely erkölcsi társada­lom a tagok rokonszenre, s hűséges ragasz­kodása nélkül! Pedig, fájdalom, mi már közel állunk ezen szomorú valóhoz; minket nem lelkesíthet ezen alapigazság: „Akié az ifjúság, azé a jövő.“ — Mert a vének általános ra­gaszkodásával sem igen dicsekedhetünk. Ép azért kell vállvetve, s nem szétfor­gácsolva, a népoktatáshoz a népnevelési is szorosan kapcsolnunk, s e mellett a nép érdeke iránt is figyelemmel s hajlammal len­nünk, ne hogy ez utóbbit elhanyagolva, amazt h már csírájában elfojtva lássuk, igen sok, amit az állam e válságos átmeneti korszakban a nép vezetőitől a közmivelődés terén követel: hathatós támogatásra van szükségök. Vagy, önmagoktól magokra hagyatva, képesek-e meg­felelni a legújabb törvény s felsőbb rendelet ezen követelményének: „A közigazgatási bizottságnak pedig következő teendői vaunak a tanügy terén: tanácskozik a törvényhatóság összes népokta­tási viszonyairól a tanfelügyelő részrehajlatlan előadása mellett, — valószínűleg behatóbban mint ezelőtt — azokat figyelemmel kiséri, az utasítások s rendeletek foganatosítását ellen­őrzi, a hanyagság, vagy mulasztás ellenében a fegyelmi vizsgálatot megindítja.“ stb. — „Azután mindent elkövet, hogy a munkás­osztály gyermekei számára minden községben kisdedóvó intézetek állítassanak.“ Van elég gondolkodni s tennivalónk! Bakonyi. IRODALOM. Közhasznú családi könyvtár, 16., 17. 18. kötet. Kiadja a Franklin-társulat; egy kötet ára 40 kr. Többször volt már t. olvasóinknak al- Kaünuk, ezen lapok hasábjain találkozni nyi- auozatokkal, melyekből eléggé kitűnt, hogy mi a nokérdést és abban különösen a nőne­velést legfőbb társadalmi kérdéseink egyikének tartjuk. Es azt hiszszük, hogy nézetünkben uem csalódunk; alig van ugyanis tér, melyen- nem tekintve a közelmúlt törekvéseit — annyi mulasztás történt volna, mint a nőne­velés terén, olyannyira, hogy épen nem cso­dálkozunk, ha a nők társadalmi állását illetőleg oly eltérők a vélemények, oly téves nézetek uralkodnak, és épen a nők között, kiknek első sorban kellene önmagunkkal tisztában lenni. Örömmel üdvözlünk épen azért minden oly mozzanatot, mely a nézeteknek ezen téren való tisztázására van hivatva, mely feladatául tűzte ki, a nőket önmaguk-, állásuk-, kötel­meik- s jogaikkal megismertetni. A nő legtermészetesebb életeleme a család; olyan ez reá nézve, mint a balnak a viz: itt kell boldogságát és örömét keresnie; itt kell íeltaláluia a gyógyszereket, melyekkel valódi vagy képzelt boldogtalanságát orvosol­hatja. És- mindezt, ritka kivétellel, el is él­heti, ha a nő tekintetbe veszi, hogy élete legyen bár hasonló a tükörsima tóhoz, vagy a vihar korbácsolta tengerhez vagy a viruló rétéfken keresztül folydogáló patakhoz: mindig csak kicsiny cseppekből van összeállítva; cse­kélységekből, apróságokból képzelt egész. — Alkatrészei mint a férfi életének: örömek és szenvedések, élv és lemondás, gond és fárad­ság, áldozatok és kötelmek. Ezeknek méltó megszívlelése képezi alapját az igazi családi boldogságnak, míg az előnyöknek csak egy­oldalú hajhászása lesz az örömekben oly gazdag családi élet sírásója. — Sok nő, tévesen, csa­ládján kívül keresi boldogságát, mit ott fel nem találhatott, mivel a családi élet apró örömeit semmibe sem veszi; úgy járt, mint az arany- kereső, ki az apró aranyporokra nem liederít és életét a bizonytalan nagy aranydarabok hasztalan keresésében töltve folytonos csaló­dások után remény- és örömtelenül fejezi be csalóka életét. Köszönettel tartozik minden nő K. Beniczky Irmának, ki „A nők apró kötel­mei és ezek fontossága az életben“ czímíí munkájában oly őszinteséggel, milyennel csak nő szólhat a nőkhöz, elősorolja a nők néha kicsinyes, de következményeikben annál fonto­sabb gyengéit; hasznos, az élet és helyes el­méletből vett tanácsokat ad, melyeket követve, hiszszük, kevés nőnek lesz alkalma bánni, hogy nő; kevés lesz arra utalva, hogy bol­dogságát családján kiviil keresse. A nő legszebb és legfontosabb kötel­meinek egyike gyermekeinek nevelése. Mig a férj inkább a világnak, külső hivatásának él, megszerzi családja részére azt, mi annak el­látására szükséges; addig az anya a házi tűz­helynél gyermekeinek nevelésével foglalkozva, családját oly édenné változtathatja, melyben a férj napi fáradalmai után örömmel időz, melyben a gondok által homlokán okozott redők kisimulnak. Hogy a nevelésben a puszta és, fájdalom, napjainkban igenis téves gya­korlat nem elegendő, itt fölöslegesnek tartjuk vitatni, tudja és érzi azt mindenki, ki a do­logra csak egy komoly pillantást vet. — A családi könyvtár 16. füzetében Dr. Rickeg A. után K. Beniczki Irma az „Anyák könyve“ ezim alatt az életből merített legczélszerűbb tanácsokat és utasításokat adja, melyeket a gyermek fokozatos fejlődéséhez képest annak nevelésében követni kell, ba azt akarjuk, hogy fáradozásunknak eredménye legyen. Legtöbben a halandók közül, különösen pedig a nők nem adnák sokért, ba a jövőtitkait ledő fátyolt valahogy fellebbenteni sikerülne. Ezen nagy elterjedettségü gyengéjét az em­beriségnek felhasználja nem egy hívatlan pró­féta és profétanő, hogy lehetőleg könnyű exi- stentiát biztosítson magának. Ezen két factor, a kíváncsiság t i. és a könnyű megélhetési vágy ad leginkább létet a babona különféle nemeinek. Míg egyes babonaszerű tréfaságok a mulattatta határait át nem lépik, nagyobb fontossággal alig bírnak; de ha azoknak hitelt adunk, kezd komolylyá lenni a dolog. A leg­elterjedtebb neme a babonának a kártyavetés, és mi tű rés-tagadás, nem egy kártyavetőnő mondta meg már az igazat, fedezett fel ki­váncsi cliense előtt oly mély titkot, melyről a cliensen kívül senki sem tudott semmit. — K. Beniczki Irma „Családi könyvtár“ 13. fü­zetében „Babonaság a saionbau* a jóslást bűvköréből kivetkőzteti és lélektanilag fejte­getve a napnál fényesebben bizonyítja, hogy a jósnő a titkokat nem a 32 levelű könyvből, de a könnyen hívők két kis szemecskéjéből olvassa ki. A vampirhit és korunk főbb szé­delgéseinek egyike: a Spiritismus szintén megkapják a magukét, amint illik- — Mind a három füzetet melegen ajánljuk t. olvasó- nőinknek, kiknek első sorban vannak szánva; megvalljuk azonban, hogy t. olvasóink is nem­csak éívezettel, hanem haszonnal is forgat­hatnák. # Táborszky és Parscli zenemű kereskedé­sében Budapesten megjelent hangjegyek : Kap- ! hatók Krausz Árminnál Veszprémben, valamint minden hazai hangjegy- és zenemű kereske­désben : A kis postás (Der kleine Postillon), induló, irta Fabrbach Fiilöy, 656- sz., ára 60 kr. Miért ég a magányos könycsepp (Was will die einsame Thräne), Heine költeménye. Ének­hangra zongorakisérettel, irta Roch József- G46. sz., ára 50 kr. Circus, gyorspolka, irta Fahrbach Fülöp, 633. sz., ára 50 kr. MŰVÉSZET. I\só Miklós hátrahagyott művei az „Izsó- bizottság“ 1876. évi deczember hó 16-án Tűit István tábornok elnöklete alatt tartott ülésében, felső- és középiskolák számára eladás végett a következő leszállított árakban álla­píttattak meg. I. Mellszobrok. 1. Bernáth Gazsi 8 írt. 2. Egressy Gábor 8 frt. 3. Tóth József 8 frt. 4. Megyeri Károly 8 frt. 5. Br. Eötvös József 8 frt. 6. Ghiczy Kálmán 8 frt. 7. Gróf Széchényi István 8 frt. 8. Petőfi Sán­dor 15 fit. 9. Arany János 8 frt. 10. Lisznyai Kálmán 8 frt. 11. Pákh Albert 8 frt. 12. Pákh Albert kisebbítve 2 frt. 13. Szálai László 8 frt. 14. Zrinyi a költő 15 frt. Zrínyi Ilona lő frt. 16. Verbőezy István 8 frt. 17. Dugo­nics András 8 frt. 18. II. Rákóczy Ferencz 15 frt. 19. Petőfi Zoltán 8 frt. 20. Női ta- nuhnányfő 8 frt. II. Szobrok. 1. Búsuló juhász 8 frt. 2. Fonóházi jelenet 15 frt. 3. Dugonics András 5 Irt. 4. Gróf Széchényi István 30 frt. 5. Petőfi Sándor 5 frt. 6. Aratónő 8 frt. 7. id: Lendvay Márton 5 frt. 8. Részeg kortes 2 frt. 9: Zászlótvivő honvéd 2 frt. 10. Mányik Emesztin (dombormű) ő fit. Továbbá kezek, lábak és egyes testal­katrészek eredeti minták után sokszorosítva különféle nagyságban vételre ajánl tatnak. Rendelhetők: özvegy Izsó Miklósáénál, Budapest, királyuteza 93. szám I. emelet. ¥: Donadio Biancát a kolozsvári dalkör serenade-dal tisztelte, mit a művésznő azon Ígérettel viszonzott, bogy a dalkör által ren­dezendő hangversenyben részt veend. Ez ! alkalommal a dalkörnek — saját leértére — Liszt Berlioz-nak Rákóczy-átiratát (az eredeti kéziratot) megküldé. Donadiot a kör tagjává választotta, de az alapszabályok értelmében erre nézve szükséges még a kormány jóvá­hagyása. — Azt is rebesgetik, hogy Patti Adelina Kolozsvárra is lerándul Budapestről, hova nemsokára Nikoliui tenoristával meg fog érkezni. A. M. P. azonban o hírt meg- czáfolja. * Bulyovszky Lillának orvosa dr. Győry, ki Bécsben szép hírrel bír, a coburgi udvar­tól igen értékes s érdekes emléket kapott szerencsés gyógykezeléséért. * A múltkor említett Pablo de S. hegedű­művész jelenleg N.-Kanizsán, a „Sas“-ban tart előadásokat. — Budapesten is szintén egy kitűnő zeneművész, Wieniavszky, vonja magára jelenleg a műértők figyelmét, kik hódoló elismeréssel nyilatkoznak róla. * Dane Nina búcsút vett a színpadtól; oka férjbezmenetele. Szigligeti „Pünkösdi l;irálynő“-jében lépett fel utoljára. A közön­ség méltó elismerésben részesíté kedvenezét, kinek valóban kár odahagyni az eddigi szép pályát. * Lisz Ferencz e hó középén Hollandiába utazik, hova a h. király hívta meg, 16-án pedig Bécsben a Bet bőven emlékére rendezett hangversenyben fog részt venni. * Dóczy „Csók“-ja a Burg-szinházban Pécsben előadatott a szerző fordításában; a rendezőt 13-szor hívták ki, a szerző utol­jára maga is megjelent 3-szor. — A darab 4 felvonásra van osztva előjátékkal, a pap falusi jegyzővel, a zsidó mórral van helyette­sítve. — Bizonyára egy ideig kedvencze lesz. a bécsieknek e mű, mely a maga idejében nálunk is nagy érdeket keltett. HÍREIN k. "Személyi hir. — B. Fiáth Ferencz fő­ispán úr ő. méltósága múlt szerdán vett táv­irat következtében, mely egy családtag aggasztó betegsége hírét hozta, városunkból eltávozott.- Gyász-istenitisztelet. Megboldogult Ferencz császár és apostoli magyar királyért múlt pénteken, márcz 2-án, reggeli nvolczad- fél órakor tartatott meg a helybeli kegyes­tanítórendi nagygyínnasium részéről a szokásos évfordulati gyász-istentisztelet. «Adakozás. - A helybeli nagygymna- sium tanszereinek gyarapítására Dr. Her/. Adóit várpalotai orvos úr 2 o. ó. frtot volt szíves ajándékozni, miért is a gymnasiumi igazgatóság ezennel köszönetét mond. "Köszönet. A veszprémi jótékony nőegylet t, Pillicz Benő egyl. orvos, t. Bóday József, megyei főszámvevő és t. Ludvig János egyl. titkár uraknak az egylet iránt tanúsított szíves fáradozásukért őszinte köszönetét mond. (Fontos. — Bezerédy Miklós, választott makári püspök és veszprémi kananok úr ő méltósága régibb jegyzeteit bocsátotta a na­pokban rendelkezésünkre, melyek közt egye­beken kiviil ezen érdekes és nemzeti mú­zeumunkra nézve felette fontos jegyzetre is 1 akadtunk: „1848-ban Geringer helytartó meg­pillantván a budai regnicolare archívumban egy ritka kézirati könyvet sub titulo: „Epi- stolarium Turcico-Hungaricum.“ Érdit és Mát­rait felszólította, folyamodnának a magyar királyi kamarához, hogy az említett könyvet adnák által a nemzeti múzeum számára, — hozzávetvén Geringer, mikép a többi az ő gondja leend; azt bitte t. i. Geringer, hogy a kamara a folyamodást vélemény-adás végett hozzá fogja küldeni, de csalódott, mert a budai kamara e tárgyban nem hozzá, hanem a bécsi imperialis kamarához fordult, hounét j az a válasz érkezett, küldetnék fel a könyv megtekintés végett-hozzájuk, mi meg is tör­tént, de az Epistolarium soha nem jött többé vissza, hanem betétetett a császári könyv­tárba, hol az most is mint ritkaság őriztetik — mutogattatik “ — Nem tudjuk, történtek-e akkor mindjárt vagy később lépések a becses Inti visszaszerzésére. Ha nem, akkor köte­lességünk kormányunk magas figyelmét erre felhívni. Tisztelt laptársainkat pedig kérjük, ba érdemesnek tartják, szíveskedjenek e köz­lésünket átvenni. : Tek. Bezerédy Gyula veszprémmegyei alispán úr 1877. márcz. 2-án ;1705. szám a. kelt hivatalos iratot intézett a pápai nőegylet t. elnökségéhez, melyben ennek azon szíves és részvétteljes közbenjárásáért, hogy a m. kir. honvéd-tisztek vagyontalan özvegyei- és ávái- nak felsegélésére 223 frt 54 krfc küldött be, hazafiúi köszönetét mond. "A megyei alispáni hivatal által múlt évi 10281/76. számú végzés kapcsán a m. kir. honvédtisztek vagyontalan özvegyeinek és ár­váinak ellátására szolgáló alap javára kibo­csátott gyűjtő-ívek közül e helyre következő számú s összegeket magukban foglaló ívek érkeztek be, melyek a begyült öszszeggel együtt 1652, itteni számú felterjesztés mellett mai napon a magas honvédelmi minisztérium­hoz felterjesztettek. — Peleskey Ferencz 17. számú gyűjtő-ívén 24 frt. Tóth László 18. számú gyűjtő-ívén 22 frt 50 kr. Hermann János 19. számú gyűjtő-ívén 4 forint 30 kr. Kiss László 21 sz. gyűjtő-ívén 25 fit 50 kr. Pap János 22. sz. gyűjtő-ívén 10 frt. Mészöly Gyula 28. számú gyűjtő-ívén 6 frt 40 kr. Jeskó Gusztáv 34. számú gyűjtő-ívén 2 frt. Auerhammer Ferencz 39. számú gyűjtő-ívén 17 frt 50 kr. Lóvay Imre 51. sz. gyűjtő-ívén G frt. Összesen 118 frt 20 kr. «Felolvasás. - Folyó hó 4-én délután 3 órakor az „Ipar- és kereskedelmi kör“ helyiségében Husvéth János úr felolvasást tart a gyapjú-iparról. Meghívás. — A székesfehérvári ügyvédi kamara f. évi márcziushó 25-ilc napján d. e. 9 órakor saját helyiségében rendes közgyűlést tart, melyre a kamara tagjai tisztelettel meg­hivatnak. Tárgya ezen közgyűlésnek: 1. Az évi költségelőirányzat megállapítása. 2. Az évi számadások felülvizsgálása. 3. Az évi jelenlés. 4. A telekkönyvi javaslat s arra vo­natkozó észrevételek tárgyalása — Kelt a székesfehérvári ügyvédi kamara 1877. február i 18-án tartott választmányi ülés határozatából, j Pálffy Károly, s. k, a kamara titkára. A veszprémi önk. tüzoltóegylet igaz­gató választmánya f. évi márczius 4-én d. előtt 10 órakor a városházánál rendes ülést i tart, melyre a választmány tagjai ezennel meghivatnak, kéretvén azok minél tömegesb megjelenése. — Jábián Jerenc{, egyleti titkár. J A budapesti kir. itélö - tábla Stefan Rezső városlőui jegyzőnek lapunk t. olvasói előtt is ismert ügyében Schröck Antal bántal­mazott fél felebbezése folytán 1877. január 30-án 36990. sz. alatt ezen ítéletet hozta: Az e. f. kir, járásbíróság ítélete megváltoz- tatik; pauaszlott Stefán Rezső a Schröck Antal tettleges bántalmazása által elkövetett kihágásban vétkesnek kimondatik és ezért vizsgálat alatt állása büntetésül betudatik, azonfelül a hat forintban megállapított eljá­rási költség megfizetésében elmarasztaltatilc. *Jó tudni, hol vannak magyar régisé­gek. 1860. iebr. 29-én Prágában régiségek kiállítása volt, melyre némely magyar embert is érdeklő tárgyak küldettek be, p. o. a stra- hoci premontrei prépostság a 10-ik századból egy írott evangéliumot, a teplei prépostság pedig utószülött Íjászló magyar és cseh király imakönyvét és thüringiai sz. Erzsébetit — ma­gyar királyleány — agyaglámpáját küldötte be közszemlére. Budweis városa minden ré­giségét bekiildötte, köztük első Mátyás kirá­lyunk olvasóját és lószerszámait; 'a prágai káptalan részéről sz. István, első apóst. magy. király kardja küldetett oda. *A Purim-Unnep. - Múlt kedden volt az izraeliták Puvim-napja és estéje, mely a felebaráti szeretet szép erényét készti gyako­rolni még a legfukarabb családdal is, amenj - nyibeu ilyenkor mindenki viszonyaihoz képest megosztja falatját az éhezővel. Szokás ilyen­kor álarcz alatt járni kelni, egyes családokat meglátogatni és ott sok olyasmit elmondani, amit álarcz nélkül nem lehetne az illetőnek tanácsolni. Az idén feltűnő sok álavezos volt, nem csoda, jó példa volt előttök, a hold is álarezot öltött, a példa pedig vonzó szokott lenni, £ogy a zavarosbau halászandó a zsi-

Next

/
Thumbnails
Contents