Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-12-02 / 48. szám

Bulgáriában előőrsi csatározások folynak. — Osman basa vitézül tartja magát. Plevna ellen megkezdődött az általános lövöldözés. * A románok által megszállt nikápolyi és robavai kerületekben, melyek katonai parancs­nokaivá Lapu tábornok és Mavrichi ezredes neveztettek ki, román polgári közigazgatást szerveznek. * A török kormány az albániai tenger­partra, hol a montenegróiak két hét óta szabadon garázdálkodnak, nagyobb sereget küldött. Ahtivari fellegvára hősiesen ellenáll. * A szerb hadüzenet már el van hatá­rozva, csak Plevna elestét várja Szerbia. Milán főhadiszállása 7-éu megy Paracrinba. A tábor­kar főnöke Gruics hadügyminiszter lesz, a hadügyi tárczát pedig ideiglenesen Lesjaniu veszi át. A szerb függetlenségi nyilatkozatot tegnapra várták. * Az angol kormány semmi okot sem lát kilépni semlegességéből Angliát egyedül Kon­stantinápoly s a Suez-csatorna érdekli; ezek pedig ma még fenyegetve nincsenek. — A franczia fővárosban a forradalom kezdi fejét emelgetni. A kamaratöbbség a kormányt nem létezőnek tekinti. Kormánykörök a kamara új feloszlatását taglalják, mely ostrom-állapot kíséretében fogna kimondatni. A{ uj vámtarifa elvetése iránt a\ ország- gyűléshez intézendő kérvény tárgyában. A fővárosi kereskedők és iparosok f. hő 15-én tartott gyűlése egyhangúlag a kővetkező határozatot hozta, mely határozat szerkesztő­ségünkhöz is beküldetett. A törvényhozás elé terjesztett autonom vámtarifa a legnagyobb mértékben káros az ország közgazdaságára nézve, és pedig tekin­tettel akár a fogyasztók millióinak existenti- ális érdekeire, akár az ország földmivelési, ipari és kereskedelmi érdekeire; mert: 1. Mint ,autonom“ tarifa, nem pedig szerződéses tarifa, már magában ellentétben van Magyarország életbevágó közgazdasági ér­dekeivel, melyek azt követelik, hogy szerző­déses viszony álljon fenn a külállamokkal nyers productiónk kivitelének biztosíthatása végett. 2. A vámközösségnek a kormány által czélba vett fenntartása feltétlenül követeli a vámpolitika eddigi szabad kereskedelmi irá­nyának nem csak fenntartását, de még inkább tovább fejlesztését: hogy ha már saját iparunk fejlesztésének leghathatósabb feltételeiről és eszközeiről lemondunk, legalább a nálunk még elő nem állítható iparczikkeket ott vásárol­hassuk, ahol legolcsóbban juthatunk hozzá, és ahol egyszersmind — a kereskedelmi viszo­nyok kölcsönösségénél fogva — nyers termé­nyeink számára a legbiztosabb piaczokat talál­juk. Az által, hogy a vámok ezután aranyban szedetnének, a mi már magában egyértelmű az összes beviteli czikkeknek 15 százaléknyi vámfeleraelésével; továbbá számos, a minden- j napi szükséglet tárgyát képező iparczikkek j vámjának 50 — 100, sőt 200%-ig való feleme­lése folytán: az uj vámtarifa a leghatározot- ! tabban védvámos irányú a nélkül, hogy ezen i tanyáztunk. Verner nevű vendéglősnél átellen- ben cselédjeim 8 forintért, én pedig 10 fo­rintért el voltam látva reggeli, ebéd és vacso­rával. A kik bort ittak, ezért azt is kaptak. A nagy szobát vívó teremmé alakítottuk, reggeli 9 óráig vívtunk, s ezután szétmentünk dolga­inkat teljesíteni. Egy órakor találkoztunk Vernéméi, az estét özvegy Tallián Pálnénál, Márkus Ignácz- nénál, Kovács Gábornénál, vagy Stojanovich Jánosnál töltöttük. — Ez utóbbi volt legked­vesebb helyem, itt egy igen szép leánynyal, Pintér Ágnessal későbbi Molnár Dénesnével és Kun Tónival találkoztunk, — ez utóbbi igen megnyerő modorral és szép soprán haug- gal bírt. Ez időben Theindl volt a káptalani chorus bassistája, ki gyönyörű hanggal s nagy zeuészi képzettséggel rendelkezett. Itt a mon­dottakkal sokat énekeltem s rendesen jártam a chorusra énekelni. Ha az előadandó darab nehezebb volt, Theindl elhozta hozzám, és szí­vesen tanított. Ha nem voltunk hivatalosak, mi hívtunk vendégeket, adtunk rostélyost és túrós csuszát, egy személy ily ellátása 35 váltó krajczárba került. Elöljáróim elnézok, a közönség szives volt irányomban. Nem unatkoztam, de egészen jól még sem érzém magamat, mert nehezen nélkülöztem a fejérmegyei fényesebb társasá­gokat, s különösen az bántott, hogy szemben édesek voltak egymással, mint a méz, de ba­ráti meghitt viszony csak igen kevés közt lé­tezett; az országos ügyekkel keveset foglal­koztak, ha volt politika, ez személyes érde­kekre volt visszavezethető; végre itt egy ab­solut uralom trónolt, Rohonczy tekintélyének, védelem legcsekélyebb mértékben a hazai ipar javára szolgálna. 3. Az osztrák iparosok érdekében életbe léptetendő mértéktelen védvámok oly újabb snlyos adófelemelést jelentenek, melyből Ma­gyarország nemcsak hogy semmi financziális hasznot nem húz, sőt ellenkezőleg még pénz­ügyileg is jelentékenyen károsodik, a meny­I nyiben az újabb magas védvámoknak tilalmi í hatása lesz, és az illető iparczikkek behoza­talának csökkenése vagy teljes megszűnése folytán még az eddigi közös vámjövedelem is ezen czikkeknél alább fog szállni. 4. A jelenlegi nehéz megélhetési viszo­nyok közt kétszeresen súlyos adófelemelést je­lent az autonom vámtarifa, továbbá az által, hogy nemcsak — a mi ellen észrevételünk nincs — némely fogyasztási luxusezikk, hanem a legszegényebb néposztályok nélkülözhetlen napi szükségletét képező oly czikkek vámja is, mint például a petroleum-é; avagy a közép- osztály ma már nélkülözhetlen fogyasztási czikkeinek, mint a kávé, rizs, fűszerek stb. vámja szintén 50—300 százalékig felemeltetik. Mindezeknél fogva a gyűlés nagy csapást látna e vámtarifa törvény-erőre emelésében egyaránt az ország fogyasztóira és termelőire nézve, kik méltán elvárhatták, hogy, ha már nem sikerülend a vámügyi kiegyezés által jobb közgazdasági viszonyokat teremteni, leg­alább még a status quo-nál is sokkal roszabb állapotok ne képezzék e kiegyezés ered­ményét. A gyűlés egy 50 tagú végrehajtó bi­zottságot választ, azon utasítással, hogy: 1) Kérvényt terjeszszen a fővárosi pol­gárság körében gyűjtendő mennél számosabb aláírással az országgyűlés elé a vámtarifa el nem fogadása iránt; 2) Ezen kérvény támogatására hívja fel az ország kereskedelmi és iparkamráit, keres­kedő és iparos testületéit; 3) Keresse meg a budapesti kereske­delmi és iparkamrát és az orsz. magyar ipar- egyesületet a tarifa szakszerű tárgyalása és e tárgyalások eredményének a törvényhozás elé terjesztése végett. A gyűlés ezen határozatának végrehaj­tásában ezennel felkérjük a t. ez. elnökséget, miszerint — ezúttal mellőzve az önálló vám­terület kérdése körül már érvényesített elvi nézpontokat — a vámtarifával szemben elfoglalt álláspontunkat támogatni és a t. társulat részéről hasonló irányú kérvény felterjesztését kezdeményezni méltóztassék. Budapest, november 20. 1877. Hazafiúui tisztelettel A végrehajtó bizottság nevében: Márkus Ignácz, Ráth Károly, jegyző. elnök. A VIDÉK. Kerta nov 24-én. 1877 T. szerkesztő ur! A most keleten dúló harcz, mely annyi áldozatot kíván magának, szegény török testvéreink közt, kik a legszen­tebb jog- és igazságért zaklattatnak s életük s vagyonuk tűzzel vassal pusztíttatnak, mi által számtalan özvegy és árva jut a legnagyobb elhagyatottságra, s jelenleg a vég-nyomorral küzd, ezek nyomorának enyhítésére községünk­hatalmának jogara! Nem történt s nem tör­ténhetett semmi, a mit ő nem akart, s meg ! kellett történnie mindennek, a mit ő óhajtott, j A költészet tárgyai. (Folytatás.) Tény, hogy a régi görögök gondolkodása és figyelme egészen a külsőre és a férfiúra irányult. A görög gondolkodásnak első tevé­kenysége, a mint azt az iónisi böjcsek eljárá­sából látjuk, a kültermészet és égi testek vizsgálása körül mutatkozott Az attikai böl­cselők pedig, mint Sokrates, Plátó és Xenophon már ugyan emberibb, de mégis külső ügyek felől bölcselkedtek. Ők vizsgálódtak az állam­ról, annak törvényeiről, a polgári ügyekről és más effélékről, de nem a családról, a lélek belvilágáról stb. Mivel pedig az államot a férfiak alkották, a polgári jogokat azok gyako­rolták, a törvényhozók is, mint az általános gondolkodásnak kifolyásai, a férfiúságra fek­tették a fősúlyt. Lykurgus törvényei férfiakat neveltek, az attikai testgyakorló intézetekbeu férfiak képződtek, minden nyilvános helyen férfiak szerepeltek. A külsőség és a férfiúság eszméje oly erősen is hangzik a régi görögök életében, hogy azt mint a régi világból jövő visszhangot még most is halljuk azon költé­szeti művekből, melyek valaha válogatott gö­rög elmékből jöttek napvilágra. Mikor olvassuk Kallmos elegiai töredé­kében — Meddig alszotok még, mikor lesz már igazi bátor szivetek — mintegy újra föltámad előttünk azon küzdelem képe, melyet a hellen törzs az emberiség érdekében a keleti ben Szabó József biró és Luksics József kis biró házról-házra járván gyűjtést eszközöltek. A eredmény következő lett; adakoztak a követ­kezők: Becsy Yincze 1 frt, Halász Sándor 1 frt, Lukácsy 40 kr., Rothauser Samu 30 kr., Vér Pál 10 kr., Brünner József 15 kr., Bor­bély Ferencz 2 kr., Borsai Jánosné 2 kr., Vaty József 10 kr., Borsai Péter 3 kr., Vaty János 10 kr., Tornai István 6 kr., Szabó Mihály 4 kr., Kovács József 4 kr., Vér József 10 kr., Bodies József 2 kr., Bodies Imre 2 kr., Szabó József 3 kr., Borbás Mihály 2 kr., Balog Péter 2 kr., Szabó Antal 3 kr, Pál János 2 kr., Borsai József 2 kr., Mihálovics János 2 kr., Szabó István ifj. 2 kr., Vér István 3 kr., Beke Istvánná 2 kr., Barabás János 10 kr, Szabó M. István 2 kr., Takács Sándor 4 kr., Mihálovics Imre 4 kr., Vér Gábor 2 kr., Takó Pálné 2 kr., Szabó László 2 kr., Takács Mihály 5 kr., Horváth József 10 kr.. Tornai Ferencz 4 kr., Pál József 4 kr., Máté Antal 4 kr„ Ambrus István 4 kr., Badics Pál 4 kr., Vér István 5 kr., Kis János 1 frt, Ha­lász János 1 frt, Pál József 2 kr., Rosta Lászlóné 2 kr., Vér fel. István 2 kr., Szalai József 4 kr, Cs. Szabó Mihály 2 kr., Nagy Antal 2 kr., Pál Mihály 4 kr.. Varga Mihály 3 kr., Nagy József 1 kr., Badics Imre 4 kr., Balog Sándor 2 kr., Esőm József 4 kr., Tornai András 2 kr., Szőke Ferenczné 2 kr., Kovács István 3 kr., Badics János 2 kr., Szőke András 2 kr., ifj. Takács József 2 kr., Vég János 4 kr., Vég Imre 2 kr., Vég Mihály 10 kr., Zsuppányi József 2 kr., Luksics József 6 kr., Szabó József 10 kr, Mórocz Károly 50 kr., Vér Mihály 10 kr., Ilerczeg Mihály 20 kr, s így a begyült összeg 8 frt, mely összeget azon szíves kéréssel küldöm t. szerkesztő úrhoz, hogy azt illetékes helyre elküldeni mél­tóztassék. Tisztelettel maradtam Mórocz Károly kj r.ö. (hkü 1877. nov. hó 28-án. T. szerkesztő úr! Őskü községben Hor- nyák János biró és Pfeifer Joachim képviselő a török sebesültek részére adományt gyüjtvén — ezen gyűjtés eredménye 16 frt 95 kr. o. é. mely összeget ide mellékelve t. szerkesztő úrnak azon kéréssel teszem át, hogy azt ren­deltetése helyére eljuttatni méltóztassék. Mély tisztelettel vagyok t. szerkesztő úrnak alázatos szolgája Drábik Károly. I R O D A L O M. A „Leányok Lapja“ czímlí nagy érdekeltséget keltett folyóirat 22-ik füzete, a következő tartalommal jelent meg: 1. A kosár. Színmű Csengey Gusztávtól. — 2. Őszi virág. Költemény Páskuj Lajostól. — 3. Utszéli történet. Rajz irta: B. Büttner Lina. — 4. Ta­lálmányok, felfedezések. — 5. A király viz. Költemény Városy Mihálytól. — 6. A Kandalló mellett. Csevegés agyről-másról Laczházytól. — 7. Növénytani apróságok R. K.-tól. — 8. Jegyzetek a gazdasszonykodás és ház­tartás körébó’l. - 9. Feleletek. 10. Kérdezöskődések. — 11. Mindenfélék. — 12. Számrejtvény, rejtett szó, sakk feladvány, megfejtők névsora — Megjelen lia- vonkint kétszer harmad fél íven, díszes, szalonkiállí- tásban. Előfizetési ára negyedévre 1 frt. Szerkeszti és kiadja: Dotinay Gyula Budapest őszuteza 15. —Teljes számú példányok kaphatók. » rohamok ellen kifejtett. Tyrtaeus pedig emlí­tésre méltónak sem mondja azon férfiút, aki a hareztéren dicsőén meg nem állja a helyét. Ha meg fölütjiik Alkaeusnak vagy a többi odaköltőnek töredékeit, szinte halljuk még szenvedélyes hangjokat, melyek akkor hallatszot­tak, midőn az egyeduralmak tűnő félben vol­tak és a köztársaságok állottak elő. ,Ó hajó, úgymond Alkaeus saját hazájáról, hova indulsz már a sik tengerre, mikor nincs ép vitorlád, s evezőid összetöredeztek.* Miut e hangokból következtethetjük, a költészet ott szerepelt a külső elnyomás elleni védelemnél; ott azon mozgalmaknál, melyek a közélet kialakulása­kor magában a nemzettestben végbementek. S midőn a férfiúság, mely mindezt kivívta, oly szép alakokban tűnt föl az olympiai, a pythiai, nemeai és istmusi nemzeti játékoknál, csoda-e, ha Pindarus egész költői tehetségét azok di­csőítésére szentelte, kik e játékok valamelyi­kében kitűntek. Piadarus kereken a férfiúság- nak költője. Mig másnál több tárgygyal elve­gyülve látjuk azon fő vouást, mely a költő jellemét alkotja, Pindarusuál nincs más tárgy, melyről költészete szólna, mint a férfiúról és ismét a férfiúról. Az óda- és elegia-költe- szet után következő tragoedia-költészet re­mekei is férfiakat szerepeltetnek, ha azokból némileg kiveszszük Euripides női darabjait. S a költészet ez ágának meg kellett még jönni, hogy a külsőség és a férfiúság, melyet a görög költészetnek vala rendeltetése keresztül vinni, teljesen befejeződjék. Pindarusnál ugyan is a férfiú csupán mint test tárgya a költészetnek, a tragikusoknál ellenben már mint tevékenység, mint működő valami áll előttünk. Amott a Tábor szky és Parsek zenemíikereskedésében Budapesten megjelent és minden hazai zenemükeres- kedésben, Veszprémben Krausz Árminnál kapható Ábrányi Kornéltól: 1-sö magyar ábránd; népdalok fe­lett : ára 1 frt 50 kr. tartalma: 1. Szeretlek én egyetlen egy .... — 2. Mariskám ! eszem a szép szemed ......... — 3. Fóti-dal. — ifj. Fahrbach Fülöptöl: Herz Dame; Polka-franeaise; ára 50 kr. * A Dolinay Gyula által jelesen és nagygonddal szerkesztett „Hasznvs Mulattató1-1-nak 22-ik füzete kö­vetkező érdekes tartalommal jelent meg : 1. Közelgő tél. Költemény, Vái-adi Antaltól. — 2. Az élet harezosa. Elbeszélés, irta: Csengey Gusztáv. — 3. Gyászviseletek és szokások (Németből). — 4. Adomák. — 5. Az elvá­lás. Költemény, Dengi Jánostól. — 6. A pontatlanság. Közli: Horváth Áilám — 7. A tiz parancsolat. Be- szélyke, D. Gy.-tól. — 8. Herczegi szívesség. — 9. Újra dohányzik. — 10 A disznó élete és halála. Közli: Vá­rosy Mihály. — 11. Innen-onnan — Nem kell csókolni és csókoltatni a gyermekeket. — Egy nő, ki egy teljes esztendőt aludt át. — Majom, mint a bor áldozata. — Hogy kell kioltani a petróleum-lámpákat. — Vegyes közlemények. — Számrejtvény, betü-talány, tréfás-kér­dések, koczka-rejtvény, megfejtések. — Borítékon: Szerk. mondanivalók, megfejtők nevei, hirdetés. * A „Délibáb“ 34-ik számának tartalma: 1. Világ­folyása. (költemény) Vay Saroltától. 2. Emma naplója, (életkép) Wiihrl Jákótól. 3. A. byzanti műveltség szel­leme. Vary Gellérttó’l 4. Ányos Pál olvasása közben, (költemény) Palmer Kálmántól 5 Tompa Mihály. Dr. Szemák Istvántól. 6. Irodalom. Mirsától. 7. Giardinetto. B. A.-tól. 8. Irodalmi és művészeti hírek. 9. Tárcza. Azt kérdezik, (költemény) Gr. Csáky Alfonztól. A hyeroglifák hazájából Pataky Árpádtól. HÍREINK. «Személyi hírek. — Kovács Zsigmond megyés püspök úr ő excelleatiája és b. Fiáth Ferencz főispán ő méltósága múlt szerdán érkeztek vissza városunkba. A főispán úr, mint értesülünk, jövő kedden Bécsbe fog rándúlni. «Köszönet. — A helybeli nőegylet elnök­sége forró köszönetét mond azon nagylelkű adakozóknak, kik felszólítás nélkül kegyesek voltak a szegény gyermekek neveltetéséhez járúlni. Ezek Kopácsy József ő mélt. 25 frt. b. Fiáth Ferencz ő mélt. 10 frt. Zsoldos Ig- náczné ő mélt. 10 írttal. « «Közgyűlés. — A veszprémi jótékony nőegylet f. évi deczember hó 12-én alapsza­bályainak módosítása és egyes, eddig netalán fölmerülendő fontosabb ügyek elintézése tár­gyában közgyűlést fog tartani. «Pápay Viktor, városunk szülöttje és helybeli gymn. rajztanár, művészi hírneve már a messzetávolban is ismeretes. Máramaros megye elhatározta, hogy megboldogúlt főis­pánját Mán Józsefet a megyeház terme szá­mára életnagyságban lefesteti és jelenleg Pápay úrral foiy az alku a kép elkészítése iránt. B czélból a megboldogúlt főispánnak özvegye, Mán Jozsefné sz. Sztojka Klára bárónő kedves leányával, kit olvasóink egyik nyári tárcza- czikkünkből mint máramarosi Rózsát ismer­nek, jött múlt szerdán városunkba megtekin­tendő Pápay úr kész festményeit, melyek felett teljes megelégedését fejezte ki. «Apácza felavatás volt f. hó 21-én az angolhölgyek veszprémi zárdájában. A beeskü­dött új tag Motz Gertrud, fuldai származású fiatal hölgy, alig egy éve tartózkodik váro­sunkban és a szives vendégszeretetet, melylyel őt itt befogták azzal igyekezett meghálálni, hogy hazai nyelvünket oly nagy szorgalommal tanulta, hogy fogadalmát a jelenvoltak legna­gyobb épülésére tiszta kiejtésű magyar nyel­ven tette le. szép testalkatot csodáljuk, mely a nemzeti játékok valamelyikén koszorút érdemelt ki, emitt azon küzdelmet, melyet a férfiúnak, mint az önállóság képviselőjének, a végzet elleuében rendeltetése kifejteni. Ami e sötét hatalomnál el van végezve, nehéz is az alól magát bárkinek is kimenteni. A görög tragoediák hősei is tönkre mennek e kérlelhetetlen hatalommal szemközt, mint maga azon eszmék összege, melyek a görög költészetnek éltető kútforrását képezték. Ha a görög Költészet szelleme annyira a költőre és a férfiúra irányult, része volt abban bizo­nyosan azon gazdagon kifejlett polgári élet­nek, mely miatt a görögök még most is tanul­mányra méltók. Mig ez ép és egészséges volt, addig a költészetnek is bőséges tárgyul szolgálhatott, de miután a görögség politikai önállását elvesztette, mit volt mit tenni a kültevékenységtől megfosztott léleknek, mint önmagába elmélyedni. Már Sokrates [gondol­kodása kezdett az ember belélete felé hajolni ; a stoikus bölcsek pedig majdnem egyedül azt ismerték oly térnek, a Hol a lélek tevékeny­ségre találhat. Ezért már Horatius költésze­tében uem ritkaság találni ódákat, melyek majd az élet tünókenységét fájlalják, majd a belső emberi nagyság egyik másik pontjánál megállapodva elmélkednek, majd erkölcsi éiet- bölcseségre oktatnak. A figyelemnek a belvilágra irányulását, még inkább elősegítette a közbejövő keresz­ténység, mely széliében hosszában különösen hangsúlyozta a külvilágtól és a közügyektől való megválást és magasztalta a belső ember értékét. Az első, ki az új talajt jelentékenyebb

Next

/
Thumbnails
Contents