Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-10-28 / 43. szám

ünnepéllyel. _ Konstantinápoly mellett öt lőporraktár felrobbant. 240 mázsa lőpor meg­semmisült. — ZVémetországban a baltenyész tés mellett legújabban ráktenyésztéssel is fog­lalkoznak. Az eddig tett kísérletek igen szép eredményt mutatnak fel. Törvényszéki csarnok. Okt. 31. súlyos testi sértéssel vádolt Eeichard József elleni ügyben végtárgyalás. Sikkasztással vádolt Szalóki Károlyné elleni ügyben végtárgyalás. Csalással vádolt Kothauser Dávid elleni ügyben végtárgyalás. KÖZGAZDASÁG. Fatuskók szétszaggatása Dynamittal. A nagy-atádi gazdasági egylet Somogy megyében már régóta figyelmet fordított a rob­bantás általi faeldarabolásra, és minden e tárgyra vonatkozó közléseket figyelemmel ki­sért. Az ez évi egyleti gyűlés megkérte elnöki utón a Mahler és Eschenbacher féle bécsi cs. k. szabadalmazott robbantó ipar-hivatalát egy mérnöknek kiküldésére, ki az e nemű faszag­gatásokat az egylet tagjainak gyakorlatilag megmutatná, megrendelvén egyúttal az emlí­tett hivatalnál a szükséges robbantó szereket, s gyújtó és fúró eszközöket is. Nevezetesen szemügyre lett véve az erős tölgyfatörzsök és eldarabolhatlan tuskóknak Dynamit által esz- közlendő szétdarabolása, melyekete végre báró Sina simongáthi urodalma rendelkezésré bo­csájtott. A töltény felvételére szolgáló furlyukak közönséges csigafúróval furattak, ami kevés idő- és erőbe került. A lyukak alkalmazása leg- czélszerűbbnek mutatkozott a metszés laptól lefelé, a fatörzs tengelye hosszában, lehető mélyen, egészen le a földbe. Az így alkalma­zott fúrás előnyösebb az oldalfurásnál. A Mahler és Escheubacher pozsonyi gyá­rából hozatott Dynamit II. a czélnak tökéle­tesen megfelelt, úgy hogy az erősebb és drágább Dynamit I. használata fölöslegesnek látszik. A 23 miliméter nagyságú töltény leg- czélszerűbbnek találtatott. A valódi Bickford-féle biztonságos gyújtó zsinegek, melyeknek egy meter hossza körül­belül 2 perez égési időtartammal bir, 8 mili- meter hosszúak, egy karikában. Ára egy ka­rikának 12 kr. Gyutacsok kétféle hosszúságban és töltési mennyiségben kaphatók, elégségesek itt a rö- videbbek és olcsóbbak, 100 darab 1 forintjával. A gyujtózsineg elmetszésére és a gyu­tacsnak erre való megerősítésére szolgáló ollók igen czélszerüek. A töltés és robbantás kezelésére minden értelmes erdőcsősz vagy napszámos betanít­ható, a töltény nagysága a fatörzs vagy tuskó átmérője szerint alkalmazandó, erre nézve a fent említett hivataltól igen megbizhatólag kiszámított töltési tabellákat lehet kapni. Azon kérdés, vajon az irtandó tőkék a robbantás előtt körülirtassanak-e, azaz azok erős mellék gyökerei elvágassanak-e vagy pe­dig először történjék a robbantás és azután az irtás, különböző körülményektől függ. Az erős egészséges nagy tőkéknek elŐleges kö- rülirtása okvetlen szükségesnek találtatott. A fúrás, töltés és robbantáshoz 2 nap­számos kívántatik, kik óránként mintegy 6 tőkét, közép számítással egyenként 1 milime- ter átmérőjű nagyságban véve, 12 milimeter mély lyuk fúrással ellátni és robbantani képe­sek. A gyújtást lehet t. i. az étkezés ideje alatt szakaszonként eszközölni. A robbantásoknál jelen volt nagyobb földbirtokosok és erdészek kivétel nélkül mind meg voltak elégedve az eredménynyel, s ezen uj eljárást érdekes haladásul üdvözölték; leg­többen közülők fel is fogják a dynamit-rob- bantásokat használni, minthogy az erdőirtá­sokban hátramaradt tőkék és tuskók ez utón olcsóbban eltávolíthatók, és értékesíthetők. Végül még a robbantások eredményéről röviden. Egy 1‘50 milimeter átmérőjű óriási tölgy- íatörzs, körülirtás nélkül, a metszlaptól kezdve két egymástól 2 centimeter távolságban egyen- közőleg lefelé fúrt lyukakkal ellátva, s min- denik 24 dekagramm dynamittal megtöltve Ion. A robbantás a tőkét 10 darabra szaggatá, s mind a szív mind pedig a mellékgyökere­ket összetördelé, úgy hogy azoknak eltávolí­tása kevés időt és munkát igényelt. A rob­bantási költség tett 67 krt., a munka idő 20 perczet. Egy körülirtott, P30 milimeter átmé­rőjű törzs kapott a metszlap közepén 1-20 milimeter mély furlyukat, mely 30 dekagramm dynamittal töltetett meg, a robbantás 8 részre szaggatta a tőkét s a darabokat 5—8 mili­meter távolságba elszórván az egészet eltávo­lította. A robbantási költség tett 41-5 krt, a Veszprém városát érdeklő költségvetési előirányzat az 1878-ik évre. 1. Szükséglet Múlt évre előirányoz- tatott 1878-ik évre előirányoz- tatik Felsőbb jóvá­hagyás szerint Jegyzet frt kr. frt kr. frt kr. 1 Az idemellékelt pénztárnoki bizonyítvány szerént a városnak saját birtokára kivetett adója.................................................................. 1247 38 1927 15% 2 A város javaitól egyenértékű (aequivalens adó) ................................. 27 3 17% 273 ny. 3 Megyei ny. b. ápolási pótlék.................................................................. 375 4 390 59 4 Városi szegény pótadóba ....................................................................... 99 79 154 16 5 Városi tisztviselők és szolgák fizetésére ........................................... 14 772 — 15367 — 6 A város tőketartozásától egy évi kamat . , ................................. 12 49 36 1331 89 Ezután 7% 7 A város erdeire fordított kiadások ....................................................... 1048 80 880 25 8 A város kőbányájára fordított kiadás ................................................ 21 0 30 344 40 9 Városhajduk ás kerülök ruházatára ...................................................... 836 __ 62 6 6 A lámpa gyújtók fi­10 Utcza világításra és lámpa javításokra................................................. 1086 60 952 64 11 Utczák, lépcsők javítására........................................................................ 783 78 476 46 bellába van felvéve. 12 Utcza seprés, és szemét elhordásra ...................................................... 62 3 45 ___ — Ezen tétel a fizeté­13 A város szabd terein lévő kutakra ...................................................... 12 2 90 27 97 14 A város házainak tűzkár elleni biztosítására...................................... 90 89 90 89 tett fel 15 Ugyanazok javítására................................................................................................................................. 902 48 175 62 16 Nyomtatványok és könyvkötő munkákra .................................................................... 43 6 37 113 — 17 Irodai szerekre................................................................................................................................................. 259 40 413 34 18 Faiskolára .................................................................................................. 50 87 59 33 19 Városi 3 végrehajtó, b. becsüs és fuvarosoknak................................. — — 3000 — 1877-ik évben vette 20 Honvéd menházra........................................................................................ — ___ 10 ___ kezdetét 21 Tanítók nyugdíj alapjára %........................................................................................................ — — 195 50 22 Pénztári írnoknak.......................................................................................................................................... — — 500 — i877-ik ívben vette 23 Adó leszámolási 2 tisztviselőnek............................................................................................... — __ 10 00 __ kezdetét 24 Díjnoknak ......................................................................................................................................................... — — 365 — 25 Különfélékre s előre nem látható kiadásokra ........................................................... 87 4 56 1082 68 Szükséglet összege . . . 25342 84 29757 11 II. Fedezet. 1 Az 1877-ik évi költségvetési előirányzat maradványa.................................... Az idecsatolt 8 darab szerződési másolat szerint a város házai és 81 56 — — malmától egy évi haszonbér ..................................................................................... 84 0 70 775 70 2 Az ide zárt 13 db szerződési másolatok szerint a város tulajdonát képező szántóföldek után egy évi haszonbér ........................................... 11 03 12 1443 33 3 Az ide oldalasított 5 rendbeli szerződések másolatai szerint a város rétjeitől 1 évi haszonbér ............................................................................................... 327 97 327 97 Deczember havában fog átíratni 4 Az ide csatolt árverési jegyzőkönyv szerint helypénzszedési jogután 4403 5000 — 5 Legelő és föld adóba 1. közpénztár által előlegezett összeg vissza­6 fizettetett................................................................................................................................................. A veszprémi vasút állomás melleti barákok helyétől.................................... 395 30 92 285 30 67 A szükséglet 1. st. alatti kiadás, — itt fedezetül felvétetik 7 Vadászati jog után ................................................................................................................................. 180 — 180 — 8 Erdei jövödelem után ......................................................................................................................... 7829 52 8692 34 9 10 11 Téglaháznak egy évi haszonbére.............................................................................................. 365 — 365 — Kőbánya jővödelme után ................................................................................................................ 677 25 625 50 Angol hölgyek inté­Bormérési jog után ................................................................................................................................. 1240 — 1015 — zetéhez járda és 12 Csőszbér után . . • ........................................................................................................................ 480 __ 46 0 — csatornákhoz 60 öl 13 14 A veszprémi gerencsér ipartársulat vörösfőid ásás után (2 db aranyat) Kubai Hubert a háza előtti korláttól jog elismerés czímén 3 darab 10 60 10 60 ingyen adatott. 15 16 ezüst húszast ................................................................................................................................. 1 5 1 5 Adó végrehajtásokból ............................................................................. — — 1050 — 1877-ik évben vette Különfélékből .......................................................•................................ — — 94 6 8 kezdetét. Fedezet összege . . . 17965 69 20356 84 | Összesítés. I. Szükséglet összege................................................................................................................................................................................................................M757 frt 11 kr. % fedezet összege........................................................................................................................................................................................ 20«56 frt 84 kr. levonván, lészen pótlék által fedezendő összeg.............................................................................................. ........ . . . . S-kiO frt 27 kr. FkM n "l‘ zart kimutatás szerint a városi közönségnek 1877-ik évi királyi adója . .............................................................................................78117 frt 35% kr. bő i a szükséglet 1 és 2-ik száma alatt kitüntetett, s a város saját birtokai után fizetett adót ......... 2200 frt 33 kr. Levonva, marad pótlók alapjául ............................................................................................................................................................................................ . 75al?1 frt z% kr. ze n összegre minden adó forint után 12 krt számítva, befog folyni községi pótlék ..............................................................................................................9110 frt 4 kr. ^y lyet a kivetendő összeggel összehasonlítva............................................................................. 9400 frt 27 kr. vettetett ki............................................................................................................................................................................................................. . 227 frt 23% kr. Kelt Veszprémben 1877-ik évi október hó 13-án. Dunst Ferenc{ polgármester. Zsolnay aljegyző. Kovdts Imre v. tanácsos. Perlaky József v. számvevő. körülirtás, töltés és robbantás 1% óra alatt végződött. Ezekhez aránylag állanak költség, mun­kaidő és az eredmény a többi tőkéknél is. Az 1 milimeter átmérőjű tőkék kerültek 35-5 kr. költségbeu, és 1 %—1% őrai munkaidőbe. Kelt Bábodon, szeptember 19-én 1877. Gróf Széchényi Pál egyleti elnök. A képviselőház okt. 12-én tartott ülé­sében Eáth Károly képviselő úr a szeszadó­törvényjavaslat tárgyalása alkalmával mondott beszédéből közöljük azon statistikai adatokat, melyekkel a törvényjavaslat azon indokát ezá- folta, hogy szesziparunk folyton emelkedik: Csak néhány hivatalos számadattal le­gyen szabad szesziparunknak „ezen hivatalos emelkedését“ illustrálnom: 1860-ban volt 3966 műszerü szeszfőzde működésben, jelen­leg van 733: a csökkenés tehát több mint 80%. Evvel szemben az állított „haladás“ azzal indokoltatik, hogy 1860-ban csak 60,500, ellenben 1875-ben 81,700 közönséges szesz­főzde létezett; nem figyelmeztetve arra, hogy ezek az egy-két akós páliuka üstök nagyob- bára adót nem is fizetnek, de még a mező- gazdasági iparüzem szempontjából is egyálta­lában tekintetbe nem jöhetnek. (Úgy van!) De midőn a keresk. miniszter úr nevében ugyanott a műszerü szeszfőzdék számának csökkenése mellett a nagy szeszgyárak üzle­tének kiterjesztésére oly kiváló súlyt fektet­nek, viszont a pénzügyminiszter ur saját spe- czialis indokolásának 5. lapján éppen ellenke­zőleg a nagy gyárak túltermelésének korláto­zását tűzi ki a jelen törvényjavaslat egyik czéljáúl. Szabad legyen a pénzügyminiszter úrat kérdenem, melyik miniszter úr állítása az authentikus? De lássuk tovább szesziparunk emelke­dését. Az ezen törvényjavaslat szempontjából számbavehető szeszfőzdék termeltek: 1868/69. Magyarországban 62 millió, 1875/76 49 millió hekt. szeszfokot, tehát csök­kenés 21%; 1868/69. Ausztriában 72 millió, 1875/76. 70 millió hekt. szeszfokot, csökke­nés alig 3%. 1868-ban kitett a szeszbevitel Magyarországban 600,000 forintot, 1874-ben 2.200.000 irtot. 1868-ban kitett Magyaror­szágban a kivitel 6.400,000 frtot, 1874-ben 3.200.000 frtot, tehát a bevitel emelkedett 1.600.000 írttal a kivitel csökkent 3.200,000 írttal vagyis, míg 1868-ban a kereskedelmi mértleg 5.800,000 írttal aktiv volt, 1874-beu 1.000,000 írttal passiv lett. Ha továbbá arra figyelünk, hogy az egész monarchia szeszbe- vitelo 1874-ben csak 1.200,000 írtra rúgott, igen kézzel fogható a következtetés, hogy nö­vekedő mértékben árasztja el az ausztriai szesz saját belföldi piaczuukat is. Ebből aztán azt a következést vonja le egy a képv. ház asz­talára letett törvényjavaslat indokolása, hogy szesziparunknál is határozott haladást lehet észlelni. T. ház! Ezen iparágunk is, fájdalom, fokról fokra hanyatlik, akkor, midőn az Auszt­riában lendületes fejlődésnek örvend, lehetet­len tehát, hogy a termelési viszonyokra nézve életbe vágó érdekellentétek a két terület közt fenn ne forogjanak, és ép oly lehetetlen, hogy egy 113. §nak minden betűjére azonos tör­vény, pénzügyeink, iparunk s mezőgazdasá­gunk egyaránt fontos érdekeit kellőleg számba vehesse. Erdélyi borok a külföldön. A közelebb Erdélyben járt John Fretwell az erdélyi pinczeegylet borainak főügynöségét Anglia és Amerika részére elvállalta. Fretwell, az ki az erdélyi borokat korábban is ismerte és most újból behatóan tanulmányozta, meg vau győ­ződve arról hogy a piaczok megszerzése és biztosítása bár sok utánjárással és fáradsággal jár, de mégis sikerülni fog, feltéve, hogy a borok tisztasága és valódisága csorbát nem szenved, az ár pedig lehetőleg mérsékelt leend. Érdekesnek tartjuk az Érd. Gazda után első megrendelését ide igtatni, megjegyeztetvén hogy az idézett számok alatt butellia értendő u. m. 450 som, 480 aszú, 600 sáuvignon, 660 küküllőmenti, 900 szilvási (1846-iki), 900 tas- nádi (1834-diki), 900 tasnádi (1846-diki), 900 rieszling 900 tramini, 900 muszkotály, 900 bakator, 1440 olasz rieszling és 1440 erdélyi vegyes, összesen 11,370 palaczk mely 800 lá­dában fog útnak indittani. Azonkívül hordók­ban a featuevezettekből összesen 9% hekto­liter, rendelt Fretwell. Magától értetődik, hogy az érdekelt körök feszült figyeleméi várják ezen első lépésüknek eredményét, melyre nézve kellő tájékozást jövő tavaszszal fogunk nyerni. Vidéki lapszemle. A „Sopron“ a megválasztott aopronmegyei bi­zottság tagjaihoz egyebek közt ezen figyelemre méltó szavakat intézi. „Azért nem adni szavazatát egyik vagy másik eddigi tisztviselőre, mert tán nem visel­tetett irányában mindig és mindeuütt egyforma alá­zatossággal, kicsinyes indító ok, és csak arról tesz tanúságot, hogy az illető nem érti át a választási jog lényegét.“ Ez után erős meggyőződését fejezi ki, hogy a jelenlegi sopronmegyei tisztikar lényeges változást nem fog szenvedni,

Next

/
Thumbnails
Contents