Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1877-07-15 / 28. szám
részvét, mely most is tapasztalható volt; a község elöljárósága ugyanis elhatározta, hogy a leégett lakházat újból felfogja építtetni saját költségén (vagyis a közpénztárból). Éhez még hozzá járul községünk érdemes bírája Pintér József úr azon ügybuzgalma, melynél fogva mindent elkövetett, hogy a villám által sújtott szerencsétlennek még marhái is megtéríttessenek; — ugyanis több egyént nevezett ki f. hó S-án, kiket aláírási ívekkel ellátva szétküldött a községben segélyt gyűjteni, mely 76 frtot eredményezett. Adjon Isten minden községnek oly bírót, ki a szerencsétlenek, ügyefogyottak és árvák ügyeit ennyire szívén hordozza. ‘Berky József. Lajos-Komárom, 1877. julius ll-én. T. Szerkesztőség! Folyó hó 9-én d u 2 órakor vakmerő betörés köveltetett el községünkben, ugyanis Johauek János nevű polgár szobájába az ablakon át betörtek, s onnan 28 frt készpénzt és 50 frt értékű ruhaneműt elvittek. — Az esetet 4 órakor vették észre, a mikor is a tulajdonost illetőleg károst, Schmelczer Mihály rendőrt, Valz Ferencz tégláslegényt kocsin a tettesek felkeresésére küldtem, kik is azokat 10 én reggel 7 órakor Abán a nagy korcsmában elfogták, s a lopott tárgyakkal együtt meghozták. A tolvajok Takács Márton 41 éves és Blanár Anna 32 éves, Veszprém megye jásdi illetőségűeknek vallották magukat, s mai napon a kir. járásbíróságnak Eenyingen átadattak. Tisztelettel maradtam alázatos szolgája Wieland Márton, bíró. IRODALOM. .Dalok az időnek.“ Irta Gáspár Imre. Második bővített kiadás. Budapest, Aigner Lajos, 1877. Ára 35 kr. Azon költő, kinek keble érzeményei oly eszmékért lángolnak, melyek egy egész nép lelkében viszhangra találnak, nem fáradott hasztalanul s jutalmát veendi G. I. költeményei oly húrokat pengetnek, melyek szokatlanok ugyan, de mégis érezzük, hogy szívünk rejtekéből vannak napvilágra csalva. A háború, melynek ereje csak jajkiáltásokat hagy hátra, a hazaszeretet, mely reszket a hazáért s gyűlöli a szabadság elnyomóját, az igazság és a jog, a kényuralom stb., ezek azok, melyek mindenkinek keblében oly hangokon szólnak, mint a melyeken a költő elzengi azokat. G. I. bátran lép föl, nyíltan kimondja azon érzelmeket, melyek keblét hevítik, s költeményeinek minden sorából kilátszik, hogy szava, kifakadása nem tettetett, hanem valódi érzésen alapul. Czélja pedig mindig a haza javának, nagyságának előmozdítása. G. I. költeményei megérdemlik, hogy olvasóink foglalkozzanak velők. * .Rövid élet, hosszú szenvedés.“ Regény. Irta Kalmár Béla. Budapest, 1877. Aigner Lajos bizománya. Ára 1 frt. A szerzőuek ezen regénye érdekes részleteket tartalmaz, melyek figyelmünket any- nyira lekötik, hogy a könyvet kezünkből letenni nem vagyunk képesek, mielőtt az egészet végig nem olvastuk. Szerző nem használja a hosszadalmas leírásokat, figyelmet fordít a történetre s a személyek jellemeire, melyek a regényben fő szerepet játszanak. Elénk állítja a szerelmet, mint olyant, mely képes boldogítani, de szerencsétlenné is teheti az embert. A leírások jó helyen vannak alkalmazva, élénkek és tiszta képet adnak. A nyelvezet szép. Mint érdekes és tanulságos olvasmányt merjük ajánlani. * Megjelent s beküldetett: „A magyarok történelme. A középtauodák alsó és a népiskolák felső osztályai számára az újabb nyomozások alapján irta dr. Szombathy Ignácz, a győri állami főreáltanoda rendes tanára. Első és második rész (836-1526.) Az uralkodók táblázatával. Győr, 1877.“ A mű czíme elég felvilágosítást ad s minthogy a szorosabb értelemben vett szakbírálat körünkön kívül esik, kevés mondani valónk van e kis tankönyvről, melynek használhatóságát vagy nem használhatóságát úgyis a tapasztalat fogja kimutatni. A szerző művét mindjárt a honszerzésnél kozdi s így igen helyesen elhagyja történelmünknek azon részeit, melyek még vita tárgyát képezik. Így kihagyja a jászok, kunok és avarok korszakát, magát pedig a honszerzést meglehetős röviden tár- £fa(jn. Szerző iparkodott e művecskéjéhez az akadémiának és a történelmi társulatnak '•jabb felfedezéseit is fölhasználni, sőt hogy adatait senkinek alkalma ne legyen kétségbe lunni, mellőzte saját kutatásainak eredményét, mi egyébiránt nem is tartoznék tankönyvbe, minthogy az illető adatok helyreigazításának ! s így történelmünk kérdéses része reforma- tiójának először a tudomány tribunálja előtt | kell megjelennie s csak az attól nyert útle- j levéllel kelhet útra. Szerző a tantárgy beosztására nézve némi útmutatást ad előszavában, a bővebb I felvilágosítást óhajtót tehát ide utasítván még csak azt jegyezzük meg, hogy a „nem- | zet“ történelme mellett tárgyalja e munkácska \ „a magyar föld múltját is“ s adja egyszersmind az egyes századoknak .verses“ átnézetét. | Mi egyébiránt a tankönyv beosztását illeti, az következő: Első rész (836—1270). Második rész (1270—1526). Ez utóbbi öt korszakra van felosztva, u. m. az utolsó Árpádok, az í Anjouk, a német szlávok, a hunyadiak és a | jagellók korára. A mű tartalmának teljes registrálásáért fölemlítjük, hogy ahoz egy négy oldalnyi heves polémia van függesztve Névy László, illetőleg az egész középtanodai tanáregylet ellen. — E polémiát elégségesnek tartjuk pusztán megemlíteni, ahhoz hozzá szólnunk nem engedi lapunk föladata. * Uj törvénykönyv: Az Eggenberger-féle könyvkereskedésben Budapesten épen most jelent meg: „Tőrvényczikk a gyámság és gondnokságról.“ Egy kimerítő tárgymutatóval. Ára 60 kr. Ez, valamint a fennebb említett könyvek Krausz Armin veszprémi könyvkereskedőnél megszerezhetők. HÍREINK. “A püspöki javaknak átadása már nagyban folyik; püspök ő nagymóltóságát az átvételnél Ráth János, uradalmi igazgatója képviseli. A múlt héten megkezdték egyszersmind a püspöki lak restaurálását is. mely hir szerint 7000 írtnál többe fog kerülni. “A veszprémi egyházmegye papnövendékei közé a julius hó 5-én tartott pályázaton kővetkező 8. osztályt végzett ifjak vétettek fel: Balogh Miklós, Bertalan Titus, Bezen- hoffer Titus, Csánk Béla, Czink Lajos, Győré János, Holler András. Leitner Sándor, Naup Márton, Szemnecz Emil. Az utolsó kivételével, ki a budapesti központi papnöveldébe fog menni, mindnyájan a helybeli seminariumba rendeltettek. *A rendörkapitányi hivatal nehány hasznos intézkedését registrálhatjuk: 1) A gyümölcsárusok kik eddig a járda szélén foglaltak helyet és a főútcza nagyobb forgalmú oldalán a közlekedést nem kis mérvben akadályozták, az út túlsó oldalára rendeltettek. 2) Az aratás és a mindinkább növekedő tüzveszélylyel szemben szigorúan be lett tiltva a szalmát vagy szénát nagyobb mennyiségben a városba behordani, ott a házak közelében boglyákba rakni; hanem mindenki köteles a padláson el nem helyezhető takarmány számára a a városon kívül gondoskodni helyről. — A tűzveszélyről lévén szó, megemlíthetjük miszerint a városkapitány a múlt napokban több háznál vizsgálatot tartván, a legnagyobb erélylyel sürgette a kémények tisztaságát, valamint azt, hogy minden háznál kellő mennyiségű vizet tartsanak készen a netalán bekövetkezhető tüzesetekre. — 3) Egy hirdetmény figyelmezteti a gabonaárúsokat, miszerint gabonájokat csak metermázsa vagy hektoliter számra szabad eladniok; továbbá, hogy csak oly alkuszokkal kössenek egyességet, kik az alkuszüzletre a kapitányi hivataltól írásbeli engedélylyel bírnak s kiknek kőtelességökben áll a piaczon megvett gabonát egyszeri alkú után átvenni. — Mindazok, kik az eladók zsákjaiból a gabonát kimarkolják és vissza nem teszik, 48 órai bezáratással fognak fenyitettni. *Az alkúszügynek rendezése a kereskedelmi körökben általános helyesléssel találkozik. A napokban történt ugyanis, hogy egy gabonakereskedő értesülvén a dologról, megjelent a kapitányi hivatalban és ott ezen incidens alkalmából a városi szegénypénztár javára 5 frtot tett le. »Eltűnés. — Ludvig János, megyei pénztári ellenőr, ki a város társaséleti mozgalmaiban élénk részt vett, a múlt napokban több rendbeli adósság hátrahagyásával eltűnt. — A megyei pénztárban, a legilletékesebb helyről vett értesítés szerint, semmi hiány sincs, “A megüresedett megyei pénztári ellenőri állásra főispán úr ő méltósága helyettesi minőségben Yida Istvánt nevezte ki. “Az önkénytes tűzoltó-egyletben Ludvig János eltávozása által megüresedett szivattyústiszti állás mához két hétre, az az f. hó 29-én választás által fog betöltetni “Nem olvastam az újságban. — A lefolyt héten egy falusi polgártársunkat zálo- golták meg a rendőri közegek azon egyszerű oknál fogva, hogy a sétatér mellett kifogott lovait szekeréhez kötvén etetett. A zálogolt mentségére azt hozta fel, miszerint az újságban nem olvasta és így nem is tudta, hogy az útczán etetni nem szabad. Azok kedvéért tehát, kik vele egyenlő véleményen lennének, megírjuk, hogy mindazon nyilvános helyeken, melyek a kocsik állomáshelyéül nincsenek kitűzve, tehát sem nem vásártérek sem nem korcsmahelyiségek, az etetés ép úgy, mint a hosszabb időre való megállás szigorúan tiltva van. “Tanügyi hirek. — Nagy Grosz János tolnai és Dénárt Márk horvátországi remetei volt néptanítók az illetékes törvénnyszékek által különféle bűntények miatt elítéltetvén, a m k. vallás- és közoktatásügyi minisztérium által a tanítói hivatalra képteleneknek nyilváníttattak. -- Jakopic József, a trieszti állami reáliskola 1-ső osztályú tanulója lopás miatt a népiskolákat meghaladó valamennyi tanintézetből kizáratott. “Engedélyezett tankönyv. — „A népiskola módszertana.“ Dr. Dittes Frigyes után szerkesztették Gyertyánify István és Kis Áron czímű munkát kedvező szakbírálat alapján népiskolai tanítók, valamint tanítóképezdei növendékek használatára a val. és közokt. m. k. minisztérium alkalmasnak találta. “A pápai nyilvános polgári leányiskolában, a legközelebb kiadott értesítő szerint, a lefolyt tanévben működött 3 rendes, 1 segéd- s 2 rendkívüli tanár, valamint 5 hitoktató. A növendékek száma volt: az I-so osztályban 16, a 11-ikban 16, a III-ikban 27; összesen 59, kik közül évközben elmaradt 6. Születési helyüket tekintve volt: pápai 46, vidéki 10, más megyei 1, ausztriai 2; vallásukra nézve: róm. kath. 22, ág. htv. 2, helv. htv. 3, izr. aut. orth. 21, izr. cong. hit. 11. Tandíjmentességet az egész intézetben csak hárman élveztek. “Az izr. hitközség népisoláiban a vizsgálatok a lefolyt héten tartattak meg. Aki a vizsgálatok folyamát komolyan megfigyelte, meggyőződhetett arról, hogy a népnevelés ügye itt oly jó kezekbe van letéve, amilyent csak kívánni lehet. — A növendékek viseletűkben ildomot; feleleteikben a tárgy körüli alapos tájékozottságot és helyes felfogást tanúsítottak. Ha a vizsgálatok beszámolás a közöség előtt; ezen zárszámadással mind a tanítói testület, mind a közönség meg lehet elégedve; sem az egyik fáradsága, sem a másik anyagi áldozata nem ment kárba. “A veszprémi r. k. hitközségi népiskolák uagy gonddal kiállított értesítője küldetett be szerkesztőségünkhöz. — Az értesítőt Rák Jánosnak nAdatok átalában a magyarországi, különösen a Veszprém városi kath. népiskolákról“ czímű szakavatott, ügyes tollal irt értekezése nyitja meg. — A növendékek száma osztályonkint következő volt: a 6 osztályban 17, az 5-ben 53, a 4-ben 66, a 3. A-ban 42, B-ben 45, a 2. A-ban 40, B-ben 22, C-ben 22, az 1. A-ban 38, B-ben 26, C-ben 30; összesen 371. — Az angol kisasszonyok 6 osztályú intézetében oktatást nyert, 62 kül- és 53 belnövendék; az irgalmas-nénék intézetének előkészítő osztályában 143, a többi hat osztályban pedig 407 leányka élvezte az oktatás jótéteményét. — A növendékek osztályzatát követi az iskolaszéki tagok névsora. A többiből kiemeljük: a tél folytán 49 fiú és 39 leány láttatott el lábbelivel; tankönyveket szintén többen kaptak. — 1875-ben Nagy Lajos, Cser József és Meszes Polykarp iskolai takarék- pénztárakat állítottak; betétetett összesen 261 forint 88 krajczár, leszámítva a visszafizetéseket vau jelenleg 31 tanulónak 181 forintja: “Vizsgálat a gyermekkertben. - Julius 7-én tartatott Kiss Friderika helybeli gyer- mekkertjében az évi vizsgálat. Szülék, de különösen mamák oly számmal vettek részt, hogy szinte kevés hely maradt az ártatlanoknak érdekes tanulmányaik kifejtésére. Meglepett mindenkit az a bátor fesztelen modor és gyermekded nyíltság, melylyel a tett kérdésekre hol egy-egy nyíltabb elméjű % fiúcska vagy leányka hol az egész kis sereg egyszerre válaszolt, miközben egy-két naivul kiszaladt felelet kedves mosolyt fakasztott nem egyszer a hallgatóság ajkain. Érdekes volt látni, mint játszották és dalolták a kis postást, a méhecskét, a szabó bácsit, a szántás-vetést és kertészkedést sat. Hasonlólag érdekes volt a jkis kézimunka-kiállítás, hol nagyon is szembe- szökőleg be volt bizonyítva, mennyire fejleszti e nevelési rendszer nemcsak az Ítélő tehetséget, de még a szép iránti fogékonyságot is. Szóval, a jelen voltak teljes megelégedéssel távoztak és nem egytől hallottuk azon ígéretet, hogy kicsinyeiket készörömest e rendszer szerint fogják neveltetni. A derék nevelőnő pedig fogadja elismerésünket páratlan feláldozó tevékenységéért azon kívánságunkkal eggyütt vajha mennél több szülő látná be, hogy az alapnevelés kihat az ember egész életére és így az gondos kezekre bízandó. “Felhívjuk t. olvasóink figyelmét a föld- mivelés-^ ipar- és kereskedelmi miniszternek a „Hiv.-Ért.*-ben közölt, a Tortrix pilleriana-ra vonatkozó rendeletére. — Jobb lesz korán utánalátni a bajnak, mint későn bánkódni. Enyingi hirek. — Egy magát órásnak nevező iparlovag beváltotta ugyan szavát, de senki sem köszönte meg neki; fűtői-fától ugyanis azon igóret melett csalta ki a rósz órákat, hogy ha neki átadják, soha többé nem lesz az igazításra gondjuk. Mikor ezen úton több kisebb-nagyobb értékű órának jutott birtokába, utifüvet kötött talpára, még pedig anélkül, hogy erre engedélyt kért volna. — Levelezőnk arról is tudósít még, hogy Schvarcz Jakab tánczmester ott a közönség legnagyobb megelégedésével működik. “A részegség következménye. — Primus János, várpalotai-illetőségű, Weisz Móricznál alkalmazva volt bérkocsis, tegnap éjfélután a vasúti indóháztól részeg állapotban haza jövelt lovait kormányozni nem tudván, ezek az erdő melletti árokba mentek, hol a kocsi felfordult és az ülésvas a kocsi alá került kocsist megfojtotta. Segítségére senki sem mehetett, minthogy a többi bérkocsis jóval előbb már bejött. A szerencsétlenségben szerencse volt, hogy a kocsin kívüle senki sem volt. Bizony nem ártana, ha bérkocsi-tulajdonosaink kocsisaik megválasztása körül nagyobb óvatossággal járnának el; nem ritka eset ugyanis, hogy az utazó közönség a kocsis részegsége miatt minduntalan a legnagyobb veszélynek van kitéve. “Lépre került jómadarak. — Tóth Lajos és Hanik János, Lang Gusztáv, pápai marhakereskedő 19 éves hajcsárai, 8 db ökröt hajtván, N.-Kanizsa körül kettőt eladtak, mit annál könnyebben tehettek, minthogy a mar- hás-levelek is birtokukban voltak; a többit pedig egy csárdás gondozására bízták. Ezutáu kocsit fogadván Pápára mentek, hol Tóth Lajos cselédkönyvet szerzett. Pápáról Veszprémbe vették útjokat, itt magukat csinosan felruházták és Pestre szándékoztak utazni, de a pályaudvarban, midőn már a vasúti kocsiban elhelyezkedtek, magaviseletök a kint levő rendőrnek feltűnvén, elfogattak. Tettöket a kapitányi hivatalban bevallották; az ökrök árából még 133 frt 19 kr. volt náluk. “Köszönettel vettük a b.-füredi fürdő- igazgatóságtól „A b.-füredi fürdő-vendégek névsora“ czímű közlemények hat számát. E szerint Füredre érkeztek mint fürdő-vendégek máj. 18. jul. 6-ig 659-en. Daczára tehát, hogy a májusi időjárás, valamint a politikai és egyéb viszonyok nem a legszebb reményekkel kecsegtették az ottani vendéglősöket, utólag még sincs igen nagy okuk a panaszra. — A veszprémi különösen rövidebb időre kiránduló közönségnek, mint más években, az idén az Eszterházy-féle vendéglő a kegyenczük, melynek bérlője, Karlberger Nándor, akár konyhájának jóságát, akár a felszolgálás pontosságát, akár a szobák és ételeknek a körülményekhez mért méltányos árát tekintsük is, valóban megérdemli a pártfogást. “Hetipiaczunk julius 13. Az idei gabona- temrés nagyobb lésztmég nem lévén kicsépelve, kevés gabona volt piaczunkra hozható, idei árpa azonbau már több volt mint a múlt héten. Egy-két vidéki gabona-kereskedőt is láttunk, de ezek tartózkodtak a vásárlástól és inkább csak tájékozást akartak szerezni. “Közegészség. - Az egészségi állapot a lefolyt héten városunk területén a múlt hetiéhez képest csakis annyiban változott, amennyiben a gyomor- és bélhuzam heveny-hurutos bán- talmai nagyobb számmal merültek föl. “Dr. Jischer ‘Béla. Elhaltak jul. 6. - júl. 14. Filó Mária, 2‘/2 éves, vízkórban; Csalló Mária, 10 éves, sorvasztó lázban; Bélán József, 62 éves, brightkórban; Imrisik Julia, 3 hónapos, béllobban; Szelhofifer József, 2 hónapos, hőrglobban; Plébános Nina, 6 hónapos, béllobban; Szőllősi Ferencz, 40 éves, vízkórban. — Született 3 fiú és 2 leány. “Házasságra lépett: Herczeg Dániel Albert Terézzel. Időjárásunk jul. 7. — jul. 14. Jul. 7. Sz. r. — dél. — este borús 15° R. Jul. 8. V. r. borús 1#° R., dél. esős 18° R. este esős 12° R. Jul. 9. H. r. borús 13° R., dél. borús 17° R. este tiszta 12° R. Jul. 10. K. r. borús 12° R., dél. esős 15° R,, este berús 13° R. Jul. 11. Sz. r. borús 15° R., dél. borús 18° R., este borús 15° R. Jul. 12. Cs. r. borús 16° R., dél. borús 19° R. este borús 15° R., Jul. 13. P. r. derűit 17° R., dél. derűit 26° R., este borús 18° R. Jul. 14. Sz. r. derült 18° R. dél. derűit 25° R. KÖZGAZDASÁG. Meghívás. — A pesti árú- és érték-tőzsdének alólirt gabonavásári bizottsága elhatározta, hogy a budapesti IV. nemzetközi gabona- és magvásár f. é. augusztus 16-ik napján tartassák meg. Midőn a bizottság t. Uraságodat ezen gabonavásárra tiszteletteljesen ezennel meghívja, egyszersmind kéri, hogy az alábbi határozatokat tudomásul venni méltóztassék. Kelt Budapesten, 1877-ik évi junius havában a pesti ára- és értéktőzsde gabonavásári bizottsága. Általános határozatok az 1877. évi augusztus 16-án Budapesten tartandó IV. gabona- és magvásárhoz, a) A budapesti IV. nemzetközi gabona- és magvásár az „Uj-világ“
