Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1877-07-08 / 27. szám

rövid idő alatt várható. A román hadak tény- I leges részt vesznek a háborúban. Szerbia a néhány hóval előbb megkötött békét megszegni készül. Cettinje közel áll az elfoglal- tatáshoz. Az angol hajóraj megszaporítva visszatért a Bezika-öbölbe.

Közigazgatási bizottsági ülés.

Veszprém, jul. 2.

A megyei alispán jelentése szerint junius- hóban beérkezett 934 ügydarab; májusról maradt elintézetlen 78; elintéztetett 902; a megyei bizottsági gyűlésre félretétetett 15; mint gyűjtő-szám evidentiában maradt 12; elintézetlen 83, mely utóbbi szám magyarázatát azon körülményben leli, hogy a megyei másodaljegyző a hadgyakorlatokról csak jun. lókén jött meg, ekkor pedig a főjegyző kezdte meg szabadságidejét; tekintetbe veendő továbbá, hogy a juniushó utolsó napján beérkezett ügydarabokat a bizottsági ülés napjáig feldolgozni teljes lehetetlenség volt. — A közigazgatási bizottság hatáskörébe tartozó ügydarab 53 érkezet; ezek közül elnökileg elintéztetett 17.

A lefolyt hóban következő szakülések voltak: jun. 3 án a megyei magánpénztári választmány ülése, jun. 1, 2, 6 és 7-én jegyzői szigorlatok; 16-án központi választmányi ülés az 1878-i választók névjegyzékének kiigazítása végett; 20-án a statistikai bizottság ülésezett; 9-én Nagy József, molnármester által újonnan épített malomfej lett bizottságilag megvizsgálva; 11-én Pápán a pápai és devecseri, 13-án pedig Veszprémben, a veszprémi, enyingi és zirczi járásokra vonatkozólag a katonai felülvizsgálat megtartatott, mely a kötelezettek 3 kivételével pontosan megje lentek; ezek közül 2 a komáromi, 1 pedig a fehérvári felülvizsgáló bizottság alá rendeltetett.

Leverőleg hatott az alispáni jelentésben az, hogy a jun. 23-iki jégzivatar a devecseri járásban Kis- és Nagy-Kamond, Kis-Berzseny, Torna, Tüskevár, Kisjenő, Borszörcsöke határában a kalászos vetéseket teljesen, Somló- Vásárhely és Devecser határában részben; a a Somló-hegy kisjenői és somlóvásárhelyi oldalán pedig a szőlőtermést legnagyobb részben semmivé tette.

A közbiztonság a lefolyt hóban nagyobb mérvben veszélyeztetve nem volt.

A jelentés vége a január—juuiusi időköz ügyforgalmára is kiterjeszkedvén, megemlíti; miszerint a lefolyt 6 hó alatt beérkezett 5512 ügydarab; elintéztetett 5018 ; megy ebizottságilag tárgyaltatott 384; a jövő közgyűlésre félretétetett 15; mint gyűjtőszóm evidentiában maradt 12, elintézetlen 83. — A közigazgatási bizottsághoz beérkezett 329; elnökileg elintéztetett 62; a bizottságban tárgyaltatott 163; elintézetlen 104, melynek egy része ezen gyűlés feladatát képezte; a legnagyobb rész azonban adófelszólamlás lévén, a még később netalán beérkezendőkkel együtt fog tárgyalás alá vétetni.

Az adófelügyelő jelentése szerint az egyenes adók kivetése 1877-re befejeztetett; az adókönyvek mindenütt készülőben vannak; az adó egyénenkinti előírásának mielőbbi elkészítésére pedig az illetékes közegek felszólítottak, s igy biztosan számíthatni arra, hogy aratás után adóját mindenki a valódi előírás szerint fogja lefizethetni.

A jelentés egyes hiányokat is kiemel, igy például azt, hogy a körjegyzők nagy része

tálán, melegen kissé sós. kihűtve a legkedvesebb izü hegyi forráshoz hasonlít, merítésnél szénsav-gyöngyök fejlődését mutatja, bezárt edényben Ms helyen bomlás és csapadék nélkül huzamos ideig eláll, nyitott edényben, vagy ha főzetik, zavarossá lesz, és fehér üledéket képez. Hőfoka 38° B. Fajsúlya 1.006. — Szabad hydrothion gázt, sem kénmájat nem tartalmaz.

Yegy alkatrészei: kénsavas natron, konyhasó, szénsavas natr. — szénsavas magn. — szénsavas mész, — korasav, timföld, vas, mangan stb. Dr. Vári Szabó említi, hogy van ezenkívül az iszapban egy sajátságos alkatrész, mit Molnár vegyész a következőleg ir le:

Az iszap egy, a viz folületén úszó és a kőfalakra, lépcsőkre tapadó, fehér szürke, mocskos, nyálkás, sikamlós, nyulékony, enyvhez hasonló váladék, mely két fő alkatrészből áll: a felső lágy kocsonyás gyárma, mely a fejérnyé- hez hasonlít, az alsó ellenben nem egyébb, mint a hegynek legfinomabb porrá feloszlott kőzete. Ezen alburum féle anyag, mit Molnár buzgó vegyészünk minden budai forrásban feltalált, és thermothein, v. thermoprotein névvel irt le, képezi szerinte e budai hévvizek ős állományát.

Tehát kétségbe vonhatlanul kiviláglik, hogy mind szilárd alkatrészeit, mind magas hőfokát, mind gazdag iszap tartalmát tekintve, a sáros fürdő a budai hévvizek között, majdnem legelső helyen áll, és annak csudával határos ereje, hatasa, önmagában rejlik.

Fenuen hirdeti a sáros fürdő jótékony hatását azon ezer meg ezer beteg, benn a testvér hazában és kinn a külföldön, kik itt

a megjelenő pénzügyi utasításokat és rendeleteket nem ismeri; minek megszüntetésére indítványba hozza, hogy a bizottság kötelező- leg mondja ki, miszerint az ezeket magában foglaló .Pénzügyi Közlönyét minden körjegyzőség legalább egy példányban szerezze meg.

Kívánatosnak tartaná továbbá, hogy a szolgabirák valahányszor az adó- és illetékkezelést községeinkben megvizsgálják, azt a községi napi jegyzékben sajátkezüleg tüntessék ki: a tapasztalt hiányokat és ezeknek megfelelő észrevételeiket és intézkedéseiket az ezen czélra minden községben készen tartandó könyvbe jegyezzék be.

A szakjelentés vége élénk színekkel festi azon hátrányokat és veszélyeket, melyek mind az államra, mind a községi elöljárókra háramlanak abból, hogy az egyes községek tűz- és betörésmentes szekrényekkel nem bírnak; indítványozza tehát ezeknek részletfizetés melletti beszerzését.

Az említett három indítvány közül a másodikat a bizottság a szolgabirákra kötele- zőleg elfogadta; mig az első és harmadikat az egyes községeknek figyelmébe ajáulja.

(Folyt, köv.)

T. szerkesztő úr!

Múlt soraimban voltam oly bátor e lapok olvasói előtt a halál büntetés eltörlése mellett szót emelni, — nem mulasztván el megj1egyezni, miszerint, hogy ez kivihető legyen a nép bizonyos műveltségfoka és helyes fegyházrendszer elkerülhetleniil szükséges; fájdalom ez előzmények nálunk jó részben hiányzanak s így gyakorlatilag tekintve a dolgot a halálbüntetés eltörlése még valószínűleg hosszú ideig pium desiderium marad, jóllehet az említett előzmények létesítése illetve tökélyesbítésén naponkint fáradozunk. Ugyanis népnevelésünk lassan ugyan, de évről- évre halad; új iskolák emeltetnek, a tanítók czélszerű kiképeztetéséről gondoskodva van, ezek és az iskolát látogató tanköteles gyermekek száma is szépen emelkedik, bár, ha a statistikai adatokhoz fordulunk, még elég szomorú adatok állnak rendelkezésünkre, — ugyanis a tanköteles gyermekek 46%-je nem jár iskolába, s ka a műveltségi adatokat tekintjük ép ily sötét képpel találkozunk: az összes lakosságnak 54°/0-je sem írni, sem olvasni nem tud (s csak 32%-je az írni és olvasni tudók száma); mindezekből láthatjuk, hogy tekintve népünk műveltségfokát, bár folytonos lassú haladás mutatkozik, még nagyon is szerény helyet foglalunk el az urópai művelt nemzetek sorában.

S ha vizsgáljuk a másik tényezőt: börtönügyünket — itt is szomorú hátramara- dottságot kell constatálnunk. Jelenleg fegyház- rendszerünk ugyanis szerfölött hiányos, mert a közösség elvére van alapítva; a fegyenczek éjjelre többen záratnak együvé — nappal szabadban, vagy nagyobb zárt helyen közösen dolgoznak. — Helytelen e rendszer, mert ifjak és korosbak, — nagy és kis bűnösök,

— javíthatók és javíthatlanok — sőt nem egy helyt férfiak és nők közt különbséget nem téve, őket együvé foglalja; előmozdítja ezáltal a fajtalanságot, a még — más körülmények közt — javíthatókban azáltal, hogy őket a megrögzött gonosztevőkkel zárja össze

— a szemérmet é3 becsületérzést elfojtva a javulásra képtelenné teszi; megkönnyíti ga

nyerték vissza egészségüket nem csekély bizonysága a fürdő ősi jó hírének azon körülmény, hogy a föld népe ápriltól kezdve késő őszig ezrenkint tódul e fürdőbe, úgy, hogy évenkint 80—90 ezerre tehetni csak egyedül a közfürdő látogatóinak számát, és vannak napok, midőn egy napon 1000—1200 egyén fürdik. — De, mint Dr. Vári Szabó előadja; mindezeknél hangzatosabban bizonyítja annak gyógy- erejét az, hogy a régi fürdők tetőzetének eltávolítása alkalmával annak padlásán a meggyógyultak által ott hagyott mankó és faláb csodás mennyiségben találtatott.

Számos kóresetekben használtatik, különösen vizvérüség, csúz, köszvény, bujakór, kütegek, mirigylob, csontszú, zsugor, májtö- mültség, méhbántalmak, gyomorhurut stb. melyekről Dr. Vári Szabó mint e fürdő orvosa adhat bővebb fölvilágosítást.

Megemlítésre méltó, hogy a fürdő közvetlen közelében épült egy katonai kórház, mely 100 legényt és 12 tisztet képes befogadni, kik ,Blocksbad Lazareth“ név alatt külön orvossal és felügyelővel vannak ellátva, hogy e fürdőt rendszeresen használják.

Nem fényűzés, vagy kalandvágy vezeti ide a legtávolabb vidékek lakóit; nincs itt concert, lármás fürdői tánczmulatság, s a bon ton összejövetelei; valódi szenvedők azok, kik itt menedéket keresnek, s azt meg is találják, mert a fürdő távol a főváros kábító zajától csendben és szerényen áll az ős Gellért alatt, biztos nyugalmat enyhelyet nyújtva a szenvedő emberiségnek. .

Farkas Endre,

szabad közlekedés megengedése által az összebeszéléseket, melyek könnyen a köztük kitörhető elégületlenségnek válhatnak szülőanyjává. E rendszer a bűnös magábatérését, erkölcsi javulását lehetetlenné teszi s az emberi társadalomnak a tőle nyert romlott tagot, — a helyett, hogy meggyógyítva — nem egy esetben még romlottabban adja vissza. — Megemlítjük e helyen, hogy nem oly rég ideje, midőn a kényszer munka még behozva nem volt, börtöneink a szeny és lomhaság valódi fészkei voltak (ez irányban azonban újabban sok helyes intézkedés történt). — Mint fenyítés nemek e rendszer mellett a böjtölés, setét tömlöczbe zárás — s néhány év előtt még a testi büntetés is — szerepeltek, korunk humanitárius szelleme azonban e fenyítésnemek felett pálczát tör

— s legtöbbhelyt nem is veszi alkalmazásba.

A most készülő magyar büntető törvénykönyv — e hiányokat szem előtt tartván a fennálló rendszert mellőzve, az Irhoni, vagy pregressiv rendszert hozza javaslatba némely csekélyebb módosításokkal. — Engedjék tehát e rendszert néhány sorban ecsetelnem.

Irhonban találtatott fel (W. Crofton által) s vétetett elsőben alkalmazásba, innen vette elnevezését is. Alapeszméje az: .hogy a magányrendszert a közös munka rendszerével helyes összefüggésbe hozza.“ E szerint a fegyencz büntetésének ideje folyamában tanúsított erkölcsi javulásának mérve szerint fokozatosan a teljes elzártságból, — fegyencztár- saival és a külvilággal való érintkezés lehetőségét sőt szabadságát nyeri meg (t. i. bizonyos stádiumában megfelelő magaviseletének feltételesen még a fogházat is elhagyhatja

— állandó foglalkozást kereshet s csak rendőri felügyelet alatt marad). - E rendszer mellett kezdetben a bűnös magányosan elzárva teljesen elkülöníttetik a külvilágtól s minden legkisebb érintkezés lehetetlenné tétetik; ez elszigetelés hat a bűnös elvadult kedélyére, erkölcsi önmagába szállását idézi elő, s a fegyenczben a bűnbánat és töredelem érzetét kelti fel; — midőn ekkép javulás észlelhető

— boesáttatik az illető közös munkára, mely alatt magaviseleté mérve szerint különböző előnyökben részesül (pl. hajlama, képességéhez mérten műipari, vagy mezőgazdasági foglalkozásra boesáttatik, előkészület történik kiszabadulására, mit megelőz feltételes szabadon bocsátása — rendőri felügyelet mellett). — E rendszer újabban azáltal, hogy a többi rendszerek előnyeit, azok lényeges hiányai nélkül helyes kapcsolatba hozza teljes mél- tánylatnak örvend. Angliában a költséges philadelphiait kezdi leszorítani, — sőt Németországban is nem egy helyt fennáll. Legtágabb alkalmazást nyer continensünkön a philadelphiai (magány), vagy Zárka rendszer (Anglia, Hollandia, Italia, Svéd, Norvég, Dán, Portugal és tulajdonképi hazája Belgium), — hol a fegyenczek büntetésük egész ideje alatt teljesen elkülöníttetnek egymástól éjjel és nappal, — tanítás, istenitisztelet, étkezés és munka alatt külön cellákban elzárva tartatnak s minden alkalomtól öszszejöhetni, — egymást láthatni — megfosztatnak. — E rendszer azonban igen költséges, sok fegyenezre egészségveszélyeztető, — sőt lélektompító hatást gyakorol, sokakat őrültség vagy öngyilkosságra vezet, igen ideges, — igen fiatal, meg testileg gyenge, vagy beteges egyénekre nem alkalmazható ; — azonfelül hiánya, mi az irhoni rendszernél el van kerülve, hogy minden átmenet nélkül engedi a büntetését kiállottnak visszatérését a világba. Boldogult Eötvösünk buzgólkodott e rendszer mellett.

Megemlíthetjük az auburni, vagy hallgatási rendszert, mely leginkább Észak-Ame- rikában talált meleg elismerésre. A fegyenczek éjjel és munkaszünetkor elkülönítve léteznek, munka-, séta-, oktatás- és istenitiszteletnél együtt vannak, de minden szóbeli érintkezés teljes kizárásával — a legkisebb jeladás, intés szigorúan büntettetik. — Árnyoldala: nem tesz különbséget a gonosztevők közt (együvé bocsátja őket), a porkolábnak valódi önkény uralmat ad, s a fegyenczek közt az alattomoskodást, árulkodást szítja, — jelenleg ott is, hol életben van, hiányai miatt mellőztetni kezd. — Hazája Amerika, Frank- hon és Schwaicz némely cantona.

Szólhatunk még a bárczarendszerröl (Markensystem), mely azon elvből indul ki, hogy a büntetés másban nem állhat, mint munkában, melyből a bíróság Ítélete szerint a bűnösnek kisebb nagyobb mennyiséget volna kötelessége végezni olykép, hogy minden bizonyos mennyiségű munkáért bárcza szolgáltatnék ki neki s a fogság ideje annyival rövidebbé válnék mennél hamarább tudná a fegyencz ama feladatot teljesíteni. — Hiánya, hogy a munkát, mely pedig az anyagi jólét s elégültségnek alapja egyenesen büntetésnek veszi; s következetlen, mert a gonosztevő vonakodása s a munka nem teljesítése esetében ismét csak szabadságbüntetést kénytelen alkalmazni.

Eredménykép azon következtetésre juthatunk, hogy bár egy tökéletes, minden nép és állam viszonyainak megfelelő börtönrendszer nem létez, — a magánfogsági rendszer tagadhatlanul ezélírányosabb,: — főleg ennek

helyes combinatiója a közösségi rendszerrel, mi a progressiv rendszer által teljesen el van esve, azért csak dicsérhetjük törvény- hozásunk szándékát, midőn e rendszer behozatala mellett buzgólkodik.

Fontos feltétel a börtönrendszerek sikeressége tekintetében a börtönök belső .igazgatási és kezelési rendszere, jól megválasztott s tisztében szakértelemmel és lelkiismeretességgel eljáró tiszti személyzet; a tisztaság, egészség, erkölcsiség fenntartására irányuló ügyelet és főleg gondoskodás az iránt, hogy a fegyenczek oktatása, művelődése, munkája helyes irányban vezettessék, hogy szabadon bocsáttatásuk esetére a hazának ismét szorgalmas, munkás és becsületes polgáraivá válhassanak. Be^erédy Viktor.

A VIDÉK.

Vár-Palota, jun. 29-én 1877.

T. szerkesztő úr! Városunkban egymást érik az ünnepélyességek létrehozva a szív jósága által, s mi mégis alig adunk magunkról életjelt, mert örömünkben elfelejtjük, hogy a megosztott öröm növeli a kedély vidámságát. Ámde Örömünket sokszor nem várt események bánatossá változtatják, így történt ez velünk midőn wartenbergi gr. Waldstein János a nemes szívű grófot örök nyugalomra kísértük, azt hittük, hogy vele a jótékonyság szelleme is elszállt városunkból, de a csapás, mit a nemes szívű gróf halála okozot enyhült azon kedves csalódás által, hogy ő tán nem is halt meg, hisz szelleme folyton őrködik városunk fölött; s ki a boldogult grófnak e jó szelleme ? Ki lehetne más, mint a boldogult, gróf özvegye, Kőröspataki gr. Kálnoky Adel 0 excellentiája. Ki boldogult férje iránti kegyeletének s városunk iránti szeretetének újabb tanújelét adni akarván nemes szívének sugallatát követve elhatározta, férjének egy síremléket állíttatni, templomunk főoltárát pedig újra aranyoztatni és márványoztatni, ezenkívül még az előbbinél díszesebb oltár képet, két oldalról pedig Nép. sz. János és sz. Terézia életnagyságú szobrát több ezret meghaladó költségei állíttatni kegyeskedett. Templomunk szentélyének is nagymérvű újbóli kitatarozása igényelte, hogy az újra szenteltessék illetőleg áldassék meg mit nagyságos és főtisztelenbő tudós Palotay (Peska) Ferencz kanonok úr fényes segédlettel junius 3-án elis végzett; következő napon Ő nagysága ünnepélyes gyászmisét mondott a boldogult gr. békés nyugalmáért, melynek végeztével körmenet indult ki a sírkertbe, hol az emlék- kereszt megáldását szintén Ő nagysága végezte, mely után Ő nágysága egy rövid eszmedús, mély bensőségével megható, előadásában nemesen egyszerű szépségű, szerkezetileg ritka tökélyfí s a hallgatóságot egész az elérzé- kenyűlésig megható beszédet tartott, úgy annyira, hogy nem egynek arczán lehetett látni a megilletődés és hála könnyűit aláperegni, mi jói esett az érző, de fájdalomtól már fásult szíveknek, miként a nap hevétől már-már fonnyadozó virágoknak csendes éjje- ken a harmat. Ez alkalommal Ő nagysága nemesszívfíségétől és szülő városa iránti sze- retetétől indíttatva, templomunkat megajándékozni óhajtva, mit már többször is tett, megbízta a helybeli plébános urat, hogy a régi avult szószéket az ő költségére újra márványoztassa és aranyoztassa meg. Mely munka jun. 29-ére lett befejezve. Péter és Pál ünnepén, hogy hálát adjunk a Mindenhatónak, ki az ő határtalan jóvoltából szomorúságunkat örömre fordítani és bennünket szíve szerint való főpásztorral megajándékozni méltóztatott »Te Deum“-mal ünnepélyes szent misét tartottunk, kérve buzgó imánkban a Mindenhatót, hogy újjonnan kinevezett íőpásztorunkat nagyméltóságú és főtisztelendő Kovács Zsigmond püspök urat forrón szeretett főpásztorunkat hosszú élettel megajándékozva áldását árassza reá, hogy sz. törekvéseit foganat, minden léptét pedig isteui ajándék kövesse. Mise végeztével ft. Steiner Ádám plébános úr a bőkezű adakozó szívességéből pazarfénnyel újjáalakított és díszített szószékre ment és emelkedett hangon mint mindig szokott, a szívek rejtekébe hatolva és értelmi indokokkal győzve, az egyház fejéről és annak szükségességéről rövid velős beszédet tartott, melynek végeztével a nemes lelkű adakozó azon szerény, becses sorokban hozzá intézett kérelme daczára, hogy e csekély ajándék adójának, miként ő magát krfejezé, neve a feledékenység leple alá rejtve nyilvánosságra ne hozassák. Mondom Ő nagyságának e kérelme daczára a plébános úr meleg szavakban forró köszönetét nyilvánította, kérve egyúttal a híveket, hogy nemes lelkű jótevőjükről naponkénti imáikba megemlékezni el ne mulasszák!

Mi e kérelemhez röviden csak azt csatoljuk, hogy adjon a Mindenható hazánknak és a szenvedő emberiségnek sok ily nemes lelkű a szépért és magasztosért buzdulni tudó egyházi férfiakat! S{.