Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1877-06-24 / 25. szám
kaimat adott állítását alkalmazni, mely szerint minden egyes egyénnek érdeke egyszersmind a társadalom érdeke is. Az ipartársulatok úgy szólván eszközlűi mindazon föltételeknek, melyek az iparfejlesztéshez szükségesek, Az 1872. évi VIII. t. ez. értelmében alakúit ipartársulatok mindenekelőtt az önálló iparosok összes érdekei fölött őrködnek és módot nyújtanak azok érvényesítésére nézve, továbbá őrködnek a segéd-, tanoncz- és a fogyasztó közönség érdekei fölött is, tehát nagyfontosságú közérdekű társulási intézményt képeznek. Veszprémben — sajnosán tapasztaltuk — számos kis, jelentéktelen ipartársulat van. Az anyagi és szellemi erők szétforgácsolásával egyik sem felelhet meg azon föladatainak, melyek megoldása az iparosoknak legsajátabb érdekében stirgetős volna. Nem vehetik figyelembe Buckle szerint mikép lehetne a természet által eléjük gördített nehézségeket legyőzni, vagyis a természet kormányozhatóságát vállvetett működéssel megkísérteni. Pedig nekünk még első sorban iparosra van szükségünk s csak másodsorban czipészre, asztalosra stb. Tehát egy általános ipartársulat kebelében minden szakmabeli iparos megtalálná érdekeit és ezen nagy ált. ipar- társulat szakmaszerint alakítandó szakosztályokban föltalálhatná speciális érdekeit is. De a tekintélyes anyagi és szellemi erővel rendelkező ált. ipartársulat sokszertí hasznos működésre volna hivatott és képes, még igy a most lézengő 10—12 tagból álló számos szakmaszerinti ipartársulat élete nem ér egy hajító fát sem, sőt árt, mert megakadályozza az iparosok na- gyobbmérvű egyesülését. Veszprém iparosai bebizonyították, hogy, ha kell, megállják helyüket és tudnak tenni is. — Mi a fönebbi- ekben bebizonyítottuk, hogy az általános ipartársulatok jelentősége és haszna „országos“; reméljük, hogy megértettek bennünket. A kezdeményezésre az ipar- és kereskedelmi kört tartjuk hivatottnak. Reméljük azonban, hogy ezen kört nem togják az általános ipartársulat történt; s ez az érzelem uralkodott most egész lelkén, nem tudott tőle szabadulni, de nem is akart, hiszen olyan jól esett neki anban gyönyörködni. Be kellett vallania önmaga előtt, hogy Örzsike iránt nem tud többé úgy erezni, mind eddig: mert az a másik, új érzelem olyan biztalólag szól szívéhez minduntalan, Bódi Pista rabja iett önmagának, s rabja lett annak az alasuak, mely előtte lebegett mindenütt' Tegnap óta ellenállhatlan szerelem élt benne Gizella, a tiszttartó leánya iránt, s azt hitte, az is szereti őt, — legaláub tegnapi viselete utau azt kellett hinme. — Két hétre terjedt szanad»ag-ideje, ez alatt az idő alatt el Kell vetnie a koczkát, határoznia kell. S Örzsike ?... ha szereti is meg, majd lemond róla, hiszen atlathatja, iiogy most már más eiuUer iett d belőle is, nem lesznek egymas- lioz valók; majd elveszi őt is inas, úgyis azt inouujak, nogy mar voltak kérői, s a biróné ferjuez is akarta adui- Majd ő maga is beszel vele, akarmily uehezire esik is, meg kell tennie, úgy sem lehetnének többé együtt boldogok... igy gondolkozott Bódi Pista, ennyire hatottak könnyelmű lelkére a körülmények. — Elkezdett tervezni, s olyan képben festeni maga előtt a jövőt, amilyent csak a hirtelen tamadt szenvedély hatalma képes a képzelem rikító színvegyületéboT alkotni. Ama nevezetes estély óta feljogosítva érezte magút arra, hogy a tiszttarióékhoz többször ellátogasson, míg itthon lesz. Meg is tette azt, mikor lehetett; hiszen olyan boldogság volt hallgatni annak a szőke fürtű versenytársának tekinteni. Az (a kör) társalgó — kör, ez (a társulat) nagy föladatokkal biró szaktestület. Az alakulásra, kezdeményezésre és szervezetre nézve, ha kell, szívesen szolgálunk jövő czikkiinkben részletes utasítással. Gelléri Mór. A hivatalos lap a következő legfelsőbb elhatározást közli: Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére dr Dulánszky Nándor székesfehérvári püspököt pécsi püspökké nevezem ki. Kelt Schönbrunnban, 1877. évi junius hó 1-jén. Ferencz József, s. k. Trefort Ágoston, s. k. Az osztrák regnicolaris deputatio indítványai, melyeket nuntiumában tesz, mint a „B. C.“-nek Bécsből táviratilag jelentik, a következők : 1. A fenálló, tárgyalásnak tárgyát nem képező egyezség értelmében, mely a határőr- vidéknek a katonai közigazgatástól a polgárihoz való átmenetele következtében a közös kiadásokat fedező hozzájárulásra vonatkozik, a közös kiadások évenkint megállapítandó összegéből mindenekelőtt a két százalékos quota a magyar államkincstár terhére rovandó fel. 2. A vámilleték tiszta jövedelmei közöseknek nyilváníttatnak. Ezen kijelentés azon feltétellel történik, hogy a vámjövedelmekből mindenekelőtt a közös vámvonalon kivitt tárgyak vámrestitutiója fedeztessék és azon fen- tartással, hogy azon esetre, ha jelen vámok felemeltetnének vagy újak rendeltetnének el, az innen eredő jövedelem többlete új megegyezés tárgya lesz. A vámjövedelemből fedezendő tovább a vámkezelés költségei a fenálló és maradandólag megállapított évi összegek szerint. 3. Az ezek után fedezetlenül maradó közös költségeknek 68.6°/0-át a reichsrathban képviselt országok, 31.4%-át pedig a magyar korona országai viselik. 4. Ezen határozatok tíz év tartalmára érvényesek, vagyis 1878. január 1-től 1887. deczember végéig. A közös hadügyminisztérium gondoskodót már az esbetőleges mozgósítás legapróbb részleteiről is. így például megegyezett az osztrák pénzügyminisztériummal az iránt, hogy mozgósítás esetére a hadseregnél rendkívüli mértékben megnagyobbodó pénztári szolgálatnál az osztrák pénzügyminisztérium hivatalnokai igénybe legyenek vehetők. Heti szemle. — jun. 23. A képviselőház, mely e héten is a gyámügyi törvényjavaslat tárgyalásával foglalkozott, még e hó végével vagy legfölebb jul. 8-án elfogja magát napolni. * E héten lépett fel határozottabb alakban Bosznia és Herczegovina megszállásának híre osztrák-magyar hadtestek, által, e czélból két hadtest fog mozgósíttatni Mollinary és Rodich tábornokok parancsnoksága, alatt Egyelőre azonban csupán erős határőrség felállításáról van sző, mely minden pillanatban actióba léphessen a monarchia érdekében. * A montenegrói harcokról szóló hírek a törökök előnyomulását minden irányban megerősítik. Szuleiman pasa hatalmába kerítette az ostrogi szorosokat s Ali Saib pasával egyesült. Mehemed pasa pedig, ki Montenegró két keleti kerületét véres harezok után megszállotta, folytatja előnyomulását. * A dunai átkelés mindeddig nem történt meg. A lefolyt héten nagymérvű csapatmoz- galmak történtek s egyes helyeken erős ágyu- harcz folyt. * Karsz vára folyton visszautasítja az oroszok támadásait, kik a legújabb birek szerint Van környékén megverettek s Bajazidig üldöz- tettek. Bajazid orosz helyőrsége hir szerint megadta magát. * A szerb ügyvivő Konstantinápolyban is- métlé a semlegességi nyilatkozatot és tagadta, hogy Szerbia beleegyezett volna az orosz csapatok átvonulásába. — Görögország hadikészülődései nem lévén befejezve őszre balasztá actióba lépését. Veszprém vármegye 1876-ban. Tek. Bezerédy Gyula, megyei alispán úrnak, évi jelentéséről már egy alkalommal röviden megemlékeztünk, helyén levőnek tartjuk, most, midőn az a közgyűlés határozatából nyomtatásban is megjelent, bővebben foglalkozni vele és így lehetővé tenni, hogy t. olvasóink közül azok is áttekintést szerezhessenek a megye ügyeiről, kikhez különben a nagy gonddal szerkesztett jelentés el nem jut. A jelentést hazánkat a múlt év elején ért két gyászos eseményről való megemlékezés nyitja meg; az egyik az árvíz, a másik a haza bölcsének, Deák Ferencznek halála. A megye mindkét irányban megtette kötelességét, mig ugyanis az árvízkárosultak részére, be nem számítva a magángyűjtésekből beíolyt összeget, hivatalosan 2227 frt 55 kr. gyűjtetett; addig a nemzeti nagy gyászünnepen Veszprém vármegyét a főispán úr Öméltóságának vezetése alatt egy díszes küldöttség képviselte; az itthon maradottak pedig a megye területén levő templomokban felekezeti különbség nélkül tartott gyász-istenitiszteletek által igyekeztek hálaadójukat leróni. A Deákszoborra. mint a hivatalos gyűjtés eredménye 614 frt 86 kr. küldetett rendeltetési helyére. Ezen súlyos csapások mellett megyénk is érzékeny veszteséget szenvedett gr. Waldstein János úr őnagyméltóságának kora és hirtelen halála által. A megye beléletében következő fontosabb mozzanatok vannak kiemelve: a) Ecsi, Fekete, Felső-Bogárd és a közép-bogárdi puszták Szilasbalhástól Déghez csatoltattak. b) Az 1876. VII. t. ez. értelmében okt. 2-án megalakult közigazgatási bizottság három ülésében 87 ügydarabot intézett el. c) A közigazgatási tisztviselők ellen fegyelmi vizsgálat szüksége a múlt évben fel nem merült, sőt egy régibb ügy is a tisztviselő teljes felmentésével fejeztetett be. d) A cselédügynek a törvényhozás általi szabályozása folytán a megyének 2798 dbot tevő régi cselédkőnyv-készlete lett haszna- vebetlenné; az 1876. XIII. t. ez. megfelelő könyvekből 1752 db adatott ki. e) Az 1876. 14. t. ez. értelmében a közegészségügy rendeztetett; a körorvosok száma meghatároztatott, egynek fizetése 500 frbau és 150 frt utazási átalány- vagy természetben kiszolgálandó fuvarban állapíttatott meg. Miután 9 körorvosi állomás pályázók hiányában betölthető nem volt; 2 pedig le- mondás által megüresedett, ezen 11 állomásra új pályázat birdettetett ki. fj Az 1876. XV. t. ez. a szolgabírákra az adóbehajtás kötelezettsége által oly terheket ró, melyek hacsak az adóképesség, vagy a fizetési kedv nem fokozódik, előbb- utóbb a személyzet szaporítását teszik szükségessé. Az adóleszámolási bizottságok már megalakultak és müködésöket, mihelyt az adófelügyelőség a szükséges munkálatokat elkészíti, megkezdik. g) Az 1876. 28. t. ez. 8. § a értelmében az állandó népnevelési bizottság a nov. havi bizottsági ülésben megválasztatott. Népesedési mozgalmak és közegészséügy: A felekezeti leikészek által beadott adatok szerint született: 4976 férfi és 4737 nő, összesen 9713; meghalt: 3698 férfi és 3303 nő, összesen 7001; a születések tehát a halálozást 2712-vel múlják felül; házasságra lépett 2090 pár. A hőmérő legmagasabb állása 18° R., legalsója pedig 13° R., (?); a légsúlymérö legmagasabb állása 28 hüv. 9 von., a legalsója pedig 27 hüv. 2 von. volt. Derűit nap volt 178, borult 187, eső 81, köd 24, hó 22 napon. Az uralkodó szelek iránva északi és déli. A közegészségügy a lefolyt évben áta- lában kielégítőnek mondható. A megyében létező kórházakban és a pápai elmebeteg- ápoldában gyégykezeltetett 827 beteg, elbocsáttatott 701, meghalt 69, gyógykezelés alatt maradt 57. Orvostudor volt a megye területén 27, sebész 20, állatorvos 21, gyógyszerész 11, okleveles szülésznő 51, főorvosi engedélylyel bábászati gyakorlatot folytatott 70 nő. Hirtelen haláleset 24 fordult elő; a bonczolás, illetőleg az orvos-rendőri halotti szemle minden esetben a halál természetes okát derítette ki. Véletlen szerencsétlenségből történt haláleset előfordult 54; öngyilkosság pedig 13. Az állategészségi viszonyok, daczára az itt-ott uralkodott száj- és körömfájásnak, valamint lépfenének, kedvezőtlennek épen nem mondható. Lépfenében elhullott, részint kiirtatott 27 db szarvasmarha, takonykórban 4 ló, bőrféreg miatt pegig 2 ló. Az adófizetés eredménye : Az 1875. év végével adóhátralék volt 547069 frt 59 kr. Az 1876. évre kivetett adó tett 1039961 frt 43 y2 kr. Összesen 1587031 frt 02 */2 kr. Mely összegből lefizettetett 1141347 frt 57 kr. Hátralékban maradt tehát j 445683 frt 45 y2 kr. Ezen. eredmény kielégítőnek mondható, minthogy az 1876-iki kivetést a befizetés 101386 frt 14 krral haladja meg, mely ösz- szeg a hátralékok törlesztésére esik. Igaz, hogy még így is tekintélyes adóhátralék van, kisasszonynak a csevegéseit. Szívesen látta a tiszttartó is, mert régi ismerőse volt atyjának, a becsületes Bódi Mihály uramnak; aztán meg Pista sem volt már egészen közönséges „paraszt tiú‘, — tiszti iskolába jár, miért ne mehetne neha-néha urak közé ? A napok gyorsan tüutek egymás után, s Pista meg mindig iiabozott. Mar csakiiem kétségbe esett reménye tölött, midőn végre elérkezett a varva várt pillanat. Az aL.alom kedvező volt; a tiszttartónó másik leáuyával a dinnyeföidre ment, csak a tiszttartó úr meg Gizella maradtak otthon; de mire Pista hozzájuk ment, a tiszttartó úrnak is távoznia kellett, kiadni a rendeleiet a cselédeknek. Meghagyta azonban a fiataloknak, hogy addig, míg dolgát végzi, csak mulassanak a kertben, úgjis szép nyári idő van, majd ő is jön nem sokara. Bódi Pista soha sem érezte ilyen nyugtalannak migát; a boldogság kapuja előtt állott, uyitva volt az előtte, betekintett rajta képzelnie, de nem tudta még, beléphet-e rajta, vagy kétségbe esve fut el onnan, elbuj- dosui örökre ?... — Meddig lesz még itthon Pista ? — kérdé Gizella beszélgetés közoeu. Pistának megrendült a szíve erre a kérdésre; itt a pillanat — goudolá. — Nem sokáig, kisasszony; holnap délután el kell utaznom, — válaszolt egy nagyot sóhajtva, s aztán búsan tekiutve maga elé. — Már holnap délután? — nagyon hamar elhagy bennünket. — Fajdalom, nagyon hamar, kisasszony. — De hát miért mondja ezt olyan búsan, Pista ? — hiszen úgy hallom, hogy ön nagyon szeret katona lenni ? — Szerettem, kedvem telt benne; de mióta haza jöttem, szeretnék örökre itthon maradni! .. — Ah, ab! — Ön nagyon szerelmes lehet, hogy annyira szomorú az elválás! — Az vagyok, kisasszony; nagjon szeretek valakit... — Tudom — válaszolt Gizella mosolyogva — s lássa, ön nekem soha sem beszélt erről a szerelemről, pedig mindig arra gondoltam, valahányszor önt láttam Nem is csodálom, hogy olyan búsan távozik el innen, rosszal esik az a szívnek ugy-e, mikor az, akit szeretüuk, auuyit szenved ? — Kegyed szenved, kisasszony ? — tíu ?... én nem _ - válaszolt bámulva Gizella — hauein Örzsike, az a szép leány. Vagy talán nem is tudja, mennyit búsult ön után, s meuuyire beteg most is ? — talán nem is látta még ?... Ah, ez nem lenne szép öntől Pista !.. . Bódi Pista tagjait pillanatig tartó lázas mozgalom fogta el, arcza elhalaványult. — Az Istenért! Pista, mi baja ? — szólt Gizella felugorva helyéről. — Éu kegyedet értettem, kisasszony — szólt Pista rövid szünet után, csaknem zokogva —• én kegyedet szeretem nagyon, kimondhatatlauul! — Szerencsétlen!... Ah Istenem, mit tettem! — Pista, ön engem nagyou félreértett, csevegéseimet, szíves modoromat, melyet ön iránt mutattam, roszui értelmezte, szerelemre magyarázta. Pedig lássa, mi nem vagyunk egymáshoz valók; de nem is lehetnénk azok, mértén három hét óta el vagyok jegyezve egy vidéki fiatal emberrel, kit ön ez ideig azért nem láthatott, mert most családi ügyeit rendezi. Bódi Pista nem tudta visszatartóztatni könyeit — S ön — folytatá Gizella — miattam elfeledte, elhagyta a szomorú kis angyalt, aki annyit szenvedett önért!... Ne sírjon, nézze, én letörlöm arczárói azt a két forró könyet, s elteszem ezt a kendőt, hogy valahányszor megpillantom, önre emlékezzem vissza. Hanem most mindjárt jöjjön velem Öizsikéhez, boruljon a keblére, s adja értésére úgy, ahogy csak tudja, hogy szereti, hogy nem hagyja el soha az életben 1 Tegye meg ezt; másként gyűlölni fogom önt, Pista, őrökre, mert megölte a legszebb leányt!... Gizella megfogta gyöngéden a Bódi Pista remegő kezét s vezette magával. A szerencsétlen fiú ment öntudatlanul, s úgy érézte, mintha álmában mély örvény szélén járva, mentő angyala biztató szavát hallotta volna. A kertajtóban a tiszttartóval találkoztak. — Nos, hova mentek, gyerekek ? — kérdé az öreg úr. — Elmegyünk, apám, a biró uramékhoz; azt mondják, Örzsike nagyon beteg, azt vigasztaljuk meg. — Jól teszitek, lelkem, csak menjetek! — —------Szegény Örzsike!.. . őt megtörte ez a két hét egészen; most már bizonyos volt róla, hogy Pista nem szereti többé, azt
