Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1877 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1877-06-17 / 24. szám
hirdetményt az illető kir. adófelügyelőnek esetről-esefre megküldjék, hogy ekként a pénzügyi közegek a kincstár elsőbbségi igényét idejekorán érvényesíthessék. Heti szemle. — junius 16. A képviselőház a gyámügyi törvényjavaslat tárgyalásával foglalkozik. A lefolyt héten a keleti ügyben Helfy Ignácz interpellált. * Az oroszok még mindig nem keltek át a Dunán; legújabb hírek szerint az átkelésnek ma kellene megtörténnie, azonban valószínűleg el fog telni még legalább egy hét, míg az átkelésre kerül a sor. * A törökök helyzete Topra-Kaleh mellett jobbra fordult. — A törökök Ölti megszállása után Ardahan irányában előbbre nyomulnak. Fazli pasa legközelebb Svehum-Kalehba hívta az abcház főnököket s kijelenté nekik, hogy Mehemet Ghazi pasa Samil fia megérkeztével a kaukázusi törzsek fellázítása nagyobb erővel fog folytattatni. * A török haderő a montenegróiakon fényes diadalt aratott. A montenegróiak teljes vereségét azon körülmény mutatja, hogy le- szoríttatva természetes visszavonulási utjokról, Goramkon és Piván át nagy kerülő úton voltak kénytelenek visszavonulni. * A görög és szerb kormányok actióba lépése bizonyos. Kréta már kitűzte a lázadás zászlaját, Epirusban fegyveres csapatok alakultak. A szerb kormány 15,000 embert vont össze s mihelyt Milán Plojestiből visszatér, hová a czár üdvözlésére utazott, Belgrádban komoly elhatározások várhatók. A VIDÉK. Siófok, 1877. junius 12. T. szerkesztő úr! Napjaink élvezettel párosult eseménydús sorozata ösztönzésére tollat ragadok, hogy a száguldó paripák nyomait elérhessem. p Vén Siófok, te már sok nyomor, vígság és szomorúságnak voltál néma tanúja, de, hogy aszott hátad sport tere is lett volna, ezt bizonynyal nem állíthatod. Csütörtökön, azaz f. hó 7-én a Siófok- és Fokszabadin állomásozó katonaság tiszti kara által juniális rendeztetett, tánczmulatsággal és a sport különböző nemeivel egybekötve. Az egész század lovasság kivonult a Sió folyó somogyi oldalán levő kis erdőbe; hova előlegesen étel és ital is vitetett, még pedig bőven. Délután az ízletes ozsonna végeztével czél- lövészet rendeztetett. A legjobb lövést főt. Magyar János plébános úr tette s a jutalmul j kitűzött pisztolt ő nyerte el. Ezután az impo- sans látványosságú tiszti lóverseny következett, melyen herczeg Salms Sándor hadnagy úr j angol teíiv^r lova száguldott legelő egy őrmester lovagjával a kitűzött ponthoz, s nyerte el a pályadíjat. Ezt a legénység versenye követte. A sport befejezéséül pedig az ízletesen készített halászlé s pecsenyéből álló vacsorát megelőzőleg általános kedélyemelkedettség mellett a kutya-verseny foglalt magának állást, melynek szervezésén herczeg Salms Sándor úr, elismeréssel legyen mondva, fáradhatlan buzgalmat fejtett ki. A vacsora után a „Bárány* vendéglőben kedélyes táncz- mulatság tartatott. Ami tekeegyletünket illeti, az a lehető legjobb virágzás és pártolásnak örvend. Fürdőházunk már fölépült s a megnyitás is végbe ment. A fürdés az idén igen kellemes, amennyiben a lépcsőzetről lelépve kellő mélységű vizet érünk, mig ellenben máskor ehhez fáradsággal juthattunk el. Általában fürdőhelyünk, élvezetesség reményére jogosító módon rendeztetik, mert mig egyrészről a fürdőintézet derék tulajdonosa és a vendéglős Kallberger úr elismerésre méltó buzgalommal fáradozva igyekeznek a fürdő közönség kényelmére és igényeinek kielégítésére minden lehetőséget megtenni, addig más oldalról a községi elöljáróság tek. Fodor Kálmán szolgabiró úr közbe jötte folytán szintén törekszik a fürdő közönséget méltán megbotránkoztató csavargó napszámosokat a sétányról eltávolítani; s azonkívül általa proponáltatott, illetőleg kérvényeztetett a déli vaspálya társulat vezérigazgatóságánál, hogy a vasútvonallal közvetlen párhuzamban lévő útvonal a fürdő-idény tartamára a teherszállítás alól vonattassék el, hogy az ez által okozott, a fürdő közönségre nézve kellemetlen por elháríttassék. A vezérigazgatóság ezen indokból, de annál is inkább, miután ezen czélra egy másik ut is van, s igy ezen útnak fentartása mindeddig tetemes áldozatot igényelt, valószínűleg a kérvényt visszautasítani nem fogja. Azonkívül Maiton Béla színigazgató 19 tagú színtársulatának a fürdő ivadra engedély adatott. A társulat, mint értesültünk, rövid idő alatt meg fog érkezni. Nemkülönben Docsi János jól szervezett zenekerának jeles zenéje is jelentékeny élvezetben részelteti közönségünket. Eddigelé hetenként volt tánczvigalmunk is igen élénk folyamattal. Megemlítésre méltó kőrülméuy az is, hogy a napokban Horváth József czim- balom virtuóz körünkben időzött, kire méltó respektussal emlékezünk vissza. Jelenleg pedig a szánalomra méltó nagytehetségű Kristofek Sándor hegedűművész tartózkodik itt, kiben tán a legnagyobb tehetségek egyike van eltemetve. A Balatonon apadást lehet észlelni, de nem oly mérvben, hogy feltételezni lehetne, miszerént ez a fürdés kellemességéből valamit levonjon. Fogadja t. szerkesztő úr üdvözletem kijelentését. r. /. I R O D A L_ O M. Közhasznú családi könyvtár. — 19. Tanácsok a gyermekek természetszerű testi nevelésére. Irta dr. Steiner János, a prágai Ferencz-József-gyermekkórház orvosigazgatója. leánya, aki olyan édesdeden, oly bájos mo- solylyal figyelmeztette, hogy elmenjen ám délután. Ha el nem megy a tiszttartőékhoz, olyan „parasztinak fogják tartani, mint amilyen azelőtt volt. Egy nap ide, oda! — gondold magában — Örzsikéhez holnap is elmehet, holnap is megvigasztalhatja, Örzsike jó leány, nem haragszik meg olyan hamar, nem olyan, mint „az úri nép,“ hogy mindent egyszerre fölvesz. Bódi Pista kipödörte bajszát, egyet igazított a ruháján, s elment a tiszttartóék hoz mulatni. Mikor belépett, a tisztartóné meg a tiszttartó maguk jöttek eléje mosolyogva, s bevezették abba a szép nagy szobába, ahol annyi szép úri vendég, annyi szebbnél szebb kisasszony volt jelen, ilyen szép társaságban soha sem volt még ő, csak úgy az utczáu látott urakat gyerekkorában, mikor még nem volt katona- S aztán maga Gizella kisasszony, a szép szőke angyal, ment hozzá, megfogta szépen a kezét, s oda vezette barátnőihez, hogy megmutassa, milyen csinos fiatal huszár van az ő falujokban, senki sem gondolná róla, hogy „paraszt embernek“ a fia... Pista előtt más világ tárult fel, mint az eddigi, így még sohasem érezte magát. Elkezdődött aztán a táncz is; olyan gyönyör átölelni azt a karcsú termetet s megforgatni amúgy magyarosan!.. . Pistának a szíve mámorban úszott, egy szokatlan érzés ragadta meg egész lelkét, s röpült vele messze, ismeretlen vidékre; nem hallott egyebet, csak azt az enyelgő lágy hangot, nem érzett mást, csak annak a két szemsugárnak a tiizét. Sok ember játék a sors kezében, sok embernek az élet százféle körülményein kell áthatolnia; a lelki erőtől függ, hogy a változás milyen befolyást gyakorol az egyénre. — Bódi Pistának is olyan volt sorsa, mely őt kezénél fogva vezette az élet különféle változásai közt; de lelke erőtlen volt arra, hogy az egyszerű körből, melyben eddig élt, kikerülve, az előtte egymás után fölmerült újdonságokat hidegen tudta volna elnézni. Az előre nyomuló új képek ragyogásának csak gyenge hátteréül szolgált már a régiek bája, 8 az a könnyelműség, mely fiatalabb korában tapasztalható volt nála, csak eszközül szolgált arra, hogy mélyebben merüljön az örvénybe. A zene csábhaugjai, az öröm, a mosoly, a tomboló érzelmek moraja közt gondolt-e vajon Orzsikére? Nem; a halvány, beteges arcz elmosódott a vidor képek mellett, — mit keresne a liliom a büszke rózsák között ? .. Pista fel volt hevülve a táncztól, még inkább az érzelem tűzétől, ki kellet mennie a szabadra, hogy magát kipihenje. Gyönyörű nyári est volt, s a lágy szellő olyan jól esett a lázas arczra. Egy régi ismerős hang szólalt meg mellette. — Öcsém, Pista, meg sem ismered az embert ?! — Kelmed az, Miska bátyám ? — jó estét; még nem is beszéltünk egymással. — Nem fértem hozzád öcsém, úgy körülvettek. Pedig mindenütt a nyomodban voltam; olyan rég várakozom már reád, hogy csak egy szót is szólhassak veled. — Hej, édes öcsém, nagyon elfeledkeztél valakiről!.,. Fordította K. Beniczky Irma. Kiadja a Frank- lin-Társulat. Ára 40 kr. Egy pillantás ifjú nemzedékünkre bárkit is meggyőzhet azon szomorú valóságról, hogy hanyatlunk, innen van, hogy egyetlen alkalmat sem mulasztunk el, hogy föl ne hivnók a szüléket a bajnak a jelenleg szokásos fonák nevelési rendszer megváltoztatása általi orvoslására. — Lapunk szűk tere ós általános iránya nem engedi, hogy egyes szakkérdésekkel behatóbban foglalkozzunk, kijelöljük azonban időnint a forrásokat, melyekből kiki könnyűszerrel annyi hasznos elvet meríthet, amennyire csak szüksége van. Ilyen a fent idéztük 112 lap terjedelmű csinos kiállítású müvecske, mely a bevezetésen kívül három szakaszban tárgyalja a levegő, táplálás és ápolás befolyását a gyermek egészséges kifejlődésére. — Ä szerző nem tartozik azok közé, kik csak sopánkodni tudnak; kikel a visszásságok ellen, de számot vetve egyszersmind a körülményekkel nem kapkod kivihetetlen ideák után, hanem oly tanácsokat ad, melyek bármely középosztályú család által megvalósíthatók. A fordítónő, ki már nem egy hasonirányú remek művel gazdagította irodalmunkat, nem mulasztja el saját, néha a szerzőjétől némileg eltérő véleményének kifejezést adni; különösen teszi ezt a dajka általi és mesterséges táplálás kérdésénél, hol a dajkának nevezett házi zsarnokokat szépen megmondatott és megfésült kecskék által ajánlja helyettesíteni. — Hol a czélszerű testi nevelésről van szó. mi természetesebb, mint az, hogy a gyermekek majomszerű cziczomázása és a pólyának meg füződeréknek nevezett kényszeriug is megkapja a maga tisztességes részét. — A munkát befejezi és mintegy megkoszorúzza dr. Foole B. Eduard után „A ruházat és a rósz szokások befolyása a test fejlődésére “ Az anyáknak, kikre különösen nehezkedik a gyermekek nevelése, melegen ajánljuk a müvet, mely több élvezetet és kiszámíihatlanúl több hasznot fog nekiek és az emberiségnek nyújtani, mint valamely selejtes picacs regény. % Ifjúsági iratok tára. Az országos közép- tanodái tanáregylet megbízásából szerkeszti Dr. Kármán Mór. Kiadja a Franklin-Társulat. A nevelés-oktatás czélja az elme fejlesztése, ezzel párhuzamban a lélek nemesítése, fogékonynyá tétele minden szép iránt. Hogy ne csak hidegen számító emberei legyünk a tudománynak, hanem keblünk érezni is tanuljon, szükséges, hogy letegyük kis időre számoló ironunkat, hagyjuk nyugodni a gépeket, ne izzítsuk lombikunkat, hanem menjünk azon kis világba, hol a természet szépségeit, az emberi kebel változó érzeményeit összegyűjtve találjuk; itt az emésztő gondolkodásban redős homlokunk kisimúl, lelkünk a harmat cseppjei által felüdült virághoz lesz hasonló s magába szívja azou érzelmeket, melyek embertársaink nyomorán tettre indítanak, melyek hazánk fölvirágoztatásáért lángra gyúlnak s megvédnek sokasnak azon romlott meggyőződésétől: ubi bene, ibi patria. Azon ég alatt, melynek napja örökös ragyogással hinti sugarait: a görögök ege alatt fogamzottak meg a szépnek magvai, honnan át lőnek ültetve más nemzetek talajába is, hogy virágozzanak és nemesítsenek s e feladatuknak meg is feleltek. Tapintatos eljárás tehát a műveltség terjesztésére a valódi szép megteremtőitől, a tiszta forrásból venni az alkalmas anyagot. — Ne keserítse a szívem, édes Miska bátyám, azt sem tudom, mit tegyek. Eddig nem mehettem el Örzsikéhez, mert nem lehetett, most meg már, látja, úgy sem lehet... — Jól van fiam — válaszolt a kisbiró, látszólag nyugodtan — én nem mondom, hogy mit csiuálj, csak figyelmeztettelek. Tégy úgy, ahogy akarsz; áldjon meg az Isten, mulass jól, úgyis várnak már odabent reád! Bódi Pistának forrongó érzelmei közepette úgy esett ez a hang, mint mikor a dühöngő szélvész egy-egy pillanatra elcsendesül, hogy aztán még nagyobb rohammal törjön ki. Egy ideig mozdulatlanul nézett a távozó kisbiró után, majd rohanni akart, hogy visszahívja még egy szóra, — de abban a pillanatban megszólalt bent a zene s úgy tfíut fel előtte, miutha nevéről is szólították volna; összeszedte magát, s belépett a vendégek közé, épen olyan vidoran, mint azelőtt. A falu másik részén meg, abban a nagy házban, ezalatt az idő alatt majd megszakadt a szíve a legszebb leánynak. Örzsike beteg volt, olyan beteg, akinek nincs orvossága, nincs vigasza, mert a remény, ami még enyhítené fájdatmát, most halt ki végkép szívéből. Egész nap hiába várt, nem jött sem Pista, sem a kisbiró, aki pedig megígérte, hogy miuden áron kitudja Pistától az igazat, mihelyt beszél vele. Ki is tudta, azért nem jött el megmondani; szeretett volna azzal, amit tudott, elmenui messze, el a föld színéről is, hogy soha meg ne mondhassa örzsikének. Soha annyit nem szenvedett örzsike, mint ezen a napon; sírni sem tudott már, I Örömmel üdvözöljük e vállalatot, mert szép I czélja az ifjúság szépérzékének fejlesztése, s mert tudatával bir annak, hogy az értelmes j fej és az érző szív képes nagygyá tenni bár- í mely nemzetet. * Kis nemzeti muzeum. 38. füzet. Ára 50 kr. Kiadja a „Franklin Társulat.“ Hires utazók és hires utazások története. A legrégibb kortól kezdve. Irta Verne Gyula. Ford. Vértessi Arnold. A kitűnő franczia iró műve ez, ki érdekes regényei által, melyek úgy képzelemgaz- dagság, mint oktatás tekintetében kitűnnek, nagy nevet szerzett magának. Érdekfeszítő leírásával találkozunk e kis könyvben Hannon, Herodot, Marco-Polo, Columbus, Vasco de Gama, Magelhaeus stb. felfedezéseinek, viszontagságai- és élményeinek. Emeli e könyv értékét az, hogy a várakozás mellett oktat is. Ajánljuk mindenkinek. # Boros Mihály „A lelkész lánya“ czímű, erkölcsi irányú, regénye beküldetett szerkesztőségünkhöz. Ára 50 kr. A szerző tulajdona. Nyomatott Székes-Fehérvárott, a „Vörösmarty“ könyvnyomdában, 1877. Ügyes szerkezet, szép nyelvezet s a leirások élénksége jellemzik ezen regényt. Szerző biztosan festi a női szív szelíd érzelmeit úgy, mint a legelvetemedettebb gyilkos vérszomjazó gondolatait. Érdeklődésünk a regény folyamában folytonosan fokozódik; s mig egyrészt lelkünk elszomorodik az ártatlan lény szenvedéseinek láttára, másrészt megelégedéssel s belső örömmel teszszük le e könyvet, mert a gonoszt is utóléri az igazságos büntetés. Ajánljuk e regényt olvasóink figyelmébe. * A „Petőfi-Társaság lapja, 23. számának tartalma: Oh mi szép (költemény) Petőfi Sándortól. — Egy csepp viz (beszélyftizér) Éjszaki Károlytól. — Feltámadás után (elbeszélés) Margitay Dezsőtől. — Budapestről (heti szemlej Balázs Sándortól. — Vötösmarty és a nők (tárcza) Sümegi Kálmántól. — Petőfi kéziratai Szana Tamástól. — A tud. akadémia 37-ik közgyűlése. — Vegyes. * A „Délibáb* junius 1. számának tartalma: Gyermekkoromban: (költ.) Vay Saroltától. — A hűség próbája (beszély) Erdélyi Mikes Bó- zától. — Szinműirodalmunk 1876-ban E. Illés Lászlótól. — Vigadjatok... (költemény) Föld- váry Istvántól. — Gyöngyszemek. A szerkesztő jegyzeteiből. — Irodalmi hírek. — Színház. Árgustól. — Számrejtvény. — A szerkesztő üzenetei. — Tárcza: Végső szakok (költ) Pál Imrétől. A gorombaságról Vajda Viktortól. A „Délibáb“ egy később kitűzendő pályakérdés jutalmának fedezésére aláírási ivet nyitott meg. * A „Petőfi-Társaság lapja* 24. számának tartalma: Hugó Victor legújabb kötetéből (költemény) Szabó Endrétől. — Egy csepp víz (beszély füzér) Éjszaki Károlytól. — Feltámadás után (elbeszélés) Margitay Dezsőtől. — A kaszinókról és körökről (heti szemle) Balázs Sándortól. — Vörösmarty és a nők (tárcza) Sümegi Kálmántól. Színházi szemle. — Irodalom. — Vegyes. — hiszen annyi fájdalomhoz kinek volna elég könye! — Neki ilyen búcsú-napja soha sem volt még; hányszor elgondolta magában, hogy mennyivel jobb lett volna ezt a napot ott a temetőben várni meg... Másnap valamivel jobban érezte magát. Már kora reggel, mielőtt a nap első sugarai bearanyozták volna a fák lombjait, ott volt Örzsike kis kertjében a nyíló virágok közt; gyönyörködött azok ártatlan boldogságában, el-elnézte a csillogó harmatcseppet, mely ott tündökhk a virág kelyhében, — örömkönye az a kis virágnak. Milyen boldogság virágnak lenni, — örömköuyek közt jönni a világra s örömkönyek közt hervadni el boldogan, illatárban !... Miért nem lehetett ő is virág ? — mit ér az a hosszú élet, ha keserűséggel van tele ?.. . így beszélgetett Örzsike gondolataival, s nem is vette észre, hogy a nap sugarai milyen régen csókolgatják már beteges, halvány arczát. — Pista volt az eszében; vajon eljön-e ma hozzá; bár ne jönne ma sem, ne jönne soha, úgyis vége már annak a boldogságnak örökre, melyről egykor álmodoztak. .. — Jó reggelt, Örzsike ! Mi volt ez? — honnan jött e hang, mely oly édesen csengett, s mégis úgy megrendült rá a szíve ? — Örzsike hátra tekintett — Pista állott előtte. — Jó reggelt, szomorú kis angyal, eljöttem, hogy lássalak, itt vagyok, hogy megvigasztaljalak; lásd, nem vesztem el, pedig azt gondoltad, soh’ sem látsz többé. P. (Vige. kor.)
