Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-08-19 / 8. szám

«A/uumr 60 JTjirww«Én csak azon ütköztem meg nagyon, hogy az igen tiszteit cikkíró : a magyar nyelven beszólástól, az irodalom s művészet pártolásától, a közjó oltárán áldozástól, teszi a polgári jogosultságot függővé Az emáncipátio történetében ezen legújabb föltételek kikötése eszmezavarnak, sőt — bocsánatot kérek — nevetségesnek mondható! Meg is mondom az okát. A polgári jog élvezését csak olyasmitől lehet méltán íelfüggesztetni, a minek kiszabott s szoros mértéke vagyon. Ha valaki azt mondaná : te a polgári jogot élvezni szeretnéd, tehát védd hazádat véreddel, mikor rád kerül a sor, fizess vagyonoddal arány- lagos adót stb. azt igen jól felfoghatnám, s minden józan embernek eféle követeléseket helyeselnie kell. Mert minden polgárnak a törvény szabta kötelmeket teljesíteni kell. Ezen kötelesség alul csak a halál menti föl az embert.

De ha az a jószivü néptanító azt mondaná: csak azon föltétel alatt juthatsz a polgári jog birtokába, ha a művészetet, színházat pártolni, a hazai irodalmat elömoz- ditani fogod s általában a haza oltárán áldozandasz; akkor méltán nevetve kérdezhetné: de mond meg nekem mennyit kell áldoznom ezen közügyekért? mindenkinek törvény szabta kötelme-e ez? Avagy lehet-e általában a hazafiságnak, lelkesültségnek, a művészet s irodalom pártolásának, s a haza oltárán áldozásnak bizonyos s minden polgárra nézve egyenlő mértéke? Az egyik ezer forintért, a másik öt krajcárért vásárol képet; az egyik sok pénzbe kerülő munkát, a másik kalendáriumot vesz; de mind a kettő jó és hasznos polgár lehet. Nem minden polgár Zrínyi, a ki hősiesen védte hazáját, amint nem mindenki Széchenyi, a ki nagylelkűséggel a magyar Akadémiát alapította. Ha mi izraeliták kegyelmi adományokat, vagy mecaenási koszorúkat kérnénk, akkor teljesen jogosítva volna az igen tisztelt cikkíró azon pályára utalni bennünket, melyen ilyen érdemek szerezendők; — de a ki száraz jogot követel azt nem szabad arra utasítani, ami csak a szabad akaratnak, az emelkedett érzelemnek lehet kifolyása, hanem arra, a mit a törvény minden polgártól, egyaránt követelhet. Tegyünk fel még más példát. Ha valaki az emberi jogok élvezését attól tenné függővé, mennyit adakoznak az emberek a szegényeknek; igaz, helyes volna-e ez? A jószivü többet, a kemény szivü kevesebbet vagy épen semmit sem ád; de azért nem szabad ám emezt megfosztani az emberi jogoktól, amazt pedig azokkal elhalmozni.* 4) (Folyt, köv.)

A hét eseményei.

Múlt számunkban közöltük az Ausztria és Porosz- ország között létrejött békeelözeti egyezmény főbb

mindenek vagyunk inkább, csak urak nem a magunk házában. De Füreden már tisztán a közönségtől függ a színészet ilyen vagy olyan pártolása. Eö. K.

4) Egész mértékben helyeseljük a t. cikkíró elméletét. Az embertől elválaszthatlan polgárjogoknak egyedüli mértéke az e Briber és semmi más — különben a rabszolgaság, az indiai pariarend- •zer elmélete szentelt tudomány. De megvagyunk arról győződve, hogy füredi t. tudósítónk egyáltalán nem vette ily szigorú értelemben a szavakat és senki, mint ő, nem barátkozott meg jobban a jogilag feltétlen emáncipátio eszméjével. A miről ő szólt, az az erkölcsi feltétel, melynek említése azonban az erkölcsi alapon nyugvó nemzet- és államéletre vonatkozva egyáltalán nem helytelen s az emáncipátio után még kcvésbbé volna, mint most. Nem más tünemény ez, mint a nemességnek egykori korholása az előjogok makacs védelmeért. Ennyi joga s kötelessége van az időszaki sajtónak s ezt a tisztelt cikkíró is igénybe veszi, midőn méltán megrója a megyei közönséget az irodalom lanyha pártolásáért. Ennyit lapunk iránya érdekében kötelességünknek tartottunk megjegyezni.

Eö. K. |

és lényeges pontjait. E pontozatok alapján alkudoznak most a végleges béke fölött Prágában, melynek mielőbbi megkötése s az. osztrák területnek a porosz csapatok általi mielőbbi kiürítése biztosan várható.

Az olaszokkal is, miután a fegyverszüneti kérdésben az „úti possidetis“ elv erőltetésével felhagytak s az olasz hadcsapatok Déltirolt s Görz vidékét kiürítették, egy hónapra megköttetett a fegyverszünet. Nem lehet kételkedni, hogy ez idő szerint velők is megköttetik a béke, egyiránt igényelvén ezt mind Ausztriának, mind Italiának roncsolt pénzügyi állapota s a benső államélet megszilárdításának lehetségessé tétele. A békealkudozások helyéül Prága jeíeltetett ki.

Poroszország közvetlenül kettős, sőt hármas munkával van elfoglalva.

Egyik a berlini országgyűlés tárgyalása. Tudva van olvasóink előtt, hogy a porosz alsóház s Bismark között éveken át folyt a költségvetési jog s katonai szervezkedés kérdésében a mindinkább elmérgesülő vita, a nélkül, hogy normális utón kielégítő megoldás jöhetett volna létre. A porosz fegyverek villámszerű gyözedelmessége, a királynak az alkotmányos jogok iránt tiszteletet tanúsító mérsékelt trónbeszéde, végre a biztos kilátásban levő területnagyobbodás megváltoztatták a helyzetet. Grabow, az eddig túlnyomó porosz ellenzék hatalmas vezére a porosz alsóház elnökségére kijeleltetéstöl visszalépett s most Berlinben a kormány és országgyűlés között létrejött örvendetes kiegyezés áldáshozó napja dereng.

Másik nagymunkája Poroszországnak az északi kisebb német fejedelemségek bekeblezése s egy északnémet közparlament összehívására tett előkészületek fo- ganatbavétele.

Területi bekeblezés Bismark terve szerint nem fog- elöbb bekövetkezni, mielőtt az északnémet parlament jóváhagyása ki nem mondatott. Időközben Poroszország a bekeblezésre kiszemelt területeket polgári biztosok által kormányoztatja. Adnektáltatni fognak Schleswig-Hol- steinon kívül a Hannoverai királyság és egész Hessen; Frankfurt és Hamburgnémi tekintetben független állást foglalnának el, a mennyiben Északnémetországnak nem mint porosz királysági területek, hanem közvetlenül lennének tagjai. Ezen kívül több kevesebb részletes be- keblezések s az egyes fejedelemségek közötti területi compensátiókkövetkeznének be. Bajorországgal is meg oldatott már a fegyverszünet létesülhetésének útjában állott terület elszakitás kérdése.

Az északnémet parlamentre vonatkozólagaber- lini képviselőházban választási törvény nyujtatott be; e törvény az általános szavazat jogon alapszik, mely titkosan és közvetlenül foganatositatik. Ha testté válik az ige, s ha a kivitel az eszme nagyszerűségének lehetőleg megfelel: a történetek egyik legszebb lapja alighanem Németországban készül az eddig annyira gyűlölt Bismark vezetése mellett. Aligha nem páratlan példa a történetekben, hogy dynasticus háborúk lefolytá- val, dicső fegyvertények után az alkotmányos elv újabb, nagyszerű győzelme következzék be.

Harmadik nagy munkája Poroszországnak a Napoleon császár által feltámasztott rajnai kérdés.

A „Siede“ francia lap ugyanis ez előtt egy héttel azt irta, hogy Franciaország előrelátván Poroszország jelentékeny megnagyobbodását, alkudozást kezdett a berlini kabinettel a rajnai határok végett Bár a Bismark s Napoleon közti találkozások s később Franciaországnak az osztrák-porosz háború alkalmávali magatartása a porosz s francia kabinetek közt létrejött bizonyos titkos