Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-08-12 / 7. szám
«waaA/1 52 (/inwwo gazdasági egyesület kérné föl gr. Waldstein János ő migát: vegye kezébe s hathatós pártfogásába az egész ügy mozgatását s vezetését. Azonban Ker- kapoly ur megjegyzés hogy mind az Egyesülethez, mind Waldstein gr. ö mlgához illendőbb és méltóbb dolog volna, ha a választmány az összes adatok és előmunkálatok tekintetbevételével, minden vonatkozásban kimerítő s alapos javaslatot készítene előbb s aztán annak az illető helyekeni szorgalmazására kérné fel a nemes grófot; — e végett ő indítványozza, hogy a f e h ér v ár— veszprémi vasútvonal ügy kapcsoltassék össze az előmunkálatokban már sokkal előbbre haladott gy őr-pápai vasút ügyével s a javaslat elkészítésével bi- zassék meg a gazdasági egyesületnek k ö zgazdá- szati szakosztálya, ennek elnöke b. Fiáth Ferenc ő mlga mindenek előtt az illető ügyiratok s előmunkálati eredmények öszegyiijtésére s egy szakosztályi ülés öszehivására felkérendő lévén. Kerkapoly ur javaslata elfogadtatván, miután még Fiáth b. ő mlga a felkérés értelmébeni teendők elfogadását, azonnal szívélyesen kijelenté: az ügy a közgazdászai szakosztály tanácskozása alá került, a szakosztályi gyűlési határidő elnök ur által jövő hó 7-ikére azonnal kitüzetvén. Vajha az önzetlen fáradozásoknak kielégítő s mindenek fölött gyors sikere lehetne. Valóban a közmunkákról gondoskodás soha sem volt égetőbb szükség, mint most. Az egyesületi közgyűlés határidejéül October hó 29-ike állapitatott meg. A A hét eseményei. A hadi események részint bevégződtek, részint a bevégződés valószínű reményében szünetelnek. Poroszországgal véglegesen megköttetett Ausztria által a fegyverszünet s a békeelőzeti egyezmény. Az ezekről szóló szerződések f. évi juliushó 26-áról vannak keltezve. A fegyverszüneti egyezmény lényeges pontjai lapunk múlt számában közölvék. A békeelőzeti egyezmény I. cikke az osztrák birodalom területi épségének a lombard-velencei királyság klvételéveli sértetlenségéről szól. A II. cikkben osztrák császár ö Felségének a németszövetség feloszlásába s Németországnak az osztrák császári állam részvevése nélküli újjáalakításába való beleegyezése foglaltatik. E szeiánt tehát az osztrák német tartományok a déli szövetségnek sem lennének tagjai. A III-ik cikk Schleswig-Holstein átengedéséről, a IV-ik a Poroszország számára fizetendő hadi kárpótlásról szól, mint lapunk múlt számában már részletezve van. Az V-ik cikk a szász királyság területi épségét, s a Vl-ik a porosz király azon Ígéretét tárgyazza, miszerint ö kötelezi magát a fegyverszünetet az olasz királylyal, mint szövetségesével kieszközölni, mihelyt Velence az olasz király birtokába bocsájtatik. Az olaszokkal máig sincs megkötve a fegyver- szünet. A 8 napra meghosszabbított fegyvernyugvás pénteken reggeli 4 órakor járt le s csak 24 órával hosszabbitatott. Az olaszok valószínűleg Délidről iránti követeléseikről nem akarnak lemondani, ezeket pedig Ausztria vonakodik elismerni. Nem valószínű, de nem lehetetlen, az ellenségeskedéseknek újból megkezdése. Egyébiránt a legközelebbi napokban végleg eldől, béke-e vagy a véres háború folytatása ? Olaszországban a kettős vereség fölötti szégyenérzet tartja zajgásban a kedélyeket, de tán a józan politikai belátás diadalmaskodni fog. Bismark megkezdte már titkos, de az ő kezében annál veszedelmesebb diplomatiai hadjáratát a kisebb német államok kormányai ellen, hihetőleg az államoknak nem szövetsége, hanem bekeblezése végett. Most már, kivált Oroszországnak a kongreszszus javaslattal meg- bukása után, szabad előtte az oly sok particulars érdeket sértő, de mégis eredmény dús, dicsőséges németegységi célra a tér. Berlinben f. hó 4-én nyitá meg a porosz király az országgyűlést, egy mérsékelt, az alkotmányos jogok iránt tiszteletet tanúsító, de az európai helyzetet fel nem világosító trónbeszéddel. A fegyverszerencse oly dicsőséges eredményei után váratlan és meglepő volt a királynak szerény és mérsékteljes hangja. A porosz pártok sorakozni fognak Bismark mellé. Mit is tehetnének ilyetén eredmények után egyebet? A nyugoti csatatér szinte pihen. Nürnberg és . Baireuth elfoglalása után beleegyezett a diadalmas porosz vezér aug. 2-án a fegyverszünetbe Bajorországgal, Würtenberggel s Badennal is. Nálun k, Ausztriában s Magyarországban semmi sem történt az alkotmányzavarok kiegyenlítése kérdésében. Andrássy Gy. gr. meggyőződött arról, hogy ministerialis terveinek nem kedvező a mostani bécsi levegő. A kormányhoz közelálló Osterr. Zeitung aug. 9. számában mondja : „Kevésbé, mint valaha szabad a birodalom egyesítésére vonatkozó törekvéseknek lanyhúlni és az Ausztria népeit valódian kibékítő és egyesítő eszközöket okvetlenül fel keli e nagy célra használni.“ Tehát megint experimentum és mindig csak experimentum. Per múltúm eras, eras cito dilabitur aetas. De azért ne csüggedjünk! Levelezések. B.-Füred, aug-. ígéretem beváltandó, sietek tudósitást küldeni e tündérszépségü magyar fürdőhelyről. A vendégek száma folytonosan nagy. A távozók helyét újonnan érkezettek pótolják. A vendégkoszoru oly Proteus alak — mely részben bár, de mindennap változik. Két héttel ezelőtt csak kivételesen lehetett B.-Füreden magyar szót hallani. Csalódás lett volna ebből azt következtetni, hogy vendégei idegen hazának szülöttei. Itt születtek ők; de oly kevéssé simulnak a magyarhoz, hogy társalgási nyelvül is a németet használják — bár jól tudnak magyarul. Ám legyen üzleti nyelvük a német, de társalgási körükből ne száműzzék a magyar nyelvet, ha rokonszenvünket megakarják nyerni, s óhajtják azon minden fölvilágosodott ember által várva várt időszak el- közelitését, mely az embert embertől elválasztó, a polgárjogokat születéshez v. felekezethez stb. kötött sorompókat lerombolandja, s az emberi jogokat mindenhol és mindenki számára érvényesítendő Én, aki Veszprém városban örömmel tapasztaltam, hogy a héber egyházközség ügyeit vezető értelmiség magyar nemzeti irányt adott az iskolai nevelésnek, s ez irány már is észrevehető a magyar-rá alakult uj nemzedéken : egészen megvoltam lepetve, mikor Füreden az izraelita körökből a magyar nyelvet száműzetve találtam. Hogy külföldiek saját nyelvükön társalognak, az természetes, azon senki sem ütközik meg. De ha Magyarhon szülöttei hazai fürdőhelyünkön idegen nyelven beszélnek, főleg azok, kik a magyar nyelvet tö-
