Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-07-29 / 5. szám
«win/LP 36 jKw<w» szi közzé: A hadsereg biztonsága, a köznyugalom és rend fentartása tekintetéből, Alsó-Ausztriában a személyes szabadság és házjog oltalma iránti törvények felfüggesztetnek, és katonai törvényczikkek állíttatnak fel. Ezen hirdetményt következő megjegyzéssel kiséri: A Császári kormány köteles Alsó-Ausztriai különösen Bécs város lakosságának aziránti bizonyitványt szolgáltatni, hogy nem az ö maguktartása idézte elő a kivételes állapot elrendelését. -— A hazai értelem, az odaadó hűség az Uralkodó és a császári Ház iránt, a hazafiui részvét az állam sorsa iránt — ezen komoly időben is igazolták magokat. A kormány, Bécs város loyalis érzületében teljes bizalmat helyezett és helyez ezután is. — A kiadott rendelet a számos idegen elemeknek ide cso- portulásában leli indokát. A császári kormány teljes biztossággal elvárja Alsó-Ausztria, valamint Bécs lakossága részéről a legloyalisabb gyámolitást. Veszprém jul. 22. F. hó 17 én tartotta Veszprémben a veszprémi ev. ref. egyházmegye ez évi 2-ik tanácsszéki ülését, nt. Oláh János esperes s tek. Pap Ferenc segédgondnok kettős elnökletök alatt. A tanácsszék — mint törvényszék — által elintézett pörös ügyek a közönséget nem érdekelvén, csak a gyűlés főtárgyát, Patay József e. m. tanácsbiró urnák a jelen harcias időszakot tekintve a tanuló ifjúság érdekében tett indítványát emelem ki... s annyival inkább, mert ez lényegében minden felekezetet érdekel. Indítványa, melyet hazafiui s emberies érzelem su- galt s két részre oszlik, e következő : 1. Ha a tanuló ifjúság, mely már is, még pedig rögtönözve oszlattatott szét, a hadjárat netaláni tartóssága esetén a következő szorgalmi évben, vagy ha ennek csak egy részében is nem hallgathatná a nyilvános előadásokat, hogy e bekövetkezhető szomorú körülmény ne gátolja a szorgalmasabb és tehetségesebb tanulókat a tudományos téren kitűzött életcéljok felé eléhaladásukban: azoknak, kik magán szorgalommal sajátjokká teszik a kötelezett tantárgyakat: engedtessék meg a magánvizsga le- tehetése, s ha kellő készültséggel bírókul találtatnak, akkor adassék ki részökre nyilvános, jogérvényes iskolai bizonyítvány. 2. Ha növelésre szentelt önerőnkkel áldozatkészen alkatott s fentartott, semmi államsegélyben nem részesülő, ugyanazért a protestantismus magán tulajdonainak jogosan nevezhető tanintézeteink helyiségei magántulajdoni jellegök dacára is netalán kórházakká alakíttatnának, és a sebesültek behelyezése következtében netalán kiütne azokban a typhus nosokomialis (kórházi hagymáz, Spital- Typhus) minthogy ez a ragályos betegség több áldozatot ejthet, mint a legöldöklőbb csata, s mérge annyira beveszi magát az épületekbe, hogy később, hónapok múlva, mikor a tanuló ifjúság összejön, ezek között ismét pusztító erővel fejlődhetik ki: e vészes baj megelőzéséért a kórházakul használt iskolák lakosztályainak s tantermeinek falairól verettessék le a vakolat, vakoltassa- nak be uj anyaggal a falak, s a tanépületek még ezután is áll j anak n éh án y h óna p ig szellőztetve, üresen, s csak ily előzmények után nyittassanak meg a tanuló ifj uság előtt, mert ez óvó szabályok mellőzése esetén kifejlődhetik a tanulók között, és sok áldozatot ragadhat el a typhus nosokomialis. E két oldalú indítván}’’ közhelyesléssel emeltetett egyh. megyei határozattá, elnökségünk s képviselőink megbizattak, hogy a legközelebb tartandó egyh. kerületi gyűlésen indítványozzák, sürgöljék egyházkerületi határozattá emelését, s a jegyzöségnek utasításul adatott, hogy e ha- tárzatot tartalmazó jegyzőkönyvi pont hiteles kiiratának melléklésével úgy ft. és nagys. superintendens urat, mint a dunántúli egyh. kerületben levő testvér egyh. megyék képviseleti gyűléseit és tanácsszékeit hívja föl ez egyh. megyol határozatnak fölkarolására, s az ügy szentsége tekintetéből egyh. kerületi határozattá emelésénél közreműködésre. Úgy az indítvány, mint a határozat kor- és célszerű. S mert a lehetőségnek, melynek szomorú következései elhárítására van irányozva, ki van téve — felekezeti különbség nélkül minden iskola: az volna óhajtandó, ha a szorgalmas és tehetséges tanulók magánszorgalommal folytathatnák a tanulói pályán tovább haladást, s tanulói pályá- jokon, habár csak ideiglenesen is feltartóztatásukban ne lennenek kénytelenek ők is érezni a hadjáratnak szomorú következését. Az iskolai épületeknek kórházul használt- ságuk utáni kitisztítására, az ártalmas anyagok eltávolítására irányzott óvatossági rendszabályokat tartalmazó 2-ik részé az indítványnak szinte megérdemli, hogy minden iskolai igazgatóság észben tartsa, s adandó alkalommal leendő alkalmazását el ne mulassza. Pp. Levelezések. B.-Füred julius 26-án 1866. Múlt levelemben*) írtam, mily meglepő szép lett a Balaton part azon költséges töltés által, mit az intézet, illetőleg a tulajdonos szerzet csináltatott. — De ha a part szép, épen oly szép és célszerűn berendezett az ujonan épült és sok szobákkal szaporított hideg fürdőhelyisége is. Valóban aggodalomba ejt a Balaton naponkénti apadása, mit sokan a lecsapolásnak tulajdonítanak, de én azt hiszem, főtényező itt a nagy szárazság, mi már három éve öli és égeti növényzetünket. Ne is időzzünk e szomorú aszott vidékeknél mit a már csaknem két hetes esős idő sem bir helyrehozni. — Legyünk azon reményben, hogy ha a Balaton forrásai és folyói — mikből eddig vizét kapta, de most fenékig kiszáradva állanak, — ismét megtelnek, a Balatonban lesz víz elég. Még pedig milyen gyógyhatású viz! na de itt nincs hely erről értekezni, ha felvilágosítást akarsz szerezni magadnak, vedd meg az intézet jeles főorvosa Orzovensky ur által kiadott kis müvet vagy Mangold szintén itt gyakorló orvos űrét, miben tüzesebben beszél úgy a fürdő használatáról, mint a betegségekről mikben használni lehet. Sok szép pontjai közt mik felséges kilátást engednek, első helyet foglal el az ez előtt két évvel épült „gyönyörűé*4 a vendégek kedvenc esteliző helyisége, mi a nagy teremmel lévén összeköttetésben, ha hirtelen eső, vagy kellemetlen idő lepné meg a vendégeket, közel biztos menhelyet találnak a nagyteremben.— A múlt hét egy estvéjén a gyönyorde vendégei egy épen nem gyönyörű jelenetnek voltak kényszeritett tanúi, ugyan is az itt működő Farkas Miska győri népzenészt, — ki mellesleg megjegyezve igen jól betanított társulatával gyönyörködteti a vendégeket, — a főpincér valami csekély követelés miatt, nem tekintvén a még ott időző úri vendégeket, oly gorombán támadta meg, hogy ha tekintélyes egyének közbe nem vetik magokat, botrányosabb jelenet fejlődhetett volna ki, a mi nem egy első rangú vendéglőbe hanem csapszékbe illő. Nagyon kedvesen lepné meg Rabs ur vendégeit, ha a főpincéri állomást műveltebb egyénnel töltené be, hát még ha olyannal töltené be a ki a krétát lelkiismeretesebben kezelné, valóban lekötelezne vele egy részről, más részről magának is használna, mert nem idegenednének el annyian, kik aztán Mihály bácsi ízletes, bár nem oly fényes asztalát keresik fel. Levelem zárta előtt még pár szót szinészeinkröl, kiket Bényei és Laczkó urak igazgatnak. Fájdalom az ö sorsok is mint most a nagytöbbségé: türelem ; mert bár igen jó tagokkal rendelkezik, és a müsorozat is eléggé választékos, mégis a pártfogás nagyon hideg. Most csak ennyit, majd még lesz talán idő, hogy tollhegyre veszem őket. Ma mint vendéget üdvözöltük a nemz. színház jeles tagját Lászlóné asszonyt, ki Szerk. Elkésett.
