Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-07-22 / 4. szám

•«aaaAAP 26 JIAAaw» lehetett volna róla. Tudniillik azt mondja a király, hogy azért is jött, hogy a nemzetiségi ügyet Csehországban és Morvában, úgy mint épen Magyarországban is győzelemre segitse! Annyi bizonyos hogy a porosz főparancsnokság­nak „a dicső cseh királyság lakosaihoz“ intézett kiált­ványában következő passus foglaltatik: „Hahogy a mi igaz ügyünk győzni fogna, akkor talán a Csehek és Mor­vák számára is elérkeznék azon pillanat, a melyben nem­zeti kívánságaikat, mint a magyarok megvalósulva lát­hatják.“ — Garibaldinak Tyrolban betörési kísérleteire vo­natkozólag következő adatokat tudjuk: Garibaldiról ma­gáról bizonyos, hogy meglehetősen erős hadtestével két hadoszlopban nyomul előre. Az egyik mintegy 10,000 főnyi hadoszlop a Gardató lombardiai partjának hosszá­ban vette irányát, a másik meg a Sabbia völgy felé mo­zog. Mindkét hadoszloppal összesen 30 hegyi ágyú van. A velencei királyság kulcsai: Verona, Mantua, Le- gnago, Peschiera, Velence és Palma még mindegyre kezeink között vannak, s bizonyára nem is fognak azok másnak, mint Franciaországnak adatni. A hajóhadról egyebet nem tudhatni, mint azt, hogy a velencei és a déladriai vizeken mutatta magát; azt is mondják, hogy Dalmátia felé fordult volna. Azon amerikai ágyunaszád, mely Ancona felé kémlésre rándultki, már visszajött s az itteni kikötőben horgonyoz; hanem az angol „Entreprite“ mely szintén Ancona felé tett kirándulást, még nem jött vissza, meglehet, hogy az olasz hajóhad mozdulatait ki­séri. Mindaddig, amig a fegyverszünet meg nem köttetett Olaszországgal, épen nem érezhetjük magunkat bizton­ságban a tekintetben, hogy a szövétséges hajóhad Istria, Dalmatia és Trieszt ellen nem követ el valami hadi cse­lekményt. Az osztrák hajóhad még juh 14-én a fasanai csatornában horgonyozott, a hol nem igen bátorkodhatnék azt megtámadni az ellenség, Udinéből már tegnap Lai- bachba költözött a főparancsnokság. A hazafias lelke­sedés a veszedelemmel növekszik az egész tengerparti vidéken. Azon indokoknál fogva, hogy Istria lakosságá­nak több mint két harmada szláv néptörzs, s hogy ezen szegény ország lakosai vetekednek a birodalom leggaz­dagabb részével a birodalom oltárához hordott adakozá­saikkal, a „Debatte“ levelezője képtelenségnek nyilvá­nítja az olaszok abbeli vágyát, hogy Istria az övék legyen, az olasz flottát pedig figyelmezteti, hogy ha Triesthez mer közeledni, meg fog emlékezni a fogadtatásról. Velencében a „Constitutionnel“ szerint a dolgok ál­lása következő volna: Az osztrákoknak Peschierában 4000 embert kell hagyniok, a pastrengoi hadállás erődéiben az Ets mellett 2000 embert, Mantuában 8000 et, a rivoli magas latok erődéiben 2000-et, Veronában20,000-et, Legnagoban 3000-et, a tengerparti erődökben Velence és a Pó között 3000-et, magában Velencében 10,000; összesen 52000 embert. Ezekhez nem számíttatnak Velence keleti részé­ben, a Bécs felé vezető utón levő erődök helyőrségei. A védelmi állapotba helyezett erődök valamennyien teljesen löl vannak szerelve; ezen harci készülékeket nem keve­sebb mint 800 ágyúra tehetjük a szükséges élelemmel. Az 1859 ben létezett védmüvekhez többnyire újak is csa­toltalak. — így Peschierában jelentékeny javítások té­tettek, s az osztrákok veronai elsáncolt táborukat egy uj erödvonallal erödbitették. Midőn ily jelentőségű védmü- vekröl van szó, melyeknek ostromlása jelentékeny tü­zérséget igényel, a támadási eszközöket nem szabad szét­forgácsolni. Peschiera bevétele legalább 15—20 napot venne igénybe; ugyanez eset merülne fel Legnagonál, hogy Mantua milyen erősség, az egész világ tudja; megen­gedve, hogy ezen erődöt be lehetne venni, erre még ez- esetben is kiszámithatlan erőfeszítés és hosszú idő szük­ségeltetnék. Napoleon császár az 1859-ki hadjáratban úgy számított, hogy Verona ostromlása 6—7 hetet igényel­ne. A mi Velenczét illeti, bizvást elmondhatjuk, hogy szá­razföldi oldaláról majdnem bevehetetlen. Ezen egyszerű, áttekintésből kitűnik, úgymond e nevezett lap, hogy ha csupán Velencze főbb helyeit vesszük is tekintetbe, s minden azok ellen intézett támadást előre szerencsésnek tartunk, ezen ország erődéinek bevétele az olaszoknak még legalább 5—6 hónapi háborúba, s az ostrommunká­latokba kerülne. Nem hisszük, hogy létezik oly európai hatalom, mely nem lenne megelégedve, ha ilyesmit ezen idő alatt képes lenne véghez vinni, s nem örülne, ha ez neki csak 40,000 emberébe kerülne. Ami a diplomatiai alkudozásokat illeti, a távírda tudósit, hogy Napoleon herceg, sok vonakodás után, elfo­gadta a missiót Viktor Emanuel király táborába. A her­ceg közbenjárása mutatja, hogy Párisban az olasz király ügyei nem rosszul állanak, de tán még sem épen úgy, bogy Viktor Emmanuel a küldött javaslatokat vakon és föltétlenül elfogadhatná. Másrészről tudjuk, hogy Benedetti ur, Franciaor­szág berlini követe, Bécsbe érkezett, s meghozta Porosz- ország békeföltételeit, miket most Napoleon császár is pártol, miután a legelső Ízben tett porosz ajánlatokat nem tartotta alkalmasoknak arra, hogy azon alapokon az al­kudozásokat folytathassa. A „Staatsanzeiger“ közlemé­nyéből megértjük, hogy Poroszország is kezdett már alábbhagyni követeléseiből, s hivatalosan nyilvánítja, mi­szerint Csehország és Morva átengedését nem követeli. Sziléziáról nem szól. Hanem csak az a célja, hogy uj né­metszövetséget alapítson az általa indítványozott német parlament közreműködésével. Ami az újszövetséget, s Ausztriának e sző vétség - hezi viszonyát illeti, két versio van napirenden. Az egyik szerint Poroszország ultimatumkint követeli, hogy Ausz­tria a szövetségből tökéletesen kizárassék. A másik vé­lemény szerint Ausztria csak német tartományainak ará­nyában venne részt a szövetségben. Az orosz senatus lapja egy császári ukázt tesz közzé azon vizsgáló bizottmány munkálkodásának eredményére vonatkozólag, mely a császár élete ellen intézett merény­let következtében az összeesküvés kutatásával foglalko­zott Murawiew tbk. elnöklete alatt. A bizottmány nyo­mába jött, hogy Oroszország különféle részeiben bűnös összeesküvések léteznek a kormányhatalom és a kormány­forma ellen. Ezen fölfedezések következtében büntör- vényszék neveztetett ki Gagarin hg. elnöklete alatt.— Segély-bizottságok állíttatnak mindenféle nemzetiségek sebesültei gyámolitására. — A cholera terjedésben van; 18 nap alatt 1084 egyén esett cholerába s 340 belehalt. Újdonságok. — A berlini „Fremden-blatt“ szerint a poroszok eddig az osztrák és hannoverai hadseregtől elvettek: 50,000 foglyot, 6000 lovat, 220 ágyút, 40,000 használ­ható lőfegyvert, 20,000 oldalfegyvert (a hannoveraiak- tól). Az ágyuk közül 200 uj és vontcsövű; a fegyve­rek, oly ellenséggel szemben, melynek még nincs gyu- tüfegyvere, kitűnők, valamint a lovak is. A munitio még nincs számításba véve. Terület tekintetében Porosz- ország elfoglalt három hét alatt 1612 négyszögmértföldet, és pedig Holsteint 155, Hannovert 698, Kurhessent 174,

Next

/
Thumbnails
Contents