Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-07-15 / 3. szám
■wwinnp 18 Jin/'/«'» „Nincs veszve semmi sors ölén Ki el nem csüggedett . . 2. Aratás és nyomtatás után a kárnak valódi nagyságát kipuhatolni, hogy igy a szükséglet kitűnjék. A kár kimutatásánál, az adatok beszerzésénél lélekismeretesen kell eljárni, minden egyesnél, személyválogatás, nagyítás vagy kevesbités nélkül mutatassék ki a károsulás. 3. A szorgalommal, eröfeszitéssel takarékosságot párositni. Kerüljünk minden fölösleges költséget. Csak a nélkülözhetlenül szükségesekre kell költeni. A foltos ruha soha, ily csapásos évek után pedig egyátalában nem szégyen. A nők különösen hivatvák takarékosság által megkétszerezni a keveset, hogy legyenek ne csak névvel, hanem valósággal is feleségei férjeiknek. Tűrj ük férfiasán a csapást, mit Isten szent tetszése ránk mérni jónak látott. A próbáltatás után jutalomnak kell következni. Ború után derül az ég. A csapások gyakran termőföldet képeznek, melyekben gazdagon tenyészik az áldás fája. Higyjünk szebb, dicsőbb és boldogabb jövendőben, és a mi hitünk ereje fen fog tartani bennünket. 0 Szolgáljon pendantul az elébbi cikkhez a fotár- nokmesternek f. é. junius 28-ról kelt, s kihirdetés végett a megyei járási hivatalokhoz f. é. julius 9. megérkezett utasítás, mely szerint: a) a kölcsön utján községek részére a m. kormánytól kért pótvetömag, mely egyébiránt egyedül csak elvetésre használóknak, csak készpénz megtérítése mellett fog kiszolgáltatni oly formán, hogy a pótvetőmagnak beszerzési ára, a netán előforduló szállítási és aránylagos rakhelyi költségekkel együtt számba vétessenek. b) A megtérítés — az összes község jótállása mellett az idei termés után, vagy fizetési tehetetlenség esetében egy év alatt 5°/0 kamatokkal leszen teljesítendő. c) Pótvetömag csak olyan szegénysorsu földművesek részére fog kiszolgáltatni, kik ebbeli szükségletüknek önerejükbőli fedezésére egyátalán nem képesek. Ezek azon föltételek, melyek mellett a megyénk szűkölködő lakosai pótvetőmagot — mely az idő előrehaladottsága miatt alig lehet más mint hajdina — nyerhetnek. Sebesült honfitársaink érdekében. E lapok legközelebbi számában Havranek vbiró aláírása mellett egy fölhívás van közzétéve, melyben annak fölemlitése mellett, hogy a sebkötési anyagoknak hivatalához leendő beadására irányzott felhívását óhajtott eredmény nem koszoruzta, ismételve hívja föl a városi közönséget a szenvedő emberiség iránti legszentebb kötelesség teljesítésére. Szeretem hinni, hogy az érintett felhívás nem azért lön eredménytelen, mintha Veszprémnek nemesen, nőiesen, emberbarátilag érező, minden szép, jó és nemesért lelkesedni tudó hölgyei a harcsikon sebesültek fájdalmának enyhítéséhez, sebeik gyógyításához, sebkötő anyagok ajándékozása által járulni nem akartak volna. Volna bár ellenség a sebesült, azon is kellene segíteni, mert a sebeiben kínlódó nem ellenségül áll többé velünk szemben, az ellenség elesett benne, a szenvedő ember maradt meg, kit segitni, kinek szenvedése enyhítéséhez járulni ember és keresztyéni, és igy kétszeresen szent kötelesség. Az eredménytelenség okául inkább azt hiszem, hogy az illetők e tekintetben is hivatalos színezetet adván eljárásuknak, nem azon utón indultak meg, melyen a szenvedők iránti érdekeltség fölébreszthető, az óhajtott eredmény elérhető. S minthogy különben is az a hir szárnyalt, hogy Veszprémbe is hoznak, s ki tudja: nem-e magyar sebesülteket, a hivatalnokok kikerülésével a jótékonyságot közvetlenül gyakorolva óhajtották Veszprém hölgyei követni nemesen, érező szivüknek szent sugallatát. Kövessék is e szent sugallatot mindenkor. Saját lei- kök szózata legyen az, mely a szenvedők fájdalmának erejükhöz mérten enyhítését és megszüntetését első helyre sorozza kötelességeik között. Politikai érzületünk s gondolkozásunkhoz nem kell hüteleneknek lennünk, de azon szózatot se hallgattassuk el politikai okokból soha, melyet lelkűnkben az emberiség emel föl a szenvedők érdekében. Bár az alkotmányos életnek áldást egyedül termő fája alól el vagyunk még tiltva; bár a tért, mit törvény nyitott meg, még most is zárva tartja előttünk a hatalom; bár kívánatos lett volna, hogy múljék el tőlünk a háború keserű pohara, mikor belöl is oly sok az égető seb, mi a kívülről üthető sebek eltávolítását politikai bölcsességül tünteti föl stb.: mégis most mikor egy szerencsétlen hadjárat élő áldozatairól, a sebesültekről van szó, hallgasson el a politikus hideg elméletével, adjon helyet a melegen érző szivü embernek, adjon helyet különösen a gyengédséget képviselő nőnemnél, hol a szenvedő láttára a gyönyörű szemek egét akaratlanul is köny borítja, a szív fájdalmasan szorul össze, s részvét virága egész pompájában fejlődvén ki, áldva hajol le a szenvedés, nyomor elfede- zésére, megszüntetésére, a kéz segélyre nyúlik, törölve könyüit, kötözve sebeit a szenvedőknek, s enyhítve azoknak égető kínjait, gyötrelmeit. Hölgyeinket saját, nemesen érző szivök hívja fel a szenvedő sebesültek fájdalmainak sebkötő anyagok ajándékozása általi enyhítésére. Ez ügyben mindenkihez csak is saját jó szive s emberbaráti résztvevő lelke van feljogosítva felhívást intézni. Minden másnak, még a fölhívást s utasítást megszokott hivatalnak is e téren, mely nem hivatalos, hanem emberbaráti tér, csak kérés a teendője. S én még e kérést is fölöslegesnek tartom, mert erős hitem, hogy úgy Veszprémvárosnak mint vidékének hölgyei s egész közönsége bírnak az erkölcsi kötelesség tudatával, s sietnek leróni a szenvedők iránti emberbaráti tartozást, mely hazafiui tartozássá is válik, nem ugyan a háború célja, hanem az által, hogy sok, s valószínűleg velünk egy érzésű s gondolkozásu honfitársunk, magyar testvérünk, is van a sebesültek között, s mikor sebkötő anyagokat ajándékozunk, akkor önvéreink fájdalmának enyhítéséhez is nyújtunk segédkezet. Isten derítsen szebb jövőt, sokat szenvedett hazánkra! Pap Gábor. A hét eseményei. A „France“ szerint Reusz herceg előterjesztette a Tuilleriákban a porosz békeelőzmény föltételeit. Ezek szerint Ausztria kizáratnék a német szövetségből; Poroszország átvenné a főparancsnokságot az egész német szövetség szárazföldi és tengeri hadereje fölött. Úgy szintén kizárólag Poroszország képviselné a szövetséget a külföld előtt. Poroszország adnectálná Schleswig-Hol- steint, s egy részét az általa elfoglalt tartományoknak. A „France“ szerint Napoleon császár ezen fontos előterjesztéseket közvetlenül megküldte Londonba és Szentpétervárra, miután az ily kérdéseket csak a nagyhatalmak közös közbenjárása mellett lehet megoldani. Úgyszintén a „Hon“ jul. 12-ki távsürgönyéből megismerkedünk Franciaország közvetítő föllépésének föltételeivel is. A punctatiókat a párisi „Presse“ hozza,
