Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-07-15 / 3. szám
Első évi folyam. ^Wi Előfizetési | ^ feltételek: | I Vidékre postán : | vagy helyien | szétküldve:| 1 Egész évre 4 ft80| ^ Fél „ 2 „40^ L Negyed,, V. W./WVW\A/VVVW\/\ 201 WO VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetmények ^ I dija: | | Petitsor egyszeri | | hirdetésnél 8 kr. < kétszerinél 7 kr. | háromszorinál | 6 kr. o. é. % Bélyeg-dij külön s 30 kr. o. é. > Julius 1-étől kezdve előfizethetni „V E S Z P R B M“-re Veszprémben a kiadónál,Pápán Skolnik Anna asszony könyvkereskedésében. Julius—sejptemberi évnegyedre . . 1 frt 20 kr. Julius—decemberi félévre . . . 2 „ 40 „ A „Veszprém“ kiadóhivatala. Hogyan áll jelenleg Veszprémmegye gazdászati tekintetben? (Vége.) Megyénk gazdasági egyesülete — az országgyűlés anyagi ügyekben kiküldött s az inségügyben is véleményezéssel megbízott bizottmányának felhívása folytán — juniushó 10-én tartott gyűlést, s kebeléből minden községbe küldötteket nevezett ki oly céllal, hogy Írják össze minden községben a birtokos és birtok nélküli lakosság lélek- számát, a gabna, rét s szülőföldeknek holdszámát, a várt termés mennyiségét, a fagy által okozott kárt, a vetőmag- s élelmiszer-szükségletet. A küldöttek e rovatokat a községi elöljáróság hozzájárultával s a helyszínére kimenetel folytán személyesen szerzett tapasztalataikra építetten be is töltötték. S e munkálat mégis 1. csak megközelitni törekedik a valóságot, de a legjobb akarat mellett is messze maradhat tőle. Nincs ember, ki a kárt előlegesen aratást és nyomtatást előzőleg csak hozzávetőleg is kiszámíthassa a szántóföldeken, kivéve a rozstáblákat, melyek termését kevés kivétellel megsemmisülteknek lehet mondani. A buzavetésekben napról-napra szembetűnőbb a kár, sok oly buzavetés van melyben csak a most fölvergödő sarjuhajtások adnak termést. Mennyit és minőt? ki tudná azt eleve megmondani? 2. szőlőhegyeinken a romlást, egész nagyságában közvetlenül a fagy utáni napokon, az uj hajtások kijöttét megelőzőleg, lehetett csak látni; 3. a kimutatás átalános lévén, az egész községre nézve kimutatja, hogy ha a kárbecslésben az illetők nem tévedtek, van-e és mily mérvű segélyre van szükség? de az egyes családokat — mint ilyeneket — figyelem nélkül hagyja, pedig lehet és van is tán rá eset, hogy egyes községekre nézve e rovatos táblázat adataiból kitünőleg nem forog fen a segélyezés szükségessége, s mégis egyesek ugyancsak e községben oly mérvben sujtvák, hogy vető- magvok sem terem meg, s annál kevésbé élelmi szerök. Én magam tudok oly községet, hol átalában véve (ha a községtagok magok között testvérileg szétosztanák termé- nyöket) lesz annyi termés, hogy földeiket bevethetik, szűkén megélhetnek (mellékes költségekre, minők: ruházat, munkabér, adó stb. természetesen akkor sem kerül, de hiszen ennek kimutatása nem is céloztatott, hanem csak a vetőmag s élelmi szer léte vagy nem létének kinyomozása), de ha e testvéri megosztozás nem következik be, a mi előre látható már csak azért is, mert azoknak is vannak múltból öröklött s tisztázandó terhei, kiknek az osztalékot ki kellene adniok, nem is említve mellékes évi költségszükségleteiket: mi történik akkor azokkal, kik e községben a csapás egész súlyát érezik, kiknek gabnájok, szőlőjük, kapásnövényeik annyira elfagytak, hogy sem búza, sem bor-, sőt ha a szárazság tovább is igy tart, még burgonyatermésök sem leend? Ez az oka, hogy az átalános kimutatás mellett minden községben részletes kimutatás is óhajtandó volna, mert csak igy lehetne kitudni: minde- nik községben hány oly család van, melynek: a) adója elengedendő, mert adó tárgya csak tiszta hasznot nyújtó föld lehet, de olyan nem, mely nem csak, hogy tiszta hasznot nem ad, hanem a müveltetésére fordított költségeket sem fizeti vissza; b. olcsó hitel nyújtandó, hogy vetőmagvát, évi élelmét beszerezhesse, s évi szükségleteit birtokát fölemésztő üzérek kezébe kerülés nélkül fedezhesse; 4. óhajtandó lett volna továbbá, ha a kimutatásnak oly rovata is leendett, mely a napszámososztály helyzetének földeritheíéseért azt tüntette volna ki: „csökkent-e és minő arányban csökkent községenként a munkaadás ?u nem olymérvü-e ez a csökkenés, mely miatt a napszámososztálynak önhibája nélkül munka és igy kenyér nélkül maradásától kell tartani ? mert ez esetben a napszámososztály részére kenyérkereseti forrás nyitásáról kell gondoskodni. S igen valószínű, hogy sok községben a napszámososztály önfentartását fenyegetőleg csökkent a munkaadás. A sujtolt gazdák — nem lévén munkáltatási költségök — pár év óta sok oly munkát végeznek el önmagok, mit azelőtt napszámosokkal végeztettek. A szőlők leromolván több hegyen (p. o. Papvásárján) egészen, máshol (p. o. Ugri) kiirtatván s a szülőföld bevettetvén, szőlő munkáltatás, mely évenként oly sok családnak, és oly sokszor (pirkálás, metszés, merőzés, kotrás, kötözés, faty- tyazás, bekapálás, keverés, szüret, őszi bekapálás) adott kenyeret, csaknem egészen megszűnt. A szőlők romlásának (mégpedig nem csak a jelen évi, hanem a több évre kiható kárnak) a kimutatási rovatba fölvétele vidékünkön, megyénkben annál szükségesebb , mert a gazdászatnak nevezetes ágát képviseli a szőlészet, sőt egyes községekben (minő Vörös-Berény) s pusztákon (p. v. Papvásár, Almádi, Daka, Máma stb.) túlnyomó ága az a gazdászatnak, s egész családok vannak megyénkben, melyek részint mint birtokosok, ré- részint mint szölőmüvesek, a szőlészetből élnek. Röviden vázlatilag ecseteltem csak Veszprémme- gyének gazdászati tekintetbeni jelen állását. Ez állás elszomorító, s annyival inkább, mert e kép a haza több megyéinek is — kevés kivétellel — képe. Igyekezzünk: 1. a népet lehetőleg megnyugtatni, jobb jövő felőli hitét fentartva, az elcsüggedéstöl óvni, hiszen a nagy költő szavai szerint:
