Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-07-01 / 1. szám
•'WAAnnn 7 (Jl/UVttw* hg fia“: Bratislaus Hezilonis Pannoniae ducis filius Ant. Franc, apud Perez: Pannonia inferior cum duce Bra. tislao, quem fuldenses Braslavonem appellant A 885. in officium imperatoris rediit“ Ibidem „Veniente Braslavo Duce qui id temporis regnum (etiam) inter Drava et Sava flumina tenuit.“ Annalista fuldensis ad an. 884 An. 892. Arnulfus irato animo cum Braslone duce colloquium habuit de debellando Zwentibaldo : „legati Ar- nulfi — de regno Éraslavonis in Bulgaria perducti. — An. 895. Imperator Pannoniam cum urbe Paludorum tuendam Braslavoni duci suo in id tempus commendavit“ stb. Ezen Bratisláw Bezprém-t'ó\ kell hát szerinte származtatnunk Veszprém nevét. — Fehérnek ad igazat Dinnyésy Mihály 1G) is, és úgy véli, hogy hihetőbb, mikép Horváth István Bezprémje, ha ugyan utóbb Rusz- sziából Magyarországra jött, a Szepességen főispán- kodhatott, s a szepességi Veszprém mezővárosnak adhatta nevét. Sz. Istvánnak 1009-ben, n) sz. Lászlónak 1082-ben 18) Jolánta királynénak 1224-ben, l9) Bélának 1254-ben 20) Agnes királynénak 1317-ben, 2l) Nagy Lajosnak 1382-ben, 22) Erzsébet királynénak 1 83. években 23) kelt adományleveleikben Veszprém Bezprém, Veszprim névvel iratik, némelyek szerint Vesperinum szóról, mely névvel a város Cluverius szerint a romaiak idejében is neveztetett volna. — A honfoglalás korában Veszprémet morva-szlávok lakták. Miután Árpád Etelvárt elfoglalta, húsz napi mu- latás után kiindulván, először is Szászhalomnál a Duna mellett állapodott meg seregével. Ezt itt három részre osztván egyiket Ete és Vajta vezérlete alatt Baranyavár, másikat Öcsöb és Őse alatt Veszprém felé küldötte, a harmadikat magánál tartotta. Veszprém meghódítását Béla király névtelen jegyzője 2i) igy írja le : A sereg másod részében Ocsöb 2ä) Szalók atyja, és Őse 26) lőnek kiküldve; kik Veszprém városa felé menjenek és hódítsák meg azon föld minden lakosait Vasvárig. Akkor Öcsöb, azon sereg fejedelme és vezére; búcsút vevén a vezértől, emelt zászlóval megindula és táborba szállá Pákozd hegye mellett 27). Innen pedig ellovagolván Pejt mezején 2s) szállának meg, és három nap ott maradának, negyed nap pedig Veszprém váráig jutának. Akkor Öcsöb és Őse a sereget elrendezvén, a 16) Tud. gyűjt. 1839. XI. k. 92. s köv. lapjain „Némely szó Veszprém névről“ cimü értekezésében. 17) Praynál Spec. Hier. hung. I. 260. 18) Ugyanannál I. 265. s köv. lapokon. 19) Eredetije Veszprém város levéltárában. 20) Eredeti u. o. 21) Eredetije u. o. 22) Eredetije u. o. 23) Eredetije u. o. 24) Béla király névtelen jegyzőjének könyve. Fordította Szabó Károly. Pest. 1860. — 68. 69. 11. 25) E férfiú nevét, melyet a névtelen jegyző U s u b u-nak irt, hibásan olvasták eddig Uszubunak, mert jegyzőnk leírása szerint ki az ö-t u-val, a cs hangot s-sel fejezi ki, e név helyesebben Öcsöb ö-nek utánhangzó nélkül Ö c s ö b-nek olvasandó (Szabó K. i. h. 30. 1.) 26) Őse (Eusee) nevét látszik fentartani a Veszprém és Palota közt fekvő Ősi nevű falu. 27) P á k o z d hegye (mons Pacoztu) azon csúcsos hegy, mely a Fehérvármegyei Pákozd falu mellett éjszakra emelkedik. 28) A P e j t mezején (campus P e y t u) a Veszprémvármegye szélén Palotától délre rónaságon fekvő Pét falu környéke értendő. római 2!)) katonák ellen, kik Veszprém várát őrzik vala, keményen kezdének harcolni, és folyt köztök a harc egy hétig, másod héten pedig szerdán, midőn mindkét fél serege a hadi munkába nagyon ki vala fáradva, Öcsöb és Őse aztán a romai katonák közül többeket kard élére hányának, s némelyeket nyilakkal agyon lövödözének, a többi rómaiak pedig a magyarok merészségét látván, Veszprém várát odahagyva, futásnak eredének, s életök megmentése végett a németek földjére sietének, kiket Öcsöb és Őse a német határszélig ül- dözének. Egyszer aztán, midőn a magyarok és rómaiak a határszélén valának, a rómaiak futtokban a folyót» mely Pannonia és a németek határszélén vagyon, lopva usztaták át, a honnan azon folyót a magyarok Loponcs- nak nevezék, mivelhogy a rómaiak a magyaroktól féltőkben, iopva úsztatták át. 50) ^ Ezért s egyéb hü szolgálataiért Árpád Veszprémet minden tartozandóságaival Öcsöbnek ajándékozá, 8l) vagy helyesebben ötét emelte a vár kormányára.32) Legújabb a hét eseményeiből. Bécs, juni 30. A prágai lapok magán tudósításai szerint tegnap nagy csata volt Chwalko- witznál, Skalitz és Königinhof közt. A csata még ma is folyvást tartott; az az ausztriaiakra nézve kedvező. A poroszok a Weszwasser és Mscheno közt fekvő Wallowitz felé húzódnak vissza. Jungbunzlau vidékét a poroszok odahagyták. A Jicinből menekülő poroszokat tegnap az ausztriaiak és szászok megverték, úgy hogy halottjaikat és sebesültjeiket is a csatatéren hagyták. Tegnap estve Rostnál, Turnau közelében nagy ütközet volt. A poroszok tökéletesen megverettek. A cseh-kanitzi kerületet a poroszok odahagyták. Szerkesztői üzenetek. P. G. V.-Berény. Köszönettel vettük. Személyesen többet. P. H. M. Losonc. Mik a feltételek ? Mutatványt. S. J. N.-Berény. Csak egy kis mutatványt; például Siófokról. E. L. Pápa. A kérdésre itt a válasz. Várjuk az ígérteket. Sellyéi. Igen, hanem a lap irányához alkalmas más modorban. B. K. Gyönyörű. Majdnem váratlan. R. I. Kaposvár. Jól lesz igy? Itt készen áll az Ígért két cikk. Hanem cseréljünk pipát! D. F. Veszprém. Szívesen fogadjuk. Részletesen is megkezdhető. 29) Rómaiak (Romani) neve alá foglalja a névtelen jegyző Pannonia, a mai Dunántúl lakóit, nem azért, mintha ezek római eredetűek voltak volna, hanem mivel Pannonia Árpád korában a N. Károly által római császársággá emelt német birodalom alá tartozott. 30) Jegyzőnk itt a L o p o n c s (L o p o n s u), mai kiejtés szerint Lap in cs folyó nevét, mely folyó Vasvármegye és Stájerország szélén máig is Magyarország határát képezi, bizonyosan régibb monda után származtatja : azonban e származtatás nem egyéb mint szójáték, mert a Lapincs folyó latin Labenza neve már egy 865-ki oklevélben, s igy a magyarok bejövetelénél jóval előbb előfordul, s a magyar Lapincs név csak a német Lafnitz magyarosítása. 31) Névtelen jegyző 52. fejezet. 32) A későbbi kifejlet tekintve, — mond Horváth M. Magyar- orsz. tört. I. köt. 49. lapján — igen valószínű, hogy Árpád az országban talált számos várakat, mint a hon védelmének fokhelyeit, statusjavak gyanánt magának s utódainak számára tartotta meg, a nemzetségfejeknek azokban nem örökbirtoki, hanem csak kormányzói jogot adván. — Minden kétségen túl teszi ezt, — folytatja alább — Béla névtelen jegyzőjének ezen hagyománya: „Et dux Árpád Hubám fecit Comitem Nitriensem et aliorum castrorum, et dedit ei terram propriam juxta fluvium Zsitva usque ad sylvam Tursoe.“ Cap. 37.
