Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-05-24 / Mutatványlap
■wuinAilP. 7 jnwuvv sell érteni) sikerült ő folségét a lemondásra s az elválásbai be- egyezésre rábírni. A história nem mondja, bogy Carvalho ezen miképen örült meg, tény csak az, hogy hivatalát letette, visszavonult mezeila- kába, s midőn neje egy hó múlva valami ismei'etlen rögtöni betegségben elhalt s azt, mint illik, fényesen eltemettette ■* eltűnt, valószínűleg oly országba tevén át lakását, hol az emberek nem isznak pezsgőbort. II. Péter pedig uralkodott még ezután egész 1705-ig, igazgatta Portugalliát amint tudta, születtek gyermekei s Carvalhot egészen elfeledte, de nem a kékszemü hölgyeket kiket egész végig mindig különös megkülönböztetésben részesített, annyira, hogy hire a romai udvarnál nem épen egyptomi Józsefé volt, sőt inkább a panaszra futkosó férjek jajgatásaitól a Vaticán már-már haragosan viszhangzott, odahaza pedig a kékszemü leányokat, a milyen szerencsére nem nagyon sok szokott születni Portugálliá- ban, az atyák még csecsemő korukban el szokták küldeni más égalj alá, ahol az ilyes nem tartozik a ritkaságok közé. Mikor már I. Péternek e rendkívüli előzékenységét a kékszemek iránt Portugalliában felettébb unni kezdték, s a megcsalatott, következőleg egyszersmind kibujdosott vagy száműzött férjek száma ijesztő összegre kezdett szaporodni: egyszerre csak Carvalho, a rég elfeledett, a szegény megcsalt, elbujdosott Carvalho, csöppent az udvar közepére. — Nos Carvalho! hol jártál ennyi ideig? szóllitá meg nagy örömmel a király midőn bemutatta magát. — Francziaországban fölséges uram; Champagne tartományban Areseben. — Derék! hoztál-e magaddal ujdivatos pezsgőbort? Carvalho zavarba sem jött. — Igenis fölséges uram! a legújabb divat szerintit, mely nem jéggel készül. Megengedi, hogy legalázatosabb szolgája szerencsés lehessen vele udvarolhatni. —-— Sőt rendeljük és parancsoljuk! annakutána pedig legkegyelmesebben fogadandjuk! Aminthogy másnap ő fölsége, nem várhatván mig helyébe viszik, more solito, a régi emlékezések okából, mégis jelent pár bizalmas embere kíséretében Carvalho nyárilakában. Megtalálta amit keresett. Még többet is. Az ajtóban Carvalho felesége várta. Nem az a régi, hanem másik. Nem voltak kék szemei, feketék voltak, hanem ha Péter a királynééban meglátta a mennyországot, úgy ebben bizonynyal meglátta a poklot, ötvenezer mosolygó ördöggel. Szép volt a nő, Francziaország talán a legszebbet vesztette el benne. 0 fölsége mielőtt ivott volna, részeg volt; tökéletesen részeg, kábult, örült, eszeveszett. Midőn pedig késő éjjel távozott, megesküvék magában, hogyha bár Portugálba minden férfiúnak vére kifolyik is, e nő övé lesz. Negyed nap már az volt. Nem is folyt akkor férfi-vér; csak később ; akkor sem sok, csak épen ötezer emberé. {Folyt. köv.) Veszprém*) (Történelmi és statistical vázlat.) I. Veszprém régi középpontja volt a magyarok bejövetele előtt már keresztyén Pannóniának.1) A romaiak korában Rhispia, Mestrana, mások szerint Praetorium Latovicoruinnak neveztetett.* 1 2) Honnan vette mostani nevét, különbözők a vélemények, s bár sok tudós férfiak vizsgálák, bizonyosat ma sem tudunk. Bonfin W eiszbrun n-tól származtatja, ezt írván : „Hinc e conspectu ad occasum Vespriniensis comitatus est ab episcopali civitate nominatus ; quondam civitas ab albo fonté Alamannica lingva nőmén accepit.“3) De ez minden alap nélküli állítás és semmivel sincs több okunk Veszprémet a Weiszbrunn német szótól *) Egyik feladata leend tározónknak időnként megyénk egyes községei történelmét is közölni; azért felkérünk minden ügybarátot, ki arra vonatkozó adatok vagy okiratoknak volna birtokában, azokat velünk közölni szíveskedjék. 1) Toldy F. A magy. nemz. irodalom története I. k. Pest. 1851. 56. lap. 2) Magyarországnak stb. mostani állapotja I. k. 2-ik kiad. Pest. 1841 414. 1. és Magyarország geogr. szótára Pest. 1850. IV. k. 295. — lapján. 3) Antonii Bonfinii Rer. hung, decades. Hanoviae 1606. Dec. I. lib. 1. p. 24. származtatni, mint a Veszszel prém, Veszett prém-tol, mely névszármaztatást már valódi értékre reducálta Ranolder János m. püspök ur ő escja, népmondának nyilvánítván az annak alapul vett történetet.4 * 11) Bonfint követték magyarázatukban : Szerdahelyi Gábor,3) Gyarmathy Sámuel,®) — ki azt is kitanulta kedvéért, hogy Veszprém livoniai nyelven Weiszbrunnt jelent. — Végre legújabban Szabó Károly.') Jankovics Miklós tót eredetűnek állítja.8) PázmándySámuel0)igyeredezteti: Vesz-Per-In, Vesz- Per-Ün vagy Per Una Vessorum. Hogy ez alaptalan szóferdités, nem szenved kétséget. Róka János'0) azt vélte, hogy a mostani Veszprém Nagy Károly alatt Orcabu nevet viselt, s utóbb midőn ezen Orcabu, Hezilo vitéz birtokába jött, ezen urátóli megerősittetés után Hezilburg vagy Wezilburgnak neveztetett, s innen aztán a Veszprém név. Ezen állítást látszik magáévá tenni Dr. Römer is.1 ]) Horváth István'-) megmutatja, hogy Róka Orcabuja (vagy igazabban Ortahu) Karinthiában létezett, s nincs is sehol nyoma, hogy valaha Hezilburgra változott volna neve, s azt állítja, hogy Veszprém a testvére által elűzött s Magyarországon letelepedett, és főispánynyá is emelt Bezprém nevű lengyel herczegtől (ki Juditnak sz. István testvérének fia volt) vette volna nevét. így vélekedik Véghely Dezső is. 13) Fehér György 14) szinte a Bezprém keresztnévtől származtatja, de nem a lengyel Bezprémtöl, mert, úgymond: ez az egykorú Wippo szerint nem Magyarországra, hanem Ruszsziába futott ; de ha tán innen később Magyarországra menekült volna is, miután ő 1025 után űzetett el, sz. Istvánnak egy 1009-ben kelt oklevelében15) már Veszprimnek nevezett várnak nevet nem adhatott. „Nem uralkodott-e más Brecislaw Bezprém (mi tót nyelven egy) alsó Pannóniában, kitől nevezetét vehette? Volt, uralkodott bizonynyal Brecislaw Bezprém, Privinna unokája, Keczil másként Köczil hg fia“: Bratislaus Hezilonis Pannóniáé ducis fílius Ant. Franc, apud Perez: „Pannónia inferior cum duce Bratislao, quem fuldenses Braslavonem appellant A. 885. in officium im- peratoris rediit<£ Ibidem „Veniente Braslavo Duce qui id tempo- ris regnum (etiam) inter Drava et Sava flumina tenuit.u Anna- lista fuldensis ad an. 884. An. 892. Arnulfus irato animo cum Braslone duce colloquium habuit de debellando Zwentibaldo. ,,le- gati Arnulfi ■— de regno Braslavonis in Bulgaria perducti. — An. 895. Imperator Pannoniam cum űrbe Paludorum tuendam Braslavoni duci suo in id tempus commendavit“ stb. Ezen Bratisláw Bezprém-tö\ kell hát szerinte származtatnunk Veszprém nevét. — Fehérnek ad igazat Dinnyésy Mihály'0) is, és úgy véli, hogy hihetőbb, mikép Horváth István Bezprémje, ha ugyan utóbb Russziából Magyar- országra jött, a Szepességen főispánkodhatott, s a szepességí Veszprém mezővárosnak adhatta nevét. Sz. Istvánnak 1009-ben,n) sz. Lászlónak 1082-ben18) Jolánta királynénak 1224-ben,10) Bélának 1254-ben,20) Ágnes királynénak 1317-ben,21) Nagy Lajosnak 1382-ben,22)Erzsébet királynénak 1383. években23) kelt adományleveleikben Veszprém Besprem, Vesprim névvel iratik, némelyek szerint a Vesperinum szóról, mely névvel a város Cluverius szerint a romaiak idejében is neveztetett volna. — A. honfoglalás korában Veszprémet morva-szlávok lakták. Miután Árpád Etelvárt elfoglalta, húsz napi mulatás után kiindulván, először is Százhalomnál a Duna mellett állapodott meg seregével. Ezt itt három részre osztván egyiket Ete és Vajta 4) Dr. J. Ranolder Bischof von Weszprim. Elizabeth. Wien 1854. 61. lapján. 5) Chorographia cel. Hung, urbium Cassoviíe 1770. 118. lap» 6) Vocabularium. Viennae 1816. 84. 1. 7) Béla király névtelen jegyzője 69. 1. 8) Magyar szónemzés 58. 1. 9) Schediasmata 96. 1. 10) Vitae Veszprimiensium praesulum. Posonii 1779. 9. lap. 11) Bakony 13. lap. 12) Tud. Gyűjt. 1821. III. k. 37. s köv. lapjain megjelent, „Veszprém vára nevéről czimii értekezésében“. 13) Balatonvidéki naptár. 65. 1. 14) Tud. Gyűjt. 1838. III. k. 93. s köv. lapjain Palaczky históriájának ismertetésében. 15) Lásd Pray Spec. Hier. hung. I. k. 260—263. lapján. 16) Tud. gyűjt. 1839. XI. k. 92. s köv. lapjain „Némely szó Veszprém névről“ cziraü értekezésében. 17) Praynál Spec. Hier. hung. I. 260. 18) Ugyanannál I. 265. s köv. lapokon. 19) Eredetije Veszprém város levéltárában. 20) Eredeti u. o. 21) Eredetije u. o. 22) Eredetije u. o. 23) Eredetije u. o.
