Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-12-30 / 25. szám

«wiaAP 201 jiruvjw

kaimat kell adni a város minden polgárának, hogy a számadási és ügyvezetési iratokat személyesen is megtekinthesse. Ez a dolog rendje

— A helybeli nyomdában épen most jelent meg a kővetkező mü: „Nyűgöt költőiből fordította Jánosi Gusztáv. Veszprémben, Ramazetter Károlynál. 1867.“ A munka fölötte csinos kiállítású, Úgy hogy vetekedik a fővárosi e nembeli legcsinosabb kiadványokkal. Ara 1 frt. — Mintegy 46 fordítást, köztök „Sokrates halálát“ Lamartinetól tartalmazza. A darabok Hugo Victor, Lamartine, Uhland, Béranger, Saphir, Lenau, Schiller, Heine, Göthe stb. munkáiból vannak gyönyörű változatossággal kiszemelve. Jánosi Gusztáv neve mind az önálló alkotások, mind a fordítások terén egyike az újabb irodalmi nemzedék legjobban hangzó neveinek s ez érdembeni elismerése nem mostanában hangzott el először a fővárosi sajtóban. Nem túlozunk, ha jelen fordításait egyenlő értéküeknek tartjuk Szász Károly fordításaival. Oly gyönyörűek azok, hogy a legmi- veltebb művészi igények is teljes gyönyörrel élvezhetik. Valóban nagy szolgálatot tett ez anthologiával irodalmunknak. Fölösleges figyelmeztetnünk a közönséget, hogy müizlésbeni szegénységének adja jelét az, kinek módjában áll s mind a mellett elhanyagolja az ilyen müvek megszerzését.

— Vidékünkön az egész héten nagy hideg s városunkban utszákon és járdákon nagy síkosság uralkodott. Mindenütt, de városunkban kétszeres kötelessége az illető hatóságnak gondoskodni arról, hogy a házbirtokosok házuk elejét a síkosságtól megóvják. S felhívjuk a kapitányi hivatalt, hogy az illetőket ez érdemben komolyan és szigorúan utasítsa rendre.

— Szigeti Imre, ki családi körében, városunk- ban tölté nehány hó óta idejét, nem sokára vendégszereplési kőrútjára induland. Vendégszereplési cyclusát a kolozsvári nemzeti szinházuál kezdi meg, hova előnyös föltételek mellett hivatott meg nehány előadásra. Serencse és genius kisérje kőrútjában! Eszmerokonságnál fogva eszünkbe jut, hogy városunkban egy állandó színházról gondoskodni talán ideje volna már. Az ily törekvések emelik a város becsét s e körülmény mindig hatással van a város anyagi és szellemi jóllétének emelésére.

— A B al a ton tükre az utóbbi hideg napok alatt teljesen beállott s ezzel kezdetét vette a fogas-saison. Talán az oly fölötte sulytott balatonvidéki lakosságnak némi kárpótlást nyújt a halászat. Pénteken a fogasnak fontját lehetett kapni 30 kron, noha nem épen sok hozatott be.

— Kerkapoly Károly7 képviselő ur meglátogatta az ünnepekben kerületét. Vasárnap, e hó 23-án volt Szent-Györgyön, hol Matkovich V. ur vendég- szerető házánál tiszteletére nagy ebéd adatott. Templom után a nép nagy tömegben zászlókkal ment hozzá tisztelegni. Lelkesedéssel fogadott beszédében alkalmilag kijelenté azon meggyőződését, miszerint a kormánynyal a becsületes kiegyezés rövid időn be fog következni.

— Mint olvasóink közöl tán többen is tudják, az áldozatkész ft. tihanyi apátság a b.-füredi fürdő szé- pitése s lakterületének nagyítása végett a savanyóviz szomszédságában házhelyeket hasított ki eladásra s építkezés alá. A kiknek elhelyezni való tökepénzük van: ajánljuk figyelmükbe magunk is e körülményt.

— Beküldetett hozzánk Zsíros és Mihalovics

színes olajnyomatu nagy Képes Naptára 1867-re. A naptár eléggé nagy és változatos tartalmú s képei is meglehetősen sikerültek. Több, földünk történetére s az idei háborúkra vonatkozó, a világ történet és hazánk történetéből vett közlemények és képek vannak benne. Ara 50 kr. Ajánljuk a közönség figyelmébe.

_____ ^___

Halálvágy.

Tél volt, midőn világra jött — elébe Vihar zuga az iidvözéneket.

Első könye alig csordúla ki,

Már megfagyott, hideg gyöngygyé jegedt.

— Jéggyöngyök ültek a gyermek szemében. Mig föiolvadtak fájdalmi tüzében.

Nőtt — elfelejtő léte reggelét,

Feledni jó : korán tanulta meg.

Gondolkodott a gyermek s érezé,

Hogy szive gazdag — gazdag és meleg.

— A sors volt anyja s lön üldözője,

S ő nem hajolt meg anyjának előtte.

Nőtt — forró keblén szárnyra kelt a vágy S át tűzzel röpködő a végtelent.

Ott járt, a hol megistenit az ábránd,

A hol a lélek alkot és teremt.

Hivalkodás! — ábrándi szétomoltak.

S most szép álomvilága puszta rom csak.

Ott járt, a hol fogantatik a szív,

S a szivnek üdve, átka a szerelem.

És büszke lön magira s a világ Édesmosolygva éle kebliben.

Szerelmesének szép szemén keresztül Imádkozó le üdvét az egekből.

S szerelmesének szép szemére a Halál terite szemfedőt. De ő Túlélte ezt és lantja zengzetén Felejtve lön a lány és szemfedő Hazája ! — árva volt ez és nyomott.

— És vére a honért hiába folyt.

Hiába! — A Föld, melyből teste, lelke Teremtetett: zsarnok tanyája lett.

És szelleme és égő honszerelme Önnépére hozott enyészetet.

S ö érzi ezt s csak ő ! és szive vágya Többé isten bocsánatát se várja.

És most a sir örök éjébe vágy.

S miként első szerelme reggelén:

Kihamvadt kebelében oly erős,

Oly égető s lázas a vágy s remény,

Vágy és remény — mily szomorú, mily kínzó, Mily elérhetetlen, milyen csalfa két szó ! —

Ott áll — szemének csillagán borulat.

Lehajtott arcán nincs léleksugár.

Körűié tört koboz s hervadt virágok.

És szelleme vajh merre, merre jár ?

— Föl, föl magasra az egekbe száll,

Érző szivet, szabad hont ott talál!

Beatus lile.