Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-12-16 / 23. szám

183 jia/ww

A kegyelmes királyi leirat, melyet Fölséged második föliratunkra legközelebb válaszul hozzánk küldeni jnéltóztatott, az abban foglalt legmagasabb ígéretek és elismerés által sem képes ez aggodalmunkat megnyugtatni. Mert mi az alkotmánynak s a teljes jogfolytonosságnak azonnali tettleges visszaállítását kértük, s e kérelmünk a királyi leirat által nem teljesítetett. Időhöz és föltételekhez van abban az is kötve, a mi határozottan meg nem tagadtatott, pedig a jogilag fönnálló törvények fönntartását és teljesítését más időre halasztani, vagy ezután teljesítendő föltételekhez kötni, nemcsak a mi alkotmányunkkal, hanem átalában a törvényesség és alkotmányosság alapelveivel ellenkezik.

Hódoló tisztelettel kérjük Fölségedet, ne tegye alkotmányunk visszaállításának és a jogfolytonosság életbeléptetésének halasztásával lehetetlenné a megnyugtató kiegyenlítés nagy müvét. Mig alkotmányon kívül állunk, a törvényhozásnak alkotmányos jogát nem gyakorolhatjuk. Célravezetők csak oly egyezkedések lehetnek, melyek a nemzet és fejedelem között az alkotmány alapján történnek. Absolut hatalom egy részről, alkotmányos szabadságától megfosztott nemzet más részről, megnyugtató, tartós és maradandó megoldáshoz jutni soha sem fognak. Nekünk, a nemzet képviselőinek, azt a jogot, hogy a trón és haza érdekében a fejedelemmel, mint a törvényhozás | másik részével, egyezkedjünk, az alkotmány adja, s alkotmány nélkül e jognak gyakorlása nem nyugszik biztos alapon.

Vannak helyzetek az államok életében, melyeket hosszasan fönntartani lehetetlen a nélkül, hogy veszélyt hozók ne legyenek. Vannak helyzetek, melyek újabb bonyodalmak nélkül is megmérgezik, fölemésztik az állam erejét, és képtelenné teszik azt, hogy erősebb rázkódtatá- soknak ellentálljon, vagy ily rázkódtatások után magát sokáig fönntarthassa. Ilyen állapot az, ha valamely államnak belviszonyai sok ideig ziláltak, rendezetlenek, ha az egésznek, mint az egyeseknek, anyagi ereje ki van merítve, hite és bizalma meg van ingatva. Hol találjon biztos támaszt a trón és állam, ha saját népei nem birnak támaszul szolgálni? Minden időben veszélyes ily állapot, de veszélyes az kivált korunkban, midőn elintézetlen nagy kérdések, fölizgatott érdekek és kedélyek minden oldalról végtelen bonyodalmakkal fenyegetik Európa népeit.

Belviszonyaink, sőt Fölséged egész birodalmának viszonyai sincsenek oly szilárd és rendezett állapotban, hogy teljes biztosság érzetével, nyugodtan nézhessünk azon eshetőségek elé, melyeket a külbonyodalmak és a ki nem számítható véletlen hozhatnak reánk. Sok, igen sok, a mi mulhatlanul és gyorsan teendő, és a minek elhalasztására talán már nincs idő. Ne engedje Fölséged, hogy a bekövetkezhető események ily állapotban találjanak bennünket; nyújtson módot és alkalmat a megnyugtató kiegyenlítés eszközlésére, saját belviszonyaink- nak oly rendezésére, mely az egésznek úgy, mint az egyeseknek már kimerült anyagi erejét és jólétét a vég- sülyedéstől megmentse, sőt a lehetőségig emelje és kifejtse, s hazánk minden nemzetiségű és vallásu polgárainak igazságos, méltányos és megnyugtató kielégítése által az országot ismét erőssé tegye, hogy ingatlan támasza lehessen a trónnak és államnak.

E cél elérésére mindenekelőtt mulhatlanul szükséges, mint eddigi föliratainkban is kifejtettük, alkotmányunknak azonnali teljes visszaállítása s a jogfolytonosság tettleg életbeléptetése. Midőn tehát ezt kérjük és ismételve sürgetjük: saját hazánknak, Felségednek és uralkodó házának, s egész birodalmának érdekében teszszük azt. Kivánatunk jogossága törvényeken alapszik és azon alapszerződésen, mely a közöttünk és Fölséged uralkodó háza között fönnálló kölcsönös jogviszonyoknak is alapja, alapszik az alkotmányosság átalános elvén, s alapszik a célszerűségen is, melyet a jelen politikai helyzet és a könynyen bekövetkezhető események óvatos figyelembevétele igazol.

A legmagasabb királyi leirat azon részét, mely a közös érdekekből eredő viszonyokra s a tizenöt tagú albizottság javaslatára tesz észrevételeket, jelenleg nem vehetjük tárgyalás alá. Mi a folyó évi március 1-én hatvanhét tagból álló küldöttséget bíztunk meg e tárgyban. E küldöttség nevezte ki saját kebeléből az említett albizottságot, melynek munkája ez okból a hatvanhetes küldöttség által lessz előbb tárgyalandó, s mi hozzánk ennek véleménye fog beadatni. Ennélfogva mi a legmagasabb királyi leirat említett észrevételei iránt is csak akkor adhatjuk elő nézeteinket, ha majd azon helyzetben leszünk hogy az egész javaslat fölött országgyülésileg tanácskozhatunk és határozhatunk.

Ismételve terjesztettünk föl kérelmet Fölségedhez politikai vádak folytán elitéit vagy száműzött honfitársaink érdekében, s fájdalom, még e kérelmünk is teljesü- i letlen maradt. Megújítjuk e kérelmat s hódoló tisztelettel kérjük Fölségedet, adja vissza e honfitársainkat hazájok- nak és családjaiknak. A kiegyenlítésnek megnyugtató hatása csak engesztelődés által remélhető, s ez annál köny- nyebb és valószinübb, minél kevesebb honpolgár kebelében marad fönn fájdalom és keserűség.

Ezek azok, a miket Fölségednek legközelebb hozzánk küldött kegyelmes királyi leiratára őszinte bizalommal előadni kötelességünknek tartottunk. Ragaszkodunk e részben mindazokhoz, miket alkotmányunk visszaállítására s a jogfolytonosság teljes életbeléptetésére nézve eddigi föliratainkban előadtunk. Csak e kérelmek teljesítése nyugtathatja meg a nemzetet; csak az tesz minket képesekké a törvényhozás terén reánk váró legszentebb kötelességünk teljesítésére; csak az nyújthat reményt a kiegyenlítés áldásthozó sikeréhez. Ugyanazért e jogos kivánatainktól semmi részben nem állhatunk el; mert azt képviselői állásunk, a törvény, az alkotmányosság, hazánknak s a trónnak érdeke és lelkiismeretünk egyaránt tiltják.

Ne tagadja meg Fölséged a nemzet kivánatát; ne kösse alkotmányunk visszaállítását föltételekhez, a melyek fölött az alkotmány visszaállítása nélkül úgy sem volnánk jogosítva a törvényhozás terén határozni! Vegye kegyelmesen fontolóra, hogy a pragmatica sanctióban a nemzet jogainak, alkotmányának fönntartása a trónöröklés megállapításával viszonos és semmi egyéb föltételhez nincsen kötve! Ne halaszsza kérelmünk teljesítését, melyet nemcsak a jog és törvény követel, hanem a trón és haza érdeke s a válságos idők intő szava egyaránt sürget!

Örömmel üdvözöltük mi Fölségednek azon legmagasabb fejedelmi elhatározását, hogy egész birodalmában alkotmányosan akar kormányozni; örömmel látjuk legközelebb hozzánk bocsátott kegyelmes leiratában is, hogy az alkotmányosság egyik alapföltételét, a felelős minisztériumot, többi országaiba és tartományaiba is be akarja vinni. Meg vagyunk győződve, hogy egyedül ezen ut lehet az, melyen Fölséged a trón biztosságát, s az állam erejét és hatalmát megszilárdíthatja. Mert csak igy lesz elérhető, hogy minden egyes ország, midőn külveszélyek ellen áldozatkészséggel védi az államot, egyszersmind sa-