Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-10-28 / 18. szám

•vívinAT 139 JUUum­nagyobb része részes aratás, részes nyomtatás és j cséplés által szokta beszerezni télre való kenyerét j s rubázatját úgy a maga mint családja számára, j S e kenyérkereseti mód gyárak, iparvállalatok, j országos közmunka hiányában annyira kizáróla­gos, hogy ha ez lelketlenné válik, mint a folyó év­ben, százezrek maradnak a szó teljes értel­mében munka és kenyér nélkül. E körülmény lebegett Enying szemei előtt, midőn azon kérelem­mel járult a bizottmány elé, hogy ez a szegény­ségnek vagy közmunka vagy egyéb módoni segé­lyezését mozditaná elő. S valóban fájdalommal kell konstatálnunk, hogy a bizottmány előtt nem volt egyéb választás, mint a kérelmezőt a majdan alkalmazandó csekély terjelmü közmunkára utasí­tani. Hasonló vigasztalan válaszszal vigasztalhatá meg a bizottmány a mezőföldi járás inségügyi bi­zottmányát is, mely a községekként összeirt azon szükölködőknek, kik a kölcsönzött vetőnmgsegély- lyel csak kicsiny részben fedezheték égető szük­ségeiket, névsorát azon kérelemmel terjeszté be, hogy azok szükségleteik egész terjedelmében lát­tatnának el kellő segélylyel. Ez ülésben tárgyaltatott Vasmegye inségügyi bizottmányának az iránti megkeresése is, hogy e megve a Gryőr-Pápa-S á rvár-Szombat- hely-Gr‘átzi vasút kiépítésének ügyét, mint érdekeivel azonost tenné magáévá s felsőbb helye­ken szorgalmazná. Nem szólunk e vonalnak or­szágos közgazdászai szempontból jelentékeny fon­tosságáról, kimerítő e tekintetben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület közgazdasági osztá­lyából kiküldött bizottmánynak az olcsó vasutakra vonatkozó 1865. évi munkálata s Lónyay Meny­hértnek a ,,Buda-pesti Szemle“ 1865. IX. füzeté­ben foglalt értekezése, melyek e vonalat országos tekintetben is másodrang u fontosságúnak tün­tetek föl s hizonyiták be*), csak annyit jegyzünk meg, hogy ez idő szerint majd felényibe kerülne a különben Wtetemesebb költségű földmunkála- tok teljesítése s mindamellett az Ínséges népen csak ilyetén nagyobbszerü vállalatok létesítésével lehetne némileg segíteni. Megjegyzé a megkere­sésre a bizottmány, hogy e tárgyban már tett föl- terjesztést s ez alkalommal egyúttal megkeresni rendelé Fehérmegye inségügyi bizottmányát, hogy ez meg a f e b é r v á r-veszpré m i vasútvonal ügyét tenni magáévá s szorgalmazná kitelhetőleg. Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy közön­ségünk kebelében az a bal hit van elterjedve, mi­szerint a győr-pápai vonal kiépítése praeoccupálja a fehérvár-veszprémi vonal kiépítését. E nézet tö­kéletesen alaptalan, egyáltalán közönyös lévén a két vonal érdeke egymás iránt, sőt mondhatni *) Utasítjuk a. t. olvasóközönséget e két kitűnő munkálatra. Szert. egyik a másikat elősegítvén. Azért nézetünk sze­rint nem egyiknek a másik rovására, hanem mind­kettőnek egymás javára sürgetése volna a fő cél. Kétségtelen, hogy a győr-pápai vonal országos szempontból fontosabb a fehérvár-veszpréminél s j ha ez okból annak kiépítése előbb megkezdetnék is, ez még nem azt teszi, hogy emez ad graecas calendas elhalasztassék. Ez legalább e tárgyban a mi igénytelen nézetünk. Végezetül a királyi főtárnokmesternek azon kibocsátványa tárgyaltatott, melyben a központi bizottmány értesitetik, hogy a kormány közmun­kákra e megyében 30,000 irtot utalványozott ki s tett folyóvá s egyszersmind arra hivatik föl, hogy a megyében létező állam és országutak javítása körül életbeléptetendő munkálatok tervezetét a királyi biztos közvetítésével lehető gyorsan folter- jeszsze, felügyelési s ellenőrködési programmot készítsen s általában a munkáltatási rendszer min­den ágazatát érdemleg megállapítsa. E tárnok- mesteri kibocsátvány kimerítő jelentés s véle­ményadás végett azon albizottmánynak adatott ki, mely még az augustus 22-iki bizottmányi ülés al­tul lett a közmunkák tervezésére s intézésére ki~ küldve. Ez albizottmánynak egyúttal elvül tűze­tett ki, hogy a megye egész területén az Ínség arányához képest jeleljen ki munkálatokat, még pedig úgy, hogy a munkálta tandó utak maradandó becsüek s általában közhasznuak legyenek. Egy­úttal a bizottmány a műszaki kérdések lehető gyorsabb s alaposabb elintézése végett ez albi- zottmányhoz a megye minden részéből kért föl egyes kitünőbb szakértőket, minők Mi cs k ey Imre és Szeles József urak a mezőföldről, Vágó János Pápa vidékéről stb. Kivánatos volna, hogy ez albizottmány a Szent-Gál-Tótvázsony-Aszóíeői vonalnak oly rég­óta hánytörgatott, de soha dűlőre eddig még nem vezetett ügyére és kiterjesztené figyelmét. A fontosabb inségügyi mozzanatokról nem mulasztjuk el olvasóinkat ezentul is értesíteni. A A magyar Földhitelintézet az úrbéri s ezzel rokon fajú váltságok körül. A közvetítés módja és jöltételei. Az intézet közvetítésére kővetkező elölépések szük­ségeltetnek : A) hogy a váltságkötelezettek társszerzödés által egy társulattá alakuljanak, a mely feloszolhatatlan mind­addig, a mig a váltságtartozás s illetőleg az intézet köl­csöne teljesen le nem törlesztetik. E társszerzödésben megnevezik képviselőiket, a kik a társulat nevében mind a volt földesurral a pótszerzödést, mind pedig a magyar Földhitelintézettel a kölcsönügyletet megkössék ; továbbá szabályozzák a képviselők s a társulati tagok jogait és kötelezettségeit; intézkednek a társulat kezelési költsé­gei iránt: végre kijelelik azon birtok részeket, a melye­

Next

/
Thumbnails
Contents