Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1865-11-20 / Mutatványlap
j'An/u\nj"' 6 JIAMa/v zéket?“ kiálta fel a miniszter, „vegye a kalapját és menjen a kanczelláriába ott tudakozódjék a dolog iránt és aztán intézze el még ma!“ De kegyelmes uram ......... rep licált a bureaukrata. „Vegye a kalapját kérem és menjen!“ ismétlé a miniszter nyomatékosan. Délutáni négy órakor a végválasz hazánkfia kezében volt, a ki más körülmények közt 1865-ben már semmi esetre sem látta volna azt. (P. H. L.) — Az egyesülés mily orvoslója az általános pangás szülte egyéni erőtlenségnek, éles tanúsága a veszprémi segély-egyletnek f. évi October 11-én kitüntetett következő állása : 2163 részlet után befizettetett . 43,982 frt 50 kr. Egyebekben ......................... 2967 frt 73 „ Öss zesen . . 46,950 frt 23 kr- ból 222 egyleti tagnak 48074 írtra menő kölcsön adatott f. évi januar 1-töl kezdve, mely kölcsönből többszörös forgatás mellett 2653 frt vissza fizettetett. — Az országház a kitűzött időre készen lesz ugyan, de nem száradhat meg annyira, hogy benne ülésezni lehessen. Azért a képviselöház első ülései számára a múzeum termét fogják berendezni. — Császár ö Felsége ünnepélyes fogadtatása programm- jának megállapítására, mint a „P. L.“ Írja, a hatósági bizottmány i tárgyalások folynak, s a mint ezek befejeztetnek a főpolgármester nagy polgári bizottmánynyal fogja az előkészületeket megtenni, az összes lakosságot részvételre hiván fül. Skalniczky építész terve a diadalívre nézve átalános tetszésben részesült; ezenkívül Feszi építész két tervet s Lehmann díszítő egy vázlatot nyújtottak be. MEGJELENT UJKÖNYVEK. — „Irányelvek közjogi legfőbb kérdéseink fölött. Előadta Horváth Boldizsár követjelölt, a vasmegyei, szombathelyi vál. kerület oct. 23-án tartott gyülekezetében.“ — „Magyarországi kártékonyállatok és ártalmas növények, melyek ismerete távolításuk módjával, minden háztartás-, kertészet- és gazdászatnak érdekében áll. Rövid népszerű szöveggel és 143 felvilágosító ábrával. írták Letenye,iL. ésMiskolczi S. Jutalmazott pályamű.“ 118. lap: Ara 1 frt. Letenyei Lajos talajdona. — Okmánytár Erdély legújabb jogtörténelméhez. 1848 —1865 „Sándor Józseftől. Stein János bizománya Ara 2 frt. — „Az európai haldokló, mint régi gyászdal.“ Ez a czime egy röpiratnak, mely állítólag Londonban nyomatott. E műnek, — mint a „Politikai Hetilap előadja — alapeszméje következő: „Ausztriának keletre kell fektetni nehézkedési pontját, hogy Poroszországnak szabadkeze legyen Németországot zsebre dugni. Példálózva hozza fel Törökország e beteg ember agóniáját, melynek örökségére Ausztria irtaltatik, Gallicziát a visszaállitandó Lengyelország, Velenczét Olaszország és német tartományait Poroszországnak engedvén át. Ausztria azért az egész keletet kapná, Magyarországot emelvén hatalma központjává. A röpirat dicsőiti a porosz fen- sőbbséget Németországban. Francziaországról pedig az mondatik, hogy a keleti-kérdés ily megoldását támogatni fogná. Ezért Afrika északi partjait, Anglia Syriát s az Eufrates és Tigris folyamok melletti tartományokat, Oroszország Kis-Azsiát kapja s az egészet egy con- gressuson döntenék el.“ Í ^ ^ V Oh! par nos vils plaisirs ... — Victor Hugo. — Oh! undok szennyei hitvány gyönyöreinknek, Titeket angyalok hányszor megkeseritnek ! Bizony fáj tudni, hogy a szellem ide lenn Most is még elhagyott, szomorú s idegen. A kéj, ez ifjuvén, nevet csak. S midőn vágyván Fetrengni a gyönyör s gyalázat puha ágyán, Valónk egy fénysugár, egy villám futja át S kábultan iszszuk az érzékek poharát, S mig függünk ittasan a nőnek édes ajkán A szív vérét, a test édes borát kihajtván: — Mit mi szerelemnek s szabadnak képzelünk — Ott fenn egy églakót pirulni késztetünk!--------------- Jánosi. Ve szprém*) (Történelmi és statistical vázlat.) I. Veszprém régi középpontja volt a magyarok bejövetele előtt már keresztény Pannóniának. ’) A romaiak korában R h i s- p i a, Mestrana, mások szerint Praetorium Latovico- r u m-nak neveztetett.2) Honnan vette mostani nevét, különbözők a vélemények, s bár sok tudós férfiak vizsgálók, bizonyosat ma sem tudunk, Bonfin Weiszbrunn-tól származtatja, ezt írván: „Hinc e conspectu ad occasum Vespriniensis comitatus est ab episcopali civitate nominatus; quondam civitas ab albo fonté Alamaunica lingva nőmén accepit. “ 3) De ez minden alap nélküli állítás és *) Egyik feladata leend tárczánknak időnként megyénk egyes községei történelmét is közölni; azért felkérünk minden ügybarátot, ki arra vonatkozó adatok vagy okiratoknak volna birtokában, azokat velünk közölni szíveskedjék. 1) Toldy F. A magy. nemz. irodalom története I. k. Pest. 1851. 56. lap. 2) Magyarországnak stb. mostani állapotja I. k. 2-ik kiad. Pest. 1841 414.1. és Magyarország geogr. szótára Pest 1850. IV. k. 295. — lapján. 3) AntonüBonfinii Rer. hung, decades. Hanovi® 1606. Dec. I. lib. 1. p. 24. semmivel sincs több okunk Veszprémet a Weiszbrunn német szótól származtatni, minta Veszszel prém, Veszett prém-től, mely névszármaztatást már valódi értékre reducálta Ranolder János m. püspök urő excja, népmondának nyilvánítván az annak alapul vett történetet. 4) Bonfint követték magyarázatukban : Szerdahelyi Gábor,5) Gy arm athy Sámuel,6)—ki azt is kitanulta kedvéért, hogy Veszprém livoniai nyelven Weiszbrunnt jelent. — Végre legújabban Szabó Károly. 7) Jankó vies Miklós tót eredetűnek állítja. 8) Pázmándy Sámuel9) igy eredezteti: Vesz-Per-In, Vesz-Per-Un vagy Per Una Vessorum. Hogy ez alaptalan szóferdités, nem szenved kétséget. Bóka János10) azt vélte, hogy a mostani Veszprém Nagy Károly alatt Orcabu nevet viselt, s utóbb midőn ezen Or- cabu Hezilo vitéz birtokába jött, ezen urátoli megerősittetés után Hezilburg vagy Wezilburgnak neveztetett, s innen aztán a Veszprém név. Ezen állítást látszik magáévá tenni Dr. Römer is. * 1*) Horváth István12) megmutatja, hogy Róka Orcabuja (vagy igazabban Ortahu) Carinthiában létezett, s nincs is sehol nyoma, hogy valaha Hezilburgra változott volna neve, s azt állítja, hogy Veszprém a testvére által elűzött s Magyarországon letelepedett és főispánynyá is emelt B ez prém nevű lengyel hgtől(ki Juditnak sz. István testvérének fia volt) vette volna nevét, így vélekedik Véghely Dezső is.13) Fehér György ,4) szinte a Bezprém keresztnévtől származtatja, de nem a lengyel Bezprémtöl, mert úgy mond: ez az egykorú Wippo szerint nem Magyarországra, hanem Ruszsziába futott; de ha tán innen később Magyarországra menekült volna is, miután ő 1025 után űzetett el, sz. Istvánnak egy 1009-beu kelt oklevelében í5) már Veszprimnek nevezett várnak nevet nem adhatott „Nem uralkodott-e más Brecislaw Bezprém (mi tót nyel4) Dr. J. Ranolder Bischof von Weszprim. Elizabeth. Wien 1854. 61. lapján. 5) Chorographia cel. Hung, urbium Cassovi® 1770. 118. lap. 6) Vocabularium. Vienn® 1816. 84. 1. 7) Béla király névtelen jegyzője 69. 1. 8) Magyar szónemzés 58. 1. 9) Schediasmata 96. 1. 10) Vit® Veszprimiensium pr®sulum. Posonii 1779. 9. lap. 11) Bakony 13. lap. 12) Tud. Gyűjt. 1821. III. k. 37. s köv. lapjain megjelent „Veszprém vára nevéről czimü értekezésében. 13) Balatonvidéki naptár. 65. 1. 14) Tud. Gyűjt. 1838. III. k, 93. a köv. lapjain Palaczky históriájának ismertetésében. 15) Lásd Pray Spec. Hier. hung. I, k. 260—263. lapján.
