Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1865-11-20 / Mutatványlap

"wAnAT 5

[flJWVw

hanem azért is hogy az országgyűlési tanácskozások és egyezkedés — tractatus diaetales — meg ne gátoltassanak s a köz- igazgatás a hosszabb időt igénylő végrendezésig is alkotmányos és a közérdeknek inkább megfelelő lehessen.

Bővebb fejtegetésekbe s részletekbe bocsátkozni e tárgyak fölött fölöslegesnek tartották ezúttal a jelenlevők, miután a részletes fejtegetés csak az országgyűlés alatt történhetik czélszerüen.

Megemlittetett ez alkalommal az országgyűlés kiegészítésének netalán előfordulható kérdése is, de miután a jelenlevők erősen hiszik, hogy az országgyűlése törvényeink értelmében csakugyan ki lesz egészítve, nem vitatkoztak tovább e tárgy fölött, hanem egyszerűen kijelentették, hogy azon nem reménylett esetre, ha az országgyűlés kiegészitve nem volna, szorosan ragaszkodnak e részben is azokhoz, miket erre vonatkozólag az 1861-iki föliratok kimondottak.

Befejezvén e tárgyak fölött az értekezletet, a jelenlevők közakarattal abban állapodtak meg, hogy menjenek valameny- nyien Deák Ferenczhez, kit a jelenlevők vezérüknek kívánják ezentúl is tekinteni. E megállapodás folytán el is mentek Deák Ferencz lakására, s elmondották neki megállapodásaikat a fen tel *b elmondott tárgyakra nézve, s ő kinyilatkoztatta, hogy e megállapodások az ő nézeteivel is teljesen egyeznek, s kijelentette azt is, hogy, miután azon politicai párt, melylyel ő eddig is egy részen működött, az ország alkotmányos önállásának s függetlenségének teljes megóvása mellett akarja békés utón kiegyenlíteni a fennforgó nehéz kérdéseket, ő jövendőre is azon párthoz kivánja magát számíttatni.

A horvát országgyűlés nov. 12-én megnyittatott.

A kir. propositiok Kussevics altábornagy kanczellár és Daubachy udv. tanácsos által vannak ellenjegyezve s lényegileg igy hangzanak:

1. Az oct. 20-ki diploma és a febr. 26-ki patens, mint 1861-ben, elfogadás végett előterjesztetnek.

2. A második propositio az 1861. nov. 8-ki leiratban elősorolt s a múlt országgyűlésen el nem intézett tárgyakra vonatkozik s melyek azon rend szerint lesznek tárgyalandók.

3. A harmadik propositióban a horvát országgyűlés felszó- litatik, hogy a közelgő magy. koronázási országgyűlésre, a közös koronázás actusára bizonyos határnapra követeit elküldje.

4. A negyedik az 1861 -ki horvát országgyűlés 42 tör- vényczikkét érinti, mely a Magyarországgal való kapocsról szól, s ajánltatik, hogy a lehetőségig kielégítő egyezmény jöjjön létre a két ország között a nélkül, hogy az érintett 42-ik t. ez. mely az 1861. nov. 8-ki leiratban már sanctionáltatott, a Magyarország elé terjesztendő kir. propositiókban meg fogna említetni.

Dalmatiát illetőleg az 1861. nov. 8-ki leiratra történik hivatkozás, mely szerint az egyesülési kérdés feletti végelhatározás csak Horvátország közjogi viszonylatainak szabályozása után fog megtörténhetni.

— A „Wanderer“ Zágrábból 15-kéröl következő sürgönyt veszi:

Eddigelé az országgyűlésen két pártárnyalat van. Mindkettő megtagadja a februári alkotmányhoz csatlakozást. Egyik a birodalmi közös ügyekről való tárgyalást Magyarországgal solidaritás- ban óhajtja ; a másik Mazuranics vezérlete alatt a birodalmi államhatalommal kíván egyezkedni. Mazuranics a pártvezérletet fel- ajánlá Strossmayernek; ez nem fogadta el, de egyszersmind dualis- mus ellenes nyilatkozatot tett.

KÜLFÖLDI HÍREK.

— Az olasz kérdés, különösen Sella olasz pénzügyminiszter választóihoz intézett, beszéde miatt, némi nyugtalanságot szült Bécsben ; mint Garibaldi s a tett-párt föllépése sensatiot okozott Párizsban.

Az utóbbi föllépés egyátalán az olasz követek többségének magatartása miatt, kik a Rómával való kibékülésről hallani sem akarnak, úgy mondják, Napoleon császárnak Victor Emanuel királyhoz irt levelét közzé akarják tenni. E levél, minden Róma ellen intézendő tüntetésért beavatkozással fenyeget, s igy a király, az alsóház ellenében, saját gyámolitására kivánja azt felhasználni.

A Sella beszéde miatt Bécsben okozott nyugtalanság a miatt támadt, hogy a miniszter választóit azzal a biztos reménynyel kecsegtette, hogy Ausztria Velenczét pénzbeli kárpótlás mellett átengedni hajlandó. Hanem ebből csak annyit látunk, hogy Sella nem az actió, de a

transactio embere s igy a bécsi hivatalos újság heves támadását alig bírjuk érteni, oly államférfiu ellenében, ki nem Ausztriához, de saját olasz választóihoz beszél s ki saját uralkodójának is azt merte válaszolni: ^Sire! vagy a tönkrejutás, vagy a népszerűtlenség közt kell felségednek választani. (P. H. L.)

— A ,,Memorial diplomatique“ jelenti, hogy az osztrák kormány felhatalmazta Metternich herczeget Drouin deLhuysfranczia külügyrninisternek kijelenteni, miszerint Aausztria kész a kereskedelmi hajózásra vonatkozó szerződés iránt haladék nélkül megkezdeni az alkudozást, s hogy szóllitsa fel ad hoc biztosok kinevezésére.

— A kereskedelmi szerződés Ausztria és Anglia között meg van kötve.

— Francziaországban a kilátásba helyezett hadsereg leszállítás valósulni látszik. A szándék lőtt leszál lítást a „France“ 1800 tisztre, és 42000 katonára teszi. A „Patrie“ szerint az összes meggazdálkodott kiadás, a hadsereg leszálitása folytán, mintegy 50 millióra rúgna; de ezen költség-kímélések még rögtön nem következhetnek be, miután oly tekintetek vannak azokkal összefüggésben, melyeket, oly kormány mint a császáré, nem mellőzhet el figyelmetlenül; tehát leginkább csak a legénység körül történhetnek meg a kiszámított költség-kímélések, melynek nagy része már megkapta elbocsátatását. Az afrikai ezredek leszállításáról nincs szó.

Angliában nagy zajt üt a Shenandoahli ügy. Ez a confederált kalózhajó Liverpolba menekülés kapitá- nyátWaddelt, a legénységgel eggyütt az angolhajó parancsnoka, becsületszavukra szabadon bocsátotta. Az amerikai kormány, mint előre látható, kívánni fogja a Shenandoahli kapitányának kiadatását; Anglia pedig kiadni nem fogja; azon véleményben lévén, hogy Amerika csupán annyit kívánhat: állitassanak a kalózok kalózkodás miatt törvényszékeié; azonban az angoljury verdictjével meg kell elégednie.

ÚJDONSÁGOK.

—• Követválasztások. Szabadkán: CzordaBódog és Vojnics Lukács; Gyulán Beliczai István; Gyomai kerületben: (Békés megye) Trefort Ágoston; Szegeden: Klauzál Gábor és Dani Ferencz; Halason: Szilády Áron; Szarvason: B. Podmaniczky Frigyes; Gyöngyösön: Gr. Almási György; Debreczenben: Tisza Kálmán, Kiss Lajos és Patay István; Pécsett: Sisko- vics József; Nagy-Kőrösön: Gubody Sándor; Mohácson: Dr. Siklósy; Pécsváradi kerületben:(Bara- nyamegye) Kardos Kálmán; Baranya megye dárdai kerületében : gr. Rádai László választattak el.

— Az akadémia palotájának ünnepélyes megnyitása dec. 11-én lesz.

— Girk pécsi püspök ő excja félszázados áldozársága jubileumára emlékül a várostanács a tanitó-növelde építésére 100,000 db. téglát, 50,000 db. cserepet, s az izraelita hitközség 100 frtot ajándékozott.

— O Felsége a „Fremdenblatt“ szerint dec, 6-án jön Budára, az országgyűlést 10-én megnyitandó.

— A „Hírnök“ szerint az országház építési bizottmány nov. 8-iki ülésében elhatároztatott, hogy az országházban udvari és diplomatiai páholy is állitatik fel. Ebből azt következtetik, hogy nemcsak az udvar, hanem a követségeknek is az országgyűlés alatt Pesten való jelenlétére számítanak. Erre látszik mutatni a „Főv. Lapok“ azon jelentése is, hogy a bécsi angol követség hölgyei, Bloomfield, Harris és Grey ladyk számára Pesten 11 pompás magyar mente rendeltetett meg, valószínűleg e hölgyeknek Pesten való időzésére.

— Egyik hazánkfia bizonyos ügyben a miniszterek egyikéhez fordult, panaszkodván, hogy ügyében nem tudom hány hónap óta semmi sem történt. A miniszter, föl- dink jelenlétében, azonnal hivatta azt a hivatalnokot a kit az ügy illetett. Ez meglehetős önbizottsággal megmagyarázta a miniszternek, hogy a késedelmek oka nem ebben a departementben keresendő, hanem abban rejlik, hogy még a magyar udvari kanczelláriától kell némely adatokat elkérni. „És mikor fognak azok itt lenni?“ kérdi a miniszter. „Épen most concipiáltam az udvari kanczel- láriához intézendő jegyzéket.“ ^Jegyzéket! micsoda jegy-