Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-09-30 / 14. szám

'wrtAA/lf 103 JlTJUVwv

és Tóth-Vázsony között a nagy-vázsonyi országúton és határon át Szent-Gálig, s innen a Veszprém-pápai országidig kell kiépitetni. A kiépítés nem kerül oly tetemes költségbe, mint a minő mértékben emelkedni f>g ez útvonal által az anyagi jobblét, az alap szilárdsága, az ut épitési kö és murva anyagoknak a kijelölendő utvonítlhoz közelsége könnyítik és olcsóbbá teszik az útnak kiépítését.

Valószinü, hogy ha az országos utak javítására adandó kormánysegély nem csak kilátásba helyzett, hanem a vagyontalan munkás nép részére munkálkodási alap és jövedelemforrás nyithatásért valóban kiadott, fo- lyóvá tett leend, s igy az inségügyi bizottmány az országos utakat érdeklöleg is beleereszkedhetik annak meghatározásába, hol és mely országos utak javitassanak, vagy hol épitessenek uj országos útvonalak: akkor ez útvonalat első helyen fogják közmunkaalapul kijelölni.

Pap Gábor.

Néhány szó a „Magyar Világihoz a balatoni gőzhajózás tárgyában.

A P. N a p 1 ónak ernyedetlen szorgalmú e vidéki rendes levelezője hűséges leirását közölte a Naplóban a balatoni gőzhajótársulat f. é. sept. 15-iki közgyűlésének s annyival hűségesebbet, miután ő mint nem szakértő, szintúgy nem volt ismerős a kérdés technikai oldalával, mint a gyűlésben jelenvoltak túlnyomó része. Ezen kivűl alig volt ismerős azon, a folyó évben megindult mozgalmakkal, melyek a balatoni gőzhajózást elvégre a dolog természetében rejlő célja megközelítésére segélni törekvének.

Zugvállalatnak zuggyülése aligha indítottak volna bennünket tollat ragadni e vesződséges ügyben, ha a dolog fölötte hamis világításban nem terjesztetett volna a közönség elé, s ha a balatoni gőzhajózással Veszprém kereskedelmi érdekei szoros összeköttetésben nem volnáuak.

De a „Magyar Világ“ a P. Napló tudósítását átvevén, f. é. sept. 22 iki 2lő. számában következő bevezető sorokkal közli azt:

„A balatoni gőzhajózás is azon vállalatok közé tartozik, melyek elmondhatják magokról, a mit Stuart Mária mondott, hogy „jobbak a hírüknél.“

Ez év elején e magyar vállalat több oldalról meg volt támadva. Elmondták, hogy igazgatása hiányos, hogy hajója járhatlan, hogy annyi pénzre volna szüksége a felüdülésre a mennyi hitele nincs stb.

S utoljára kisült, hogy az igazgatóság nem oly hibás, mint roszakarói hiresztelik, a hajó korántsem any- nyira rongált, mint róla terjesztek s pénz sem oly sok kell a vállalatnak, mennyit meg nem bírna. Mindenek fölött pedig kisült az, hogy mind e rósz hireket olyanok ter- jesztgetik a vállalatról, kik maguk akarnának egy uj gözhajózási társulatot alakitni s szeretnék jó olcsón megvenni maguk számára azt a rósz .,Kisfaludy“ gőzöst is.

Ezen kívül ugyan a M. Világ f. é. sept.. 27-ki számában Sz. Jenő a^áirással cikk van közölve, melyben elmondatik, hogy két vállalkozó a társulat összes jogait és javait 4500 forintért meg akarta venni, hogy a vállalkozók egyikétől némi zajt ütött röpirat jelent meg e tárgyban, s hogy „ha az alku sikerül, — a vállalkozók időleges nyeresége oly csekély befektetés mellett csaknem kétségtelen ugyan : de ha idővel nagyobb befektetések válnának szükségesekké s az üzleti viszonyok hasonló arányban nem javulnának—ki biztosit arról, hogy a vállalkozó urak, ol csó jő ved elemtő 1

megrakottan, quasi re ben<e gesta, fejeiket pihenésre nem h a j tan d já k?u

Ilyetén s hasonló teljesen indokolatlan pórias gyanúsításoknál a tudatlanság vagy a roszakarat űzi-e alattomos fondorlatait: Ítélje meg a M. Világ a következőkből :

A f. év elején röpirat jelent meg e cim alatt: „A bálát on - gő z h aj ó z ás és annak befolyása közlekedésünk és kereskedésünk emelésére. Irta Sz e ntgy örgyi Horváth Ágosto n.u

E röpirat elején s végén el van mondva, miszerint Veszprémmegye és Zala északi része az; általános vasúthálózat áramlatából kimaradván, ha fölös bőségben levő nyers terményeiknek kelendőséget akarnak biztosítani : mindenek előtt olcsó és biztos közlekedést kell nyitniok a déli vaspályához. E közlekedés közvetítője kizárólag csak a balatoni gőz haj ózás lehet.

Ám e gőzhajózás ez idő szerint a feladatnak megfelelni nem képes, mert

először: a hajó rósz állapotban van, alka- tása elavult elvek szerinti, miután 40 lóerejü gépezetéhez 80 lóerejü gépezetnek megfelelő hajótest van,, tehát ennek 40 lóerejü része puszta teherként hurcoltatik. Továbbá a kazán hasznavehetlen s további alkalmazása biztonsági szempontból veszélyes. Végre a gépezet, noha valódi angol Peun- féle, mindamellett 21 év óta majd egészen magára hagyatván, szintén javításokat igényel;

másodszor: a kezelés önmagában is hiányos, a kereskedelmi érdekeknek sem megfelelő.

E hiányokon azonban lehet is, kell is segíteni.

Mindenek előtt veszélyes lenne azon nézetnek felülkerekednie , hogy felületes tatarozás is elég e hajónak. Ez egy részről haszontalan költségeskedés, más részről a közönség ámitása lenne s végre is a célnak nem felelne meg.

Szükséges tehát a gyökeres kijavítás. Ennek költséglete a következő:

1, hajó test kijavítására 12823 frfc G0 kr.

2, gép „ 2000 „ — „

3, uj kazánra . . . 5000 „ — n

4, mellékkiadásokra . 2000 „ — „

Összesen 21,823 frt 64 kr.

Ha pedig tökéletesen uj és a gépezet lóerejének megfelelő hajótest épitetnék, úgy az összes költséglet 32,597 frt 20 kr. lenne.

E költség megszerzésére pedig nem ajánlatos uj részvényeknek kibocsátása s ez által — ha netán kelendőségnek örvendenének is — a részvényesek jogainak a társulat állományaira nézve lazítása, hanem kizárólag csak a szükséges pénznek kölcsön fölvétele.

A kezelésre nézve pedig lehető takarékosság s a hivatali személyzetnek lehető kis száma volna ajánlandó, mi végre a kapitánysággal az ellenőrség összekötendő s a gőzgép feletti felügyelet felelősséggel alkalmazandó lenne. S végre ha a költséges fényüzési szerek alkalmazása eíkerül- tetnék: minden el lenne követve, mi egyelőre célszerűségi szempontból igényelhető.

S midőn a vállalat beruházmánya s ennek kezelése ily reformatión átment: akkor, de csak is akkor képesítve, sőt hivatása szerint, a vidék