Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-09-30 / 14. szám

*<wnA/lP 108

élelmezése, ruházása oly terhekül nehezednek rá, melyek emeléséhez hiányzik az erő: igen természetes, hogy a földbirtokos munkát adni képtelen! a szőlőbirtokos még inkább az, mert dacára állam általi nagyobb mérvű adóztatásának, a szöllö leromlottságának, jövedelmezővé csak több évi s tetemes költekezés után alakithatásának, a szőlészekről semmi gondoskodás nem történt, a kormány figyelme reájok ki nem terjedt, pedig sok birtokos van, kinek egyedüli birtoka a szőlő, s kire nézve a jelenév már nem első, hanem a 4 ik csapásos év, s ki, ha minden munkát megtetet is ujjáalakitólag szőlőjében, öt évig termésre nem számíthat. Ezekre nézve a nép munkaerejének télen át közmunkákkal elfoglalása csak növeli a csapás nagyságát, mert a munkaerő keresettsége miatt emelkedő munkaérték költségesebbé teszi a fagy és aszály által kiölt vén tőkéknek kiirtatását, s a szöllő- földnek felf'orgattatását és újbóli berakás alá elkészítését. Közmunkaalapok kijelölése nélkül is, még pedig sújtott gazdászatunkat emelőleg, lehetett volna a vagyontalan népnek munkát adni, s igy munkaerejét jövedelmeztetővé tenni, csak a birtokos osztályt kellett volna teljes mértékű segélyezés által munkáltatásra képessé tenni. De mert ez nem történt meg, mert a szőlőbirtokosok teljesen segélyezetlenül maradtak, a gabnatermesztök is csak vetőmagra, s erre is részben nyertek kölcsönsegélyt, s igy kétségtelenül bizonyos, hogy a birtokos osztály nincs oly helyzetben, minőben munkaadásra volna képesítve, nincs más teendő, minthogy a kézi munkája után élő vagyontalan népről közmunkaalapok kijelölése, közmunka adás által legyen gondoskodva.

A központi inségügyi bizottmány a nép erejének foglalkoztatására, s ez utón jövedelmezővé tételére a Sz.- Fehérvár-Palota-Veszprémi, s G) ör Pápa-Keszthelyi vasutak kiépitését hozta javaslatba, s e kiépítéshez a Helytartó Tanács hathatós közreműködését sürgőivé kérte föl, s egyszersmind közel kilátásba helyezte a megyénk- beli országos utaknak kormányi segélyezés mellett leendő javítását is.

Népek anyagi jóllétére következést húzhatni kereskedelmi forgalmuk élénkségéből. Minél élénkebb valamely országnak kereskedelmi forgalma: annál inkább emelkedik lakóinak anyagi jobbléte. A kereskedelmi forgalom élénkségének azonban mulhatlan föltétele a közlekedési utak jósága, célszerűsége, olcsósága, az ország minden vidékének a jó közlekedési eszközök hálózatába bevonása. E tekintetben országunk még igen hátra van Európának előbbre haladott országai mögött. Termékeny, nagy vidékeink vannak, melyeket fontos érdekek utalnak egymásra, terményeiknek kölcsönös kicserélésére, s nem mondom, ■hogy vasút, de csak jó, közönséges s országos költségen fen- ta}‘tott köut által sincsenek egymással összeköttetve. Ily Fét vidék a zalamegyei Balatonmellék, s veszprémmegyei Bakonyság is. E két vidéket a Veszprém-Pápai orsz águtbol Heren duel kiinduló, 8zent-Galon, Nagy váz sony on (a Veszprém-N a gy vázsony i országút átmetszésével) át Tóth-Vázsony és Barna gh közöt Pécseire, s innen Aszófeön át a Vesz- prém-Tapol cai országúiba v ezetett országos úttal kellene összekötni. Szent Gálnak úgy saját, mint az ezen ut által érintendő községek lakosainak érdekeit felfogó s előmozditni törekvő értelmes birtokosai régen fölismerték már e közlekedési vonalnak fontosságát, mert érezték azon hátrányokat, melyek a Balatonnal egyenes irányban összekötő jó ut hiányából eredtek. Már 1850 ik év előtt megpendült egy ily útnak lihanytól Aszófeön- Pécselen, Barnagh és Tóth-Vázsony közt Szent-Gálon át

a jó karban álló Veszprém-pápai ország útig vitele, s otl azzal leendő Összekapcsolásának eszméje. Ez eszme meg- testesithetéseért azon időben a szent-gáli értelmiség a zalamegyei B -Füredtől Köveskálláig lakó értelmesb birtokosokkal egyetértöleg a húzandó uj közlekedési útvonalat szakértőkkel meg is vizsgáltatta, s egy darabig nem csak kijelöltetett, hanem Zalamegye által Aszófeötől fel a pécseli erdőig ki is vágatott már az egyenes útvonal. De mert az akkori idő nem kedvezett semmi közérdekű vállalatnak, s az akkori kormány úgy szellemi, mint anyagi jobblétünk, emelkedésünknek útvonalába gátokat gördített inkább, sem mint a létezetteket elhárítani igyekezett volna, ezen útvonal sem létesülhetett, az előmunkálatok eredmény nélkül félbe szakadtak. De mert ez útvonal elkészíttetését Zalamegye Balatonvidékének s Veszprém- megye Bakonyságának kereskedelmi fontos érdekei teszik szükségessé, mert Balaton melléke a Bakonyságnak rengeteg erdőiben levő fára, s a Bakonyság Balaton mellékének nemes gyümölcseire és borára van szorulva, s igy érdekeik által kereskedelmi tekintetben kölcsönösen utalvák egymásra, s mert a B.-Füred-kövefkállai vonalnak nagy részben prot. lakossága ezen útvonal által jobb és mégis rövid utón hozatik összeköttetésbe a pápai főtanodával stb. s mert vannak egyes községek, péld. B.- K.-Szöllös, Nagy és Nemes-Pécsel, melyeknek szöllőhe- gyeiben, az itt termelt, a Somlóival versenyező nemes borban nagy és értékes kincs fekszik, de e kincs e vidéknek az országos útvonalak hálózatából kihagyatása, e miatt csak nehezen , nyaktörő utakon hozzá férkőzhetés miatt nem értékesíthető oly mértékben, minőben lehetne és kellene értékesitetnie : mind ezen érdekek most, mikor egy részről a vagyontalan népnek jövedelemforrásnyitó közmunkaalap kijelöléséről, más részről egyes vidékek anyagi jobblétének a közlekedési utak javitása, vagy ha hiányoznának, akkor előteremtése általi emeléséről van szó, egyesültek s hangosan követelik, hogy egyik közmunka alapul ezen útvonal jeleltessék ki, s annyival inkább, mert e vidék, mely közlekedési tekintetben mostoha gyermeke volt eddig az országnak, joggal követelheti, hogy századok mulasztása tetessék most némileg jóvá, jó ut által hozassanak kapcsolatba a világkereskedelemmel, tetessék lehetővé rájok nézve is terményeiknek értékesítése, s különösen egymás közötti gyors és biztos kicserélése. Szent-Gálon Tamás Káról, Tóth József, Gaal stb. Pécseién Bohunitzky Antal, Che- pely László stb sürgölik ez útvonalnak a közmunka alapok közé leendő fölvételét, mert tudják, hogy mily emelőleg hatand ez a termesztmények értékére, s ez által a gazdászatnak emelésére, virágoztatására, a szorgalomnak élénkítésére, mig most (főleg a Pécseliek-Szőllösiek) a rósz közlekedési ut miatt csekély áron is alig képesek eladni nagy költséggel termesztett boraikat, szállitísa alkalmával a nyaktörő utakon ki vannak téve a szerencsétlenség sok lehető esetének, a vásárlók visszariadnak a rósz uttoli télelem miatt föikeresésöktől, mely hátrányos körülmények mind megszűnnének, ha az emlitett útvonal elkészülne, s akkor ezen vidékek terményeinek értéke a jelenleginél sokkal magasabbra emelkednék. Pécsei és a zalamegyei érdekeltiek Zalamegyének Tapol- czán tartott inségügyi bizottmányának gyűlésében ez útvonalnak a közmunkaalapok közé sorolását Bohunitzky Antal meggyőző okai által támogatott indítványukkal keresztül is vitték. Veszprémmegyének is közmunkaalapjai közé kell soroznia ez utvonalt, s ott, hol a zalamegyei munkálat végződik (Pécseli határ) azt tovább folytatva, Ba: nagh