Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-09-09 / 11. szám
•maaAT 85 JIA/w*» Anna-vigalom körül sem volt annyi vendég, hogy a fürdőhelyen minden lakszoba el lett volna foglalva. Az uradalmi épületekben azonban nem volt üres lakszoba A fürdöidény ez évben is az Annna-vigalom előtti napokban érte el fénypontját. Az irói koszorúból is kitűnő egyéniségek (Tóth Kálmán, Vas Gereben, Szokoly Viktor, Thaly Kálmán) s több országgyűlési képviselő (közttök erdélyiek is) voltak B.-Füreden. Anna-vigalom után azonnal oszolni kezdettek a vendégek. Siettette az oszlást a tartós kedvezőtlen, most esős, majd szeles, a betegekre nézve a gyógymód használatát, egészségesekre nézve a szórakozást, társalgást, kirándulásokat, a vendég koszorút összehozó sétákat, és a naponkénti fürdést lehetetlenitő időjárás. Az illetők testalkatának — erejének — egészségének dicséretére azonban föl kell említenem, hogy voltak vasfejü — bátor férfiak, kiket eső és szél nem riasztott vissza, s a legzordonabb időben sem mulasztották el a hidegben fürdést. Ezek használtak aztán a szó teljes és valódi értelmébeni hideg fürdőt. A jelen év tényleg győzött meg mindenkit a fedett sétány és társalgási terem szükségességéről. Ha a fedett sétány nem hiányzanék, esős szeles időjárás mellett is használhatnák a betegek a gyógymódot, bevégezhetnék kiszabott napi sétájokat. Társalgási teremben összegyűlhetnének a társalgást kereső, szórakozni óhajtó vendégek, s ott föltalálnák azt, a mit keresnek. A vendégek évről évre hangosabban nyilvánítják a fedett sétány és társalgási terem hiánya miatti panaszokat, s igy ezeknek mielőbb leendő fölállítását a fürdőhelyet látogató vendégeknek átöröklő közvéleménye követeli. E közvélemény pedig oly hatalom, mely meghallgatatlanul nem maradhat, a fürdőhely érdekében kell meghallgattatnia. ‘) S csaknem bizonyos, hogy meg is fog hallgattatni. A tulajdonos — magyar érzésű szerzetnek úgy főapátja — Chruesz Krysostom ő méltósága, mint nagyságos Simon Zsigmond tihanyi apát ur virágzóvá óhajtják tenni e fürdőhelyet, drága kincsül tekintik, melyet a gondviselés azért bízott reájok, hogy értékesítsék, s a helyett hogy elhomályosodni engednék, napról napra fénylőbbé — ragyogóbbá tegyék. Hisszük, hogy nagyszerű átalakítások s újítások lesznek B.-Füreden. A házhelyek már is ki vannak jelölve, s ki van nyerve a királyi engedély, a kijelölt házhelyeknek örök áron eladhatására. S ki ne sietne — ha ugyan Isten anyagilag megáldotta — e festői szépségű magyar Tempében házhelyet szerezni? A mint a házhelyek elárusittatnak, gyorsan fognak emelkedni a fürdőhelyet B.-Füreddel összekötő úri villák, a táj szépségét emelve, s megszüntetve a szálláshiány miatti panaszokat. Levelem záradékául nem hagyhatom emlitetlenül, hogy olvastam azon cikket, melyet a veszprémi izraelita hitközségnek tisztelt lelkésze a 7-ik számban megjelent B.-füredi levelemnek a füredi izraelitákra vonatkozással irt része ellen intéz. Toliamat jó akarat vezette, nem vádakat emeltem, tényeket hoztam csak fel, melyek köztudomásúak s nem burkoltam ködbe, nem állítottam távolba a fölhozott tényeket, hogy óriásoknak lássanak, melyek ellen teljes fegyverzetben kelljen síkra szállni. Azon csu- dálkozom leginkább, hogy a tisztelt lelkész ur látszólag azok közé soroz, kik az emberi s honpolgári jogokban részesítését a hon lakossága egy nevezetes részének föltételekhez akarják csatolni, mert épen azon levél megtámadott részében irom, hogy minden felvilágosodott ember várva várja azon időszak elközeli- tését, mely az embert embertől elválasztó, a polgárjogokat születéshez vagy felekezethez stb. kötött sorompókat lerombolandja, s az emberjogokat mindenhol és mindenki számára érvényesítendő — Én — mint e lapok tisztelt vezetője helyesen föltételezte rólam — a jogilag föltétien emancipatió eszméjével megbarátkoztam, annak hive és egyik harcosa vagyok ... de érzem, hogy vannak erkölcsi föltételek, melyeket nem mi érttünk, hanem a tömegért, a még sok kebelben tagadhatlanul létező ellenszenv leküzdéséért, s ha lehető rokonszenvé változtatásáért nekik is meg kell tenniök, nem elég csak jogilag hóditatiok meg azon tért, mely őket úgy is mint embereket, úgy is mint a haza polgárait teljes joggal megilleti, erkölcsileg is meg kell azt hó- ditaniok, s csak is e hódítás leend áldásos, ez vezet rázkódás nélkül azon óhajtott eredményhez, melynek békés utón leendő elérését nálam inkább senki sem óhajtja, ekkor jön el az az időszak, mikor látván a haza minden polgárai, hogy izraelita honfitársaink nem csak az államhatalom által kiszabott azon kötelességeket teljesítik, melyeknek teljesítésére a vonakodó külerővel 1) Azt hiszsziik, nem a lelkes apátságon, mely úgy is erőn fölül költekezett eddig is, mult a hiányok pótlása. Szerk. is kényszerittetik (adózás, katonáskodás stb.) .. . hanem azon erkölcsi kötelességeket is, melyek teljesítése által társadalmi utón — az államhatalom minden beavatkozása nélkül, sőt gyakran annak visszatetszésével találkozva emeltetik a nemzet szellemi és anyagi jobbléte, az ország nagysága és virágzása: nem csak a törvényhozási teremekben (hol mihelyt alkalom lesz rá, meg lesz azonnal szüntetve az izraelitákon úgy is mint embereken úgy is mint honpolgárokon elkövetett évezredes jogsérelem) hanem künn az életben, még a nép alsó rétegeiben is megérik a közvélemény az emancipátióra, s mindenki érezni fogja, hogy a jognak mindenkire egyenlő mértékben kiterjesztése által saját emberi méltóságunkat növeltük. E kornak eljöttét kell siettetnünk, s higyjék meg az illetők, hogy sokkal hamarabb fog ez eljönni, ha ők is közelednek hozzánk, s nem csak az államhatalom által mindannyiónkra ránk parancsolt, hanem oly kötelességeket is teljesítenek, melyek teljesítésére nem a külerő szőrit,, hanem „a szabad akarat, az emelkedett érzelem“ lelkesít. Erre céloztam, mikor a megtámadott levélrész végén a polgári jogosultságnak önmagától (azaz minden rázkódás nélkül, még a nép közvéleményétől is kárhoztatás helyett támogatottan) előnyomulásáról szóltam, s tán épen e zártétel okozta azt is, hogy félre értettem.2) P. G. A következő levél kíséretében vettük az alábbi nyilatkozatot : Veszprém, sept. 3, 1866. Tisztelt szerkesztő ur! Folyó hó2-árólkelt 10-ik szám alatti lapjában a balaton-gőz- hajózási társulat alakulására vonatkozólag ^ jegyű névtelen értesítőtől egy cikket volt szives lapjába felvenni, mely igénytelen személyemre nézve gyanúsító és sérta kitételeket tartalmaz. / Ámbátor nincs kedvem egy magát megnevezni nem merő, vagy nem akaró egyénnel legyen az bárki vitába j ereszkedni, sőt az ily titokban más becsületén rágódd egyén ellenében azt védelmezni is feleslegesnek tarthatnám, — más részről mégis az alap nélküli vádat és gyanúsítást visszautasitni, s ez által a nemtelen rágalmazd álarcát ugyan a tisztelt közönség előtt lerántva, őt ismeretlenül is valódi alakjában bemutatni polgári becsületem parancsolja. Legyen tehát szives a mellékelt nyilatkozatot, melynek tartalma a névtelen cikkíró rágalmazó gyanúsítását teljesen megcáfolja, s melynek hitelességéről az aláírók polgári állása és ismert jelleme és becsületessége kellőleg kezeskedik lapja legközelebbi számában egész kiterje- delmileg közölni, s ez által lapja tartalmát a gyanúsítás és rágalom teréről az igazság színvonalára emelni. Midőn ezen méltányos kérelmem teljesítését ismert loyalitásánál fogva bizton reményiem — szabadjon megkérnem, — hogy jövőre becses lapja hasábjaitól igénytelen nevem és személyemet legyen szives megkímélni, mert úgy hiszem se tisztelt szerkesztő ur, s bárki más sincs feljogosítva a sajtó szabadságát ok nélküli rágalom és gyanúsításra felhasználni, s ez által bárkit is polgári becsületében sértve habár szükkörü közönség előtt is pe- lengérre állítani. Fogadja egyébiránt tiszteletem nyilvánítását, mely- lyel maradtam tisztelt szerkesztő urnák kész szolgája Bezerédy Gyula.* *} Nyilatkozat. Alolirottak kik a múlt hó 17-én Veszprémben a ,,Koronau vendéglőben ő mlga Szentgyörgyi Horváth Ágoston cs. k. kamarás urnák felhívása folytán az újabban alakitni tervezett Balaton gözhajózási társulat ügyében tartatott értekezleten jelen voltunk, 2) E tárgyat, leginkább térhiány miatt befejezettnek szeretnek tekinteni. Szerk. *) Az egészre annyit jegyzünk meg : hogy tt urnák tért nyitunk a lehető' rövid, tárgyra tartozó és személyeskedéstől ment önvédelemre. Szerk.
