Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1865-11-20 / Mutatványlap
•ftnnAAflP JUinn/w ne is legyenek, s a pártoknak valamint alakulása — úgy a választás napján és helyén mérkőzése is békés legyen. Választásra jogosított közönségünk önmagát tiszteli meg, saját érettségéről ad bizonyítványt, ha minden tettlegességtől óvakodik; ha mindenki — bármelyik párt hive legyen is — igyekezik ugyan pártjának győző okokkal — s igy becsületes utón — többséget szerezni, de becstelen útra nem lép soha, s más szabadságának tiszteletben tartása által igazolja, hogy meg van érve — és igy méltó a szabadságra. A jövő országgyűlésnek az is egyik föladata, hogy azon nagy eszméket, melyeket isteni Megváltónk közel 2000 év előtt hirdetett, de a melyeket a társadalom mind ez ideig valósitni nem birt: a szabadság — egyenlőség — testvériség eszméit megtestesítse, az életbe való átvitellel megdicső- itse. S ne tartanák-e ez eszméket tiszteletben, vét- kezhetnének-e ezek ellen azon választók, kik választandó képviselőik által ezen eszméket is megakarják testesittetni ? Kik a közel múltnak nyomasztó rendszerei alatt oly sokat és oly békén tűrtünk idegenektől, ne türnők-e véreinknek a mienktől eltérő meggyőződését? Gátolni akarnók-e azokat szabadságuk használatában? Távol legyen tőlünk. Hiszen ez bűn lenne a szabadság ellen. Ha van választó, ki a másik párt jelöltjét sértő, becsmérlő szavakkal .... annyival inkább, ha van, ki a másik párt híveit tettleg bántalmazza, az megsérti a testvériséget. Minden választó egyenlőn jogosított párt választásra, véleményének szabadon nyilvánítására. S az a választó, ki e jogot önmaga részére követeli, ellenben választó-társát ugyancsak e jogának gyakorlatában bárminő módon megakadályozza, az megsérti az egyenjogúságot. Megyénk választói! tiszteljétek meg a ke- resztyénségnek e nagy eszméit az által, hogy a választás színhelyére meggyőződéstek által vezérelve, s egymás meggyőződését — ha eltérők is azok — tiszteletben tartva seregeitek össze. Legyetek áthatva a szabadság — testvériség — egyenlőség azon nagy eszméitől, melyeknek életbe átvitelét 1848 megkezdte, az azótai időszak gátolta, s ha országgyűlésünk óhajtott czélhoz vezérel, akkor 1865|6 keresztül viendi. Megyénkben még ez ideig minden választó- kerület szennytelenül áll. Választók! tőletek függ, hogy e tisztaság fennmaradjon, bizonyítsátok be, hogy békés előkészület után békésén fogtok szavazni, s választás után közakarattal éltetitek azt, kitaszavazat-többség országos képviselővé fölemel. Áldás hazánkra! Béke s szeretet szelleme lengje át a választókat! — Vörös-Berény 1865. nov. 15. •*- Pap Gábor. „A közös ügyek és törvényrevisio.“ I. A Hon hasábjain L—gh Brüsselben tartózkodó ha zánkfia nagybecsű czikk-sorozatot közöl fönebbi czin alatt. — Kedves dolgot vélünk tenni, ha azt kivonatilac olvasóinkkal megismertetjük. A sanctio pragmatica ideje előtt — úgy mond — volt közös fejedelem; de közös ügy nem létezett, legalább létezése sem törvényileg sem szerződésileg el nem ismer tetett. Közös ügynek csak az vallható, mit a sanctio pragmatica, vagy világos törvény annak vall. A sanctio pragmatica más közös ügyet nem isméi a közös fejedelmen kívül mint a birodalom közös védelmét. Van közös fejedelmünk osztrák császár és magyar király egy személyben, és Magyarország e személyes unió szerződésbeli erejénél fogva az osztrák tartományoknak hü szövetséges szomszédja. A közös fejedelem és védelem közös kötelességül teszik, hogy Magyarország azonként mint a lajthántuli tartományok gondoskodjanak: 1. A király udvartartásáról. 2. A birodalom összes területének védelmi eszközeinek s költségeinek meghatározásáról. Mindezekről pedig a magyar korona országai törvényeikben régen gondoskodtak. A mondott szerződési kötelezettségből folyik továbbá : a) az uralkodó közös képviselete követei által a küludvaroknál, következőleg az arra szükséges költségek közös viselése. De itt is fennáll az országnak azon joga, hogy magyar ügyben, a magyar korona területét érdeklő kérdésben csak a magyar király követei járhatnak el, és azokat is a koronás fő csak az országgyűléssel való értekezlet előre bocsátása után nevezi ki. — Ennek folytán történt, hogy a török udvarnál volt a császárnak német, a magyar királynak m agy ar követe ugyan azon egy időben. A mondott szerződési kötelezettségből folyik: b) a hadsereg arányos kiállítása és közös tartása. E kötelesség teljesitése alól a nemzet magát soha ki nem vonta, sőt adott oda is katonát a hova köteles sem lett volna adni. Az e feletti határozás a nemzetet a király- lyal együtt illette úgy az 1848-ki mint az előtte való törvényeknél fogva. E jognak a nemzet a birodalmi kapocs vagyis a személyes — kezdetben ideiglenes — az örökösödési törvény és illetőleg a sanctio pragmatica óta a leány-ág fenmaradásaig elfogadott unió kezdetétől fogva i szakadatlan birtokában maradt és kétségbe sem vonatott soha. E közügyek eligazitási nehézségeinek a magyar törvények kijelelték az utat. A közös gondoskodás, közös romlás. Két külön háztartás külön gazdálkodást kívánna még akkor is, ha az kikötve sem volna. A fölebb megnevezett közügyeknek a birodalmi kapocs és hatalmi állás érdekében megoldására mi kívántatik egyéb mint egy igazságos kulcs megállapítása, úgy miként Magyarhonban megye és megye, s Horvát és Magyarország közt megtörtént. A régle de trois alkalmazása végett nincs szükség Reichsrathra. Egy igazságos kulcs megállapítása nem csorbítja senkinek sem a jogát. Egy fél sem kénytelenitetik, hogy akár törvényeit akár érdekeit feláldozza; mindegyik maga ura marad saját házában.
