Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-09-02 / 10. szám
«wuUKlP 17 (JUIAaaw tatnék. Alul-felül nyomó Wolffeie géppel s 30% tüz- anyagkiméléssel 50—52,000 forintért ajánlkozott Sigl G. bécsi s Meyer J. linci cége. A hajójárat 9 hóra szá- mitatik. Ez időre a vezénylet és legénység 2384 írtban, tüzelő anyag a lehető legmagasb számitással (7 frtba számítva a fa ölét, holott a veszprémi piacon 3—4 forintért is kapható) 4,200 írtban,— kenőcsszer 1,200 írtban vétetik föl. Végre a kamat s törlesztés évenként 3,5000 írt — Összesen tehát 11,284 írt kiadás. A déli vaspálya tanulmány tárgyává tette a vállalatot s előmunkálatait bevégezvén, csak a hadi események gátolák az igazgatóság elhatározását. Egyelőre is a vállalatot a déli pálya érdekeivel többszörösen találko- zának jelenté ki s minden valószínűség szerint a részvények nagy részét megtartani s a siófoki kikötőt felállítani fogja. Az alsó-eörsi kikötő — miután a vállalatnál kizárólag kereskedelmi szempontok az irányadók, lehető egyszerűséggel, költségkíméléssel s a helybeli lakosság ön- érdekeszülte áldozatkészségével fogna kiépitetni. Végre előleges választmány alakítása volna az első teendő s erre felhívja a jelenlevőket.“ rr O mlga után t. Vermes Illés ur hangsu- lyozá a vállalat fontosságát, különösen kiemelvén, hogy okvetlen kell valamit már tenni a hajdan oly jelentékeny s most annyira alászállott veszprémi piac s általában a város emelésére — s erre a lehető legjobb alkalmid épen a kereskedelemnek jó és olcsó közlekedés előteremtése általi fölvirá- goztatása szolgálhat. T. Bezerédy Gyula ur kétségbe vonta a vállalat életrevalóságát s illetőleg időszerűségét, utalyán egy részről a Balaton nagymérvű apadására, úgy hogy a víznek hajózásra alkalmatlan el- sekélyesedésétől lehet tartani, más részről a haza- fmságra, mely most minden rendelkezhető pénzt inkább az inségügyre parancsol fordítani. O mlga találóan jegyzé meg erre, hogy a par force hazafiaskodóknál jó köpönyeg az a „hazafiu- ság“szó, de nem is egyéb, mert ha valódi hazafiui áldozatokról van szó: akkor az ipar, földmivelés, kereskedés pangásáról, a zseb ürességéről stb. beszélnek, ha pedig a közgazdászati tényezők emelése, fölvirágoztatása van tervben: akkor meg azonnal a hazafiui előbb való áldozatokat hányják szemre. Mintha bizony a régi táblabiráskodó felfogástól eltérőleg, a honi ipar, kereskedés emelése nem egyszersmind a haza iránti legnemesebb kötelesség volna korunkban. Végre t. Késmárky József megyei alispán ur úgy vélekedett, hogyha nem egyáltalán is, de bizonyára sok tekintetben ellentétes viszonyban van az Alsó-Eörs s Siófok közti teherszállító gőzhajózási vállalat a fehérvár-veszprémi vasút ügyével, s miután ez utóbbiban jelentékeny lépések történtek újabb időkben annyira, hogy a sikerülés s az Ínségre vonatkozva is felette óhajtandó föld- munkálatok megkezdése, — ha előbb nem, a tavaszra — a valószínűség reményével bir : ennél fogva a vállalat előmozdítására irányzott előmunkálatokat felfüggesztendőknek s az előleges választmány megalakítását addig elhalasztandónak javasolja, mig a vasút kérdésében végleg határozó intézkedés tétetnék. Erre ő mlga: elismeri ugyan a két vállalatnak részben ellentétességét, de tudomása szerint a vasút ügyéből éveken át is alig ha lesz valami. De ha lenne is : a vasúthoz szükségelt pénzerőhöz képest valóban jelentéktelen a hajózási vállalat tőkeszükséglete, úgy, hogy ez amazon bizonyára nem sokat segíthet, vagy ronthat. Különben pépig a Balaton két partjának összeköttetése, ha Eörsnél nem, hát Fülöp-Boglárnál csak előnyösebb lesz az egymással részben parallel futó két vasútvonal által előidézendő forgalom élénksége alapján. Egyébiránt a halasztásra vonatkozólag elfogadja t. K é s m á r ky ur nézetét. Ezzel az ő mlga önzetlen fáradozásai iránti meleg köszönet közös kijelentése után a tanács- kozmány feloszlott. Azzal zárjuk be tudósításunkat, hogy vajha a veszprémi kereskedői karnak úgy ezen, mint egyéb hason kérdésekbeni kárhozatos lanyhaságát mielőbb az élétteljnek üdesége váltaná föl! # Az Ínség ügyében működő királyi biztosoknak az őszi vetőmag tekintetébeni eljárását szabályozó Utasítás. I. §. Addig is, mig az inségi királyi biztosok számára az átalános utasítás kiadatnák, stb. II. a dunántúli királyi biztosi kerület, Baranya, Fehér, Győr, Moson, Somogy, Sopron, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyékkol; stb. 5. §. A felosztási aránynak megállapítására vonatkozó tanácskozmány alkalmával, tekintve a rendelkezésre álló pénzerő korlátoltságát, szigorú következetességgel szem előtt lesz tartandó, hogy aránylagos vetőmagbeli segedelmezésnek csak ott lehetend helye, hol a teljes mérvben igénybe veendő községi és megyei források, oda értve az egyesek s községeknek biztos jelzálogra alkalmas törzs-vagyonát is, kimerítése, valamint a fölébresztett solidaritási érzetből kifolyó egymást segítési törekvés a baj leküzdésére, ez esetben a vetőmag beszerzésére — világosan és kétséget nem hagyólag kimutatva — valóban elégtelenek. Es e tekintetben okvetlenül és elhalaszthatlanul szükséges, hogy a királyi biztosok egy részről a községi és megyei segedelmezési forrásokat, a községeknél és megyéknél netán létező, s természetük, vagy rendeltetésüknél fogva ily célra netán fordítható tőkéket kipuhatolják, más részről pedig az ön- és kölcsönös segedelmezési hajlamot is minden kitelhető módon, s különösen a kormány által nyújtható segedelem korlátoltságának és elégtelenségének határozott kiemelésével is fölébresszék és buzdítsák. 6. §. Mihelyest az egész kerület számára nyitott hitel a fentebbiek szerint az egyes megyékre felosztva lesz, a megyei inségi bizottmány ugyanazon módon gondoskodik arról, hogy a megyére eső rész ismét az egyes inségi községek között igazságos arányban felosztassék.
