Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-09-02 / 10. szám
■««AfWftP 75 tfinn/vuw egy bizottmányt, azt lássa el törvényes meghatalmazással avégett, hogy a lehető legjutányosabb feltételek alatt — a megye ínségéhez mérve — valamely bankárháznál mielőbb pénzt kölcsönözzön.]) Itt a fő feltétel minden esetre az legyen, hogy a megyének több évi részletekben törlesztés utján kellessék a pénzt visszafizetni. „ 4. Ez a kölcsönvett pénz évenkénti részleteivel a megye lakosaira birtokaránylag vettessék ki, s szedessék be. Ne mondja ez utolsó pontra senki, hogy igy az ínségben nem lévő is — az aránylagos fizetés miatt — felettébb volna terhelve, midőn neki a kölcsönre semmi szüksége, abban semmi haszna. Mert ha a humanitási szempontot — a felebaráti s honfiúi kötelességet mellőzzük is, de minthogy a közlekedési utakra, vagy egyéb bármely megyei közhasznú célokra fordittatnék a kölcsön pénzt: így ő és maradéka folytonos haszonélvezetében lenne annak, e szerint közvetlen máson ugyan, de közvetve magán is segít. Egyébiránt, sokkal súlyosabban van megyénk a gondviseléstől látogatva, hogy sem a segélyre nem szorultak számát sokra tehetnök, s a kik ily szerencsés helyzetben vannak is, bűn volna róluk feltenni ily szorongatott bajban a szükkeblüséget. Ily módon, vagy hasonló szellembeni mielőbbi működésre a mélyen tisztelt megyei inségügyi bizottmányt a nép érdekében a legsürgősebben fel kérem; annyival inkább, mert a szükség mindinkább aggasztó, s mert nekem — megvallom — a kormányi segélyhez igen vékony a reményem. 1 2) Nem malitia mondatja ezt velem, sem a kormány iránti bizalmatlanság, hanem egyenesen a birodalom roncsolt pénzügyi állapotának ismerete. Oly aggasztók azok, hogy rendbe hozásuk minden más tekintetet kizár, pedig a sz. irás sem parancsolja azt, hogy: felebarátját jobban szeresse az ember, mint magát. De meg ha valami utón, p. o. újabb bankjegyek kibocsátása által segitene is rajtunk a magas kormány, denique — csak kölcsön volna az is, még pedig az 1863-ki módjára — talán — oly szűkén mért, hogy mellette a magánuzsorához lenne kénytelen az ínséges nyúlni. Ellenben, ha magunk szerzünk a magunk szakáiéra pénzt, azon esetben — szükségünkhöz mérhetjük azt, — belőle állandó közhasznot teremtünk, — összetett vállakkal hordozva — megköny- nyitjük annak terhét. E csekély észrevételeimet mind a megyei közönség, mind főleg az illető inségügyi bizottmány figyelmébe bátor vagyok a legtiszteletteljesebben bekérni; s ha az in- ségügyben én csupán önerőnk kifejtését látom az egyedüli s üdvös kisegítő eszköznek: mentsen ki ezen magyar példaszó : Segíts magadon, s az Isten is segít!3) Mátis Ferencz. Veszprém aug. 25. Az ujonan alakuló b a 1 a t o n - g őz h a j ó- zási részvénytársulat ügyében f. hó 19. előleges tanácskozmány tartatott a Koronavendéglő kis teremében. 1) Ennyi jogot — félő' — ős Magyarország sem fog nyerni egyelőre. Eö. K. 2) Hogy valamelyes kormánysegély lesz : annyi kétségtelen. Más kérdés az: elegendő lesz-e ? Eö. K. 3) Megvalljuk : egyelőre nem sok gyakorlati haszna mutatkozik e javaslatnak, lévén a mi reménységünk a megyei élet megnyíltához szerfölött halavány, hanem azért örülünk közleni, mint a nyilvánosság s öntevékenység iránti jogosult vágy tanúsítványát. Eő. K. Tervezőjes mozgató lelke az ügynek Szent- györgyi Horváth Ágoston cs. kir. kamarás ő mlga, mint egyike hazánkban azon keveseknek, kik nagy név, nem jelentéktelen vagyoni állás, terjedt személyes összeköttetések mellett (sőt dacára) alapos nemzetgazdászati műveltséggel, sokoldalú gép- s általában mütani szakismeretekkel s vállalkozási szellemmel birnak s kik egyszersmind teljes öntudattal hivei azon, nemzetünk életébe vágó, elodázhatlan eszmének, hogy nem kizárólag a politikai téreni hazafiság az, a mi elvégre megmentheti s boldoggá teheti e szerencsétlen országot. ff O mlga régtől fogva szemmel kiséré e vidék kereskedelmi forgalmát, a város és vidékének szükségletét s termelvényeinek miként s mely irányban értékesithetését s mig egy részről nem lehetett észre nem venni, hogy Veszprém és éjszaki Zala a maga Bakonyságával s szőlőhegyeivel az általános forgalmi irányok áramlatából úgy délre mint nyugatra mintegy elszigetelten kimaradt, más részről e hiány pótlására, legalább részben, a már fennálló balatoni gőzhajózás lett volna hivatva a Balaton éjszak-nyugoti partjának a déli vaspályával összekötése által. Ám e gőzhajózás, virágzásának kétségtelenül meglevő szerencsés esélyei dacára, a lehető legrosszabb kezelés miatt évek óta csak sinylett s sinylik ma is és egyáltalán nem Ígérkezik célszerű kezelés által életrevalóságának jelét adni, jövőjének megalapítására törekedni. E körülmény megfigyelése bírta ő migát uj, egyelőre csak teherszállító balatoni gőzhajózás tervezetére s a tájékozó előintézkedéseknek nem csekély áldozattal foganatosítására. Az érintett tanácskozmány az ő eszközlésére a következő, előrebocsátott Felhívás után tartatott meg: Feladatunkkul tűzvén ki a balaton-gőzhajózásnak szilárd és biztos alapokrai fektetésére nézve részvénytársulatot alakitni, — szükségesnek látjuk már most eleve is ezen nemzetgazdászatunkat illetőleg oly fontos közlekedési vállalatra a t. közönség figyelmét irányozni. Azon társaság, mely eddig a balaton-gözhajózást bírta, téves eljárásának következtében többet ártott gaz- dászati érdekeinknek, mint tulajdonképen használt. Mindenek előtt eljátszá nagy részben a hazai szái- litó és kereskedő közönség bizalmát maga a vállalat iránt? meghiusitá a reményeket, melyek hozzá köttetének és miután a kereskedés érdekében, a közlekedési igények teljesítésében a szó szoros értelmében semmit sem tett, nem csak tespedésre kárhoztatá a Balaton körül fejledező forgalmat, melynek felsegélésére lett volna hivatva: hanem közvetetten előidézte azt is, hogy a Balaton felé irányulni kezdő kereskedés más utat vett fel. Ennyi hátrányok okozása után s nemzetgazdásza- tunk összes létére oly roppant károkat eredményezve : alulírottak a Balaton körül elterülő vidékek forgalmi szükségleteinek kielégítési szándokától vezé_
