Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-08-19 / 8. szám
«VWAflP 58 JlAWvw» ágazólag Cseténytől Sz.-Királyig, hol a győr-vesz- prémi országos úttal érintkeznék, — és Csetény- től Suuron át Akáig; — továbbá — Sz.-Király- tól Rhédén át Szombathelyig, és Sz.-Királytól Sz.-LászlónátP.-Teszérig, mely helyeken a pápakomáromi országos ut venné fel ezeket. — Ezen útvonalok kiépítése által a Bakony vidék forgalmát megtízszereznénk , s ez elhagyott részt rövid időn a virágzás és gyarapodás lehető magas fokára emelnénk. — Igen! de mindezekhez pénz kell! Pénzt pedig vagy a m. kormány fog előteremteni minden megyének, hogy Ínségén segíthessen, — vagy ha nem, úgy szükséges volna a megye közönségének költsön utján mihamarább megszerezni, s az általam ajánlott járási célokra fordítani, mert már is kiáltja a nép, mint hajdan Jézus tanítványai a Tiberias tengerén: Uram tarts meg, mert elveszünk!*) Mátis Ferenc. A szőlővel újra berakott földnek jövedelmezővé tétele. „Segíts magadon, Isten is megsegít.“ Példaszó. Az elemi csapások (melyek közé a termesztmé- nyekre vonatkozólag a kormány csak a jégverést vette föl adó elengedési tekintetben, de a gazdaosztály épen a legközelebbi évek szomorú tapasztalatai következtében tényleg győződött meg a felöl, hogy a kártékony árvizek, a tartós égető aszály, a késői s korai fagyok, a romboló szélvészek, a termények virágzásakor alászálló ködök, ragya stb. szinte e csapások közé számithatók, s különösen az aszály és fagy első helyre sorozhatok akár terje- delmöket, akár az általok okozott károsodásnak évekre sujtón kihatását tekintjük) oly gyakoriak, hogy közvetlenül ugyan a termesztő osztálynak, de közvetve, a társadalmi osztályok kölcsönös egymásra hatásánál fogva minden osztálynak s igy az egész országnak anyagi jóllétét végromlással fenyegetik. A szárazság és fagy, ha tartós és nagy mérvű, legérezhetőbb kárt a gyümölcsösökben és szőlősökben okoz, mert itt nem csak egy év, hanem a gyümölcsfák és szőlőtőkék megrongálása s kiölése által több év termését semmisiti meg. S a mi eddig csak kivételes eset volt, a szárazság és fagy csak nem rendszeressé vált vidékünkön úgy, mint országszerte. A nedves 1853-ik év óta (mikor még a hegyek is fölfakadtak, s túl nedvesség miatt a szőlőhegyi pincék vízzel teltek meg és leomlottak) folytonos szárazság van, s a szárazság 1863-, 1864- és 1865-ik évben s a jelen évnek junius havában oly magas fokra emelkedett, hogy *) Kétszeres örömmel fogadtuk e tartalmas cikkecskét. Úgy is mint lapunk iránti érdekeltség jelét, úgy is mint a — fájdalom — mind inkább fontossá váló inségügyi kérdésben általunk is egész terjedelmében helyesnek elfogadott életrevaló javaslatot. Míg egy részről közlő urat további közlemények szives beküldésére felkérnők: nem mulaszthatjuk el azokat, kikre megyénkben az inségügy elintézésé különösen bízva van, jelen közleménynek érdemlett méltatására figyelmeztetni. . Szerk. gyümölcstermésünk semmi, a gyümölcsfák nagy része (különösen a szilvafák) kivesztek, s szőlőinkben nem csak. a fürtök sültek le, hanem a tőkék is kiégtek és elszáradtak, s oly szölötelepeken, — melyekben 1862-ik évben csak kevés (bujtás és döntés által könnyen pótolhatan- dott) töke hiányzott — már 1863-ik évben Vá-da, 1864-ik évben fele, 1865 ik évben 2/a-da részint kiveszett, részint haldoklóvá satnyult a tőkéknek, s vékony, apró, élettelen vesszőt hozott. A szölőirtás e nagy mérvű romlás miatt már múlt év tavaszán megkezdetett, mert 1862-ik év óta a szőlő több helyen vagy épen semmit, vagy oly keveset termett, hogy a termés értéke az adóra sem volt elegendő, s igy a szőlőbe vásárlásakor és alkotásakor fektetett tőke nem jövedelmezett, a munkáltatásra fordított, s szőlőművelésnél igen magas költség kárba veszett. Legérzékenyebben sújtotta e csapás azon tulajdonosokat, kiknek minden értéke szőlőbe volt fektetve. Tetemes költség, semmi jövedelem! A munkáltatás, a család- fentartás folytonos kiadásokat szükségelt s termés hiányában kölcsönnel kellett a szükségeket fedezni. Kölcsönöztek azon reményben, hogy a csapásos év után áldásos következik, s a jó termés lehetővé teszi majd az adósságból kibontakozást. Kölcsönöztek , mert éhen nem halhattak meg, mert ruházkodniok kellett, mert a szőlőt munkálat - lanul nem hagyhatták, mert épen a szőlő az a növény, melynek ha csak egy munkája hanyagoltatik is el, évekig fog sinlödni e hanyagság miatt. S a csapás eltérülés helyett évről évre fenyegetőbb alakban tért vissza, s ha a sújtottak nem is államsegélyért, hanem csak adó elengedésért folyamodtak, az lön a válasz, hogy a szárazság (s később, mikor a fagy is növelte múlt évi május elején a romlást, a fagy) nem tartoznak az elemi csapások közé, legalább azok közé nem, melyek által sújtottaknak az adó elengedhető. S a földbirtokra általában, de különösen a szőlőföldre súlyosan növekedő, a jövedelemhez mértten még kedvező időjárás mellett is aránytalanul magas adót a fogyasztásit sem véve ki fizetni kellett oly szülőföldekért, melyek már évek óta nem termettek, s melyeknek munkáltatási költsége a romlással egyenes arányban növekedett, mert a kiveszett tőkék hiányát a költséges döntés és bujtással igyekeztek pótolni, s a döntések és bujtások eső s harmat hiánya miatt az égető aszályban mind kivesztek. Két évi terméketlenség és romlás után 1865-ik év tavaszán csak nem átalánossá lett a régi szőlőtőkék maradványának irtása. Egyes szőlőtulajdonosok elkedvetlenedvén a szőlőtől, kivágták azt, s a talajt szántóföldül gabona alá használták, minthogy a gabonatermesztés kevesebb költséggel jár, s ha sokat nem is, de csakugyan jövedelmez még szárazság esetén is. *) Sokan visszadöbbentek az uj szőlő alakítástól, s nem is lehet csudálni visszadöbbenésöket, mert a múlt évekből rájok nehezedett teher majd nem elviselhetetlen, s az uj szölötelep a legkedvezőbb időjárás elöföltéte mellett hat évig jövedelem nélküli költekezéssel jár, mig szántóföldül gabna alá használás esetén azonnal jövedelmezővé tehetik, s ott, hol a jövedelmezés égető szükség, nem igen gondolnak arra, *) így irtatott ki a remek bort termett Ugri-i hegyen volt szőlő nagy része, holott e területet a természet is szőlő termelésre alkotta, akár fekvését, akár talaját tekintjük. A tulajdonosoknak nincs is semmi kedve szőlővel leendő újra berakásához, bár a föld. oly természetű, hogy gabona alá—főleg emelkedett hegyi része csak néhány évig használható, s azután terméketlenné lesz. Papvásárjának, melynek szinte kitűnő s Matkovics Tivadar által tett kísérletből kitünőleg a tengeri utat is zavarodás nélkül kiálló bora van, már ez évben egy harmadát szántófölddé alakították.
