Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-08-12 / 7. szám

*n/UVU\P 54 JUlTlAn/v

Már évek óta érezhető hiány volt a népiskolaház rozzant állapota, most meg már annyira nyomora, hogy a tanítást folytatni benne, életveszélylyel járna, más alkalmas helyiség meg nincs, tehát a tanítás szünetel. Egy falu gyermeke kénytelen iskolázatlanul növekedni. Nem akarok senkit vádolni; de nem állhatom meg, hogy a népnevelés érdekében föl ne hívjam azok figyelmét, kik az ügy élére állni hivatvák, a kellő intézkedés megtételére. Az iskolaház fölépítése körül a község és a kegyurság között jogi kérdés támadt, hogy kit, és mi arányban illessen a fölépítés kötelezettsége? De ez a jogviszály el- huzódhatik évekig s addig iskola nélkül hagyják felnőni a gyermekeket? a hol a jóakarat s a kötelesség érzete megszűnt, ott a hatalomnak kell közbevágni; tehát a további felelősség terhe is annak közegeire megy át. Hiszem is, hogy ez utón az ügy rövid idő alatt ellesz intézve, s az ősszel vagy uj iskola épül vagy egy alkalmas helyiség fog kibéreltetni s berendeztetni a tanítás folytathatása végett. Vajha mielőbb megtörténnék !* *) D. R.

Újdonságok.

— Mint a kedélyes német: mi is az időjárással kezdjük e rovatot. Egész héten át, alig egy napot kivéve, esős, borongós, hűvös időnk volt úgy a városban, mint vidékén. Kukoricza, hajdina, szőlő lassan fejlődhetik. A Mezöföldön dér, V.-Berény táján fagy lett volna állítólag e hó 3-ika, 4-ike körül. Bármily valószínűtlennek lássék, megjegyezzük, hogy a száz éves naptár fagyot jósol a jövő hó első harmadára. Annyi bizonyos, hogy a májusi fagyot eltalálta. Ha most is igaza lesz: elmondhatjuk a franciával „az eszme megvan, hanem a gyarmat elveszetté Isten mentsen meg tőle,

— A megye keleti és nyugoti részén, Szilas-Balhás és Acsád, Görzsöny vidékén a keleti marhavész előjelei mutatkoznak. Nehány darab marha már elhullott. Reméljük és várjuk a most tízszeresen borzasztó csapás lehető megakadályozására az erélyes és célszerű hatósági intézkedéseket.

— Lapunk 2-ik s 3-ik számában említett azon hir, hogy a Balatonlecsapolás ellenőrzése körüli intézkedések élére b. Fiáth Ferenc ur, megyénk főispánja állana, közohajtás szerint csakugyan megvalósult. Mint ő méltóságának erélyes és gyors elhatározásu jellemétől remélni lehetett, f. hó 6-án, a megye Il-od alispánja T. Késmárky ur kíséretében Sió-Fokx’a ment s a zsilipet személyes jelenlétében a törvényes mértékig lezáratá s minden kellő intézkedést megtett a további visszaélések lehetlenítésére. A Balaton vidékének régi és hő óhajtása ment ez által teljesedésbe. Fogadja érte ő méltósága a Balatonkedvelők őszinte köszönetét.

— A fehérvár-kanizsai vasútvonalon a közlekedés jelenleg is fölvan függesztve a közönség részére, sőt a postaküldemények sem vétetnek föl, úgy hogy péld. a lepsényi postahivatalnak kocsiról kellett gondoskodni Fehérvártól. Nem értjük ez intézkedés okait, mert mig nehány nappal előbb 5—6 sőt több vonat is robogott naponként, most alig egy-kettő.

— A P. Hírnök 180 számábani *** jegyű újdondászát figyelmeztetjük, hogy lapunk újdonságai nem fatyú- gyermekek, hanem igaz szülők törvényes gyermekei, tehát megvárják, hogy saját nevökön neveztessenek,

— Úgy a veszprémi, mint a pápai piacon a gyümölcs éretlen, rósz, egészségtelen. A nagyhasunak gúnyolt falusi öregbirák az egészségtelen gyümölcsöt áruló kocsikat mások rettentő példájára s a gyermekek harsány örömére

*) Hisszük is, hogy történni fog. Általában alig hihetjük, hogy

ilyetén anomalia éz idő szerint valahol előfordulhasson, a minőt t.

tudósítónk napvilágra hoz. Kérjük az ügy további lefolyásának alkalmi közlését. E. K.

ki szokják döntögetni az utca közepére. Hihetőleg a mi hatóságunk azért nem ellenőrködik eléggé, mert hiszen csak Pozsony vidékén van még a cholera.

— Folyó hó 7-én d. e. 10 órakor volt a Korona vendéglőben a megyei gazdasági egyesület Igazgató Választmányának gyűlése. A tanácskozás tárgyára nézve a rendes tudósitásra utasítjuk olvasóinkat, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a mezőföldiek majd egészen, a pápaiak nagy fészben hiányoztak. Gr. Festetich Pál elnök s b. Fiáth Ferenc főispán ő mlgaikon kívül Anyós s Kerkapoly orsz. gy. képviselő urak is szerencséltették a tanácskozást jelenlétükkel. Ezeken kívül több gazdasági s politikai tekintélye volt jelen a megyének. Valóban fájdalmasan győződtünk meg előadásaik folytán is a fenyegető ínség óriás mértékéről.

— T. Farkas Imre ur, hg. Battyány enyéngi uro- dalmának érdemdús tiszttartója valódi szakavatottsággal készült gyönyörű térrajzait s tervezetét küldé be a gazd. Egyesület által a folyó évben rendezett versenyszántások eredményének. Az lg. Választmány méltó elismeréssel s éljenekkel fogadá beküldő urnák részvétteljes s önzetlen elhatározással készített, valóban emlékszerü müveit s az irattárba elhelyeztetni rendelé.

— F. hó. 7-én tartatott a sebesültek elhelyezése s ellátása tárgyában a városház nagy teremében bizottmá- nyi ülés, melyben határoztatott hogy T. Bezerédy Gyula ur elnöklete alatt egy Választmány bizassék meg, melynek feladata legyen, hogy a lakosságot részint szállásadás részint élelmi szerek beszolgáltatása iránti önkénytes ajánlkozásra szólítsa fel s az ajánlkozások eredményének felhasználásáról intézkedjék. Ha egyéb nem, az erélyes elnök neve is kezeskedik a kitűnő eredményről, mit annak idejében tudomására hozunk olvasóinknak.

— Veszprémbe küldött biztos és kétségtelen hitelű magántudositás után közölhetni véljük, hogy a 8-ik cs. kir. vadászzászlóalj a háború kezdetén 1560 emberből állott s a skalitzi, schweinschädeli s königgrätzi véres csaták után 206 közemberre, 5 tiszt és 5 hadapródra olvadt le, a többi meghalt, elfogatott vagy megsebesült. Ily borzasztó eredmény nem gyáva zászlóaljnál állhatott elő.

— Múlt hó 28-án a litéri, vilonyai, sólyi, sz. istváni, papkeszi határokat elvágta a jég, elpusztítván, mit a fagy és szárazság meghagyott. Papvásárját is elvágta volna, de a kártétel fáradsága alól felmentette a májusi fagy.

Vegyesek.

— „Magyarország anyagi érdekei“ cimü nemzetgazdasági folyóiratban (melynek olvasását különösen ajánljuk a gondolkodni szerető magyar közönségnek) egy cikksorozat jelenik meg, melyben Müller Melchior urnák, a trieszti „Nouva Societa“ biztositó intézet igazgatójának egy, az intézet vagyoni állását tárgyazó Emlékirata ismertetik. Már az első közleményből kiderül az, hogy a részvényeseknek több mint 3 millió forint tőkéje s több mint öt ezer biztositó félnek érdeke megsemmisitetett. „Gazda közönségünknek, — mint a M. a. é. — mondja, nagy része még máig is a trieszti biztositó társulatoknak adja ama nehány fillért, mit e nyomorúságos időben azon üdvös célra rakosgat félre, hogy jelen nélkülözései árán a j ö- v ő t biztosítsa magának és övéinek. S nem érdekelne-e bennünket, tudni: hogyan gazdálkodnak amaz előttünk