Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-07-01 / 1. szám

Első évi folyam.

^W«A/VWVA/\AAAA(\A/VWi

| Előfizetési | feltételek:

(

Vidékre postán: vagy helyben szétküldve:

^ Egész évre 4 ft 801 5 Fél „ 2 „40^

Negyed,, 1 „ 20^

w /\aa/\aa/wwwwv\S

Veszprém, julius 1.1866.

< £ |f

VEGYES TARTALMÚ HETILAP

^xaa/V'aaaaa/ jvwvwv yVv/)

| Hirdetmények | | dija: |

| Petitsor egyszeri ^ 5? hirdetésnél 8 kr. | | kétszerinél 7 kr. 5 s háromszorinál | ^ 6 kr. o. é. %

I Bélyegdij külön |

> 30 kr. o. é. I

GwwyvWiA/vwwwvvn/'O

Julius 1-étől kezdve előfizethetni

„V E S Z P R É M “re

Veszprémben a kiadónál,Pápán Skolnik Anna asszony könyvkereskedésében.

Julius—septemberi évnegyedre . . 1 frt 20 hr.

Julius—decemberi félévre . . . 2 „ 40 „

A „Veszprém“

kiadóhivatala.

Hogyan áll jelenleg Veszprémmegye gazdászati tekintetben?

Az ur kiküldé romboló angyalát, s ott, hol kevéssel előbb gazdagon nyíltak a remény virágai, áldás- gyümölcsökkel biztatva a több év óta súlyosan látogatott termesztő osztályt: most a romlásnak, pusztulásnak döbbentő alakja sötétlik s a romok fölött sápadt arccal közelit felénk ama paizsos férfiú, az Ínség, hogy beköszöntsön azokhoz, kiknek kezében a csapás kettétörte a kenyérnek botját.

Megyénk minden részében nagy mértékben rombolt a fagy, s bátran állíthatjuk , hogy Veszprém a haza legsúlyosabban látogatott vidékeinek egyike. A gazdag Mezőföld, Pápa vidéke , Somlyó melléke, Veszprémváros és környezete, egyiránt érzik a csapás súlyát. A gabna- termés nagy részben, a bortermés csaknem egészen meg van semmisítve. Ez utóbbiban annyival érezhetőbb a kár, mert a múlt évek szárazsága által sokat szenvedett, ez évben helyrejönni látszott tőkék hajtásai tövig lefagyván, jó termést évekig nem reményihetünk, mert a szőlők egy része csak ujbólültetés által tehető jóvá s az újjáalakításnak csak költségesebb, későbben jutalmazó, mégis (a tőkék tartósságát tekintve) rövidebb időtartamú útját választja az a szőlész , ki leromlott vén szőlőjét uj karok nevelése, döntés vagy bujtás által igyekezik megjavítani és gyarapítani. Mily sok szőlő van, melyben csak minden ötödik tőke hajt ki, és ez is agyból, a többi töke tán gyökerében fagyott el, mert május 24-ke óta semmi jelét sem mutatja életének ; sem a tőkefej, sem a tökeagy nem hoz hajtásokat. Előbb még az agyból kihajtott tőkéken kell uj sarkokat, karokat növelni, s csak ha ezek erős vesszőket hoznak, lehet a hiányzó tőkéket döntés és bujtás által pótolni. S mily hosszadalmas, költséges, sok pénzbe és munkaerőbe kerülő, sok időt igénylő, mégis rövid ideig jutalmazó fáradság ez! Bármily költséges is az ujbólrakás, de mégis olcsóbb, s az ujbólrakott tőkék öt év múlva teremvén, (az ültetésnek kedvező időjárás előföltéte mellett) nem 12—15 évig tartanak, mint a döntés s bujtás után nyert tőkék, hanem száz évig is jutalmazzák a fáradságot és költekezést.

A Bakony belsejéből is szomoritó gazdászati tudósítások érkeznek be, pedig — legalább a fő élelmi cikket: a gabonanemüeket tekintve — aránylag aligha ott nincs megyénkben legkevesebb kár. —Veszprém, úgy Pápa vidékén, Mezőföldön a rozsvetéseket a máj. 11-étől

22-éig dühöngött hideg szélvészek már megrongálták, virágjaikat megsanyarták, magházaikat kitépték. Gazdag terméssel kecsegtettek a majdnem egy öl magas szárú, s hosszú kalászt hozott rozstáblák, s e termést részint a hideg szelek tartóssága és ereje, részint az utánnok jött két északi fagy, semmivé tette. A kapás növények lefagytak, s csakis az ujrakihajtott burgonyában bíznánk, ha esős idő járna, mert a tartós szárazság máris sokat ártott a burgonyának. Az elfagyott tengeri is kihajtott több helyen; de hajtása silány, s a nagy hőségben, az eső- és harmathiány miatt, tápot nem nyerhetvén, csak teng. A babot újra raktuk megyeszerte, de a szárazság azt is gátolja fejlődésében, s igy kevés reményünk van ahhoz, hogy gyümölcsét — mégha hozhatna is ily aszályban gyümölcsöt — megérlelhesse, mert kétszeresen van megkésve : 1-ör a fagy rombolása után, és igy későnrakás miatt; 2-or fejlődésének az aszály általi hátráltatásával. Buzavetéseink- ben is igen sok a kár. Átalában véve felénél több elfagyott. A csapás azonban nem egyenlő arányban sulytott minden termesztőt. Van oly gazda, kinek buzavetés- beni kára említést is alig érdemel (leginkább azok közt, kik igen későn vetvén, buzavetésök tenyészete még igen hátra volt), de vannak (mégpedig nem kevesen, s a leg- iparkodóbb, kellő időben vetett termesztők között) olyanok is, kiknek egész buzavetése el van fagyva! — Az árpákat a nagy aszály rontotta meg, erővel érnek s telt szemek helyett léha, üres szemek vannak a kalászokban, melyeket a szél is elviend szóráskor. A zabvetések lesültek, megcsökkentek. A bükköny még aránylag legszebb, csakhogy vidékünkön kevés bükkönyt termesztenek. A moharvetések s köles is megcsökkentek és sülnek. A lucernás táblák másodhajtása le van pörkölödve. A gyümölcs nagy része elveszett. Egyes helységekben, minők: Papvásárja, Pét stb. mint a szőlő, úgy a gyümölcs is egészen elfagyott. Káposztaterméshez csak oly helységekben van remény, hol a káposztás kertek a rajtok keresztül folyó vízzel öntözhetök. Hol az ég csatornáinak megnyílása, vagy távolróli hordás nyújtja a viz- tápot, ott a káposzta, olasz stb. kiég, kivesz. — Széna átalában kevés lett, s e kevésnek is nevezetes részét szét- hordtaa jun. 17-én dühöngött szélvész, mely a levegőt is oly nagy mértékben meghüsitette, hogy 18-án s 19-én, sőt némelyek szerint még 20-án virradóra is, fagy volt újólag; s oly mérvben, hogy a szőlőtök uj hajtásainak hegyét, sőt — hir szerint Zirczen — még a burgonya uj hajtásait is lesanyarta. Méhészethez átalában nem volt szerencse. A máj. 11-től 22-kéig tartott hideg szélvészben sok anyaméh elhullott, mely pedig már eresztéshez készült a rósz időszak előtt. A megmaradott méhek is csak részben, s ezek is rosszul rajzottak. Másodrajok nincsenek, de az első rajok nagy része is hiányzik. Ha kijött is az