Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-12-16 / 23. szám

Első évi folyam. 23. sz. Veszprém, december 16.1866.

C> j\rjv\pjvvj\rj\fj\rjv'jvvv-ir)

| Előfizetési | | feltételek: |

(

Vidékre postán: > vagy helyben > szétküldve:> I Egész évre 4 ft 801 1 Fél „ 2 „40|

I Negyed,, 1„20|

OwA' «/WXA/WWVW*. J\í lAAO

VEGYES TARTALMÚ HETILAP

C'j\rjV'j\rJ\rjvj\rj\rrj'AfSWtr)

:■ Hirdetmények | | dija: |

| 4 hasábos petitsor %

£ l-szeri hirdetésnél 8 kr’q | 2-szeri „ 7„ >

^ 3-szori „ 6,,^

? Bélyegdij 30 kr.

' Nyilttérben

s 2 liasábossor 15 kr. s (S'JV'/V'JV'JV'JV'J'J'JV'JV'J'J'JV'S

A megyei közegészségügy.

Megyénk egész területén mindössze 3 cko- lerabeteg van s ezek közöl sem járványos egyik is.

így állván a dolog, azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy a cholerajárvány egészleges állásának kimutatásával lapunk jövő számában - e rovatot végkép bezárhatjuk.

X. X.

A magyar Földhitelintézet közvetítése

az úrbéri s ezzel rokon fajú váltságok körül.

A kérvény beérkezése után azonnal soronkivül a szakosztályok tárgyalása alá boesáttatik, s a legelső igazgatósági ülésben előterjesztetik.

Az igazgatóság első határozatot hozván, a melyben a kölcsön föltételei megállapittatnak, — ezt a kijelölt úton közli mind a volt földesurral, mind pedig a folyamodókkal, s ez utóbbiakhoz az általuk kiállítandó adóslevél mintáját is kiküldi.

A társulat képviselői az adóslevelet, az első határozatban körülirt módon aláírván s hitelesíttetvén, benyújtják azt a telekkönyvi hatósághoz bekeblezés végett, s e bekeblezésről a nyilvántartási kimutatásnak legújabb kiadványát kiveszik.

Ezek megtörténtével beküldik az intézethez :

a) a kiállított, hitelesített és bekebelezett eredeti adóslevelet.

b) a nyilvántartási kimutatásnak a telekkönyvi hatóságtól kivett legújabb kiadványát.

Ez adatok beküldése a másodkérvény kíséretében történik.

A beérkezett másodkérvény szintén soronkivül azon- nal a jogügyi osztály utóvizsgálati szakosztályának bírálata alá adatik, s ha itt észrevétel nem tétetik, a legközelebbi ülésben másodhatározat által az értékpapírok kiállítása elrendeltetik.

E másod határozatról mind a társulat képviselői, mind pedig a volt földesur értesittetnek ; ez utóbbi azon felszólítással: hogy az értékpapírok átvétele iránt intézkedjék, egyszersmind pedig az eredeti váltságszerzödést, vagy a váltság alapjául szolgált Ítéletet beküldje az intézethez, rá írván és alájegyezvén azon záradékot: miszerint az abban foglalt kötelezettség a magyar földhitelintézet közvetítése által elenyészett.

Az értékpapírokról a volt földesur még akkor is köteles átvételi elismervényt kiállítani, ha a közte s az intézet igazgatósága közt létre jött szerződés szerint azoknak csak egy része adatik ki neki. Ily esetben az értékpapírok azon részéről a mely az intézetnél letétemény- ben marad, a volt földesur részére letéti-jegy állitatik ki.

A volt földesur átvételi elismervényének kiállítása

I és az eredeti váltság szerződésnek, vagy az illető Ítéletnek tőle lett átvétele után, ez utóbbit az intézet a váltság kötelezettek társulatának képviselőihez átküldi.

! VJ. A vidéki bizottmányok hivatása a váltságügyek közvetítése körül.

A bizottmányok feladata a nagy horderejű vállalatnak egyesek és az ország közös érdekében lendületet szerezni; az úrbéri megváltás üdvös voltáról, és főleg azon előnyökről, a melyekkel e czélra a magyar földhitelintézet közvetítése kínálkozik, a feleket felvilágosítani; közbenjárásuk által az egyesség létrehozását a volt földesur és a váltságköteiezettek közt előmozdítani; nekik j a kivitel körül a hatóságokkal való érintkezésekben is ; útmutatást és segélyt nyújtani; és áraljában befolyásuk- | kai és tevékenységükkel oda hatni: hogy a megváltásnak a közhitei és a nemzet gazdászat szempontjából oly I fontos kérdése , mielőbb a megoldott kérdések közé ; tartozzék.

Ez alatt azonban az igazgatóság nem azt érti, hogy a vidéki bizottmányok hívatlanul is a felekre feltolakodjanak s az intézet közvetítését reájok erőszakolják ; mert a vidéki bizottmányok az intézet orgánumai lévén, cse- lekvőleg csak ott avatkozhatnak be, a hol egyik vagy másik fél részéről ez iránt felszóllittást vettek. Ily fel- szóllitás esetén kívül feladatuk csak az eszme terjesztésére, megvitatására s megérlelésére szoritkozhatik.

A midőn azonban egyik vagy másik fél közbenjárásukért folyamodik, — a vidéki bizottmány meghallgatva a folyamodókat s megvizsgálva a fenforgó viszonyokat, azonnal érintkezésbe teszi magát a másik érdekelt féllel, s oda törekszik; hogy közöttük a vitás kérdések kiegyenlittessenek, s ha már erre alapos kilátás van, — olykép intézkedik; hogy a felek a törvényes bizonyság jelenlétében bizonyos napon egyezkedésre egybe- jőjjenek, s ez alkalommal, és mennyire lehetséges nem csak a váltságköteiezettek társszerződése, hanem a volt földesurral kötendő pótszerzödés is egyszerre létrejöjjön.

Ennél fogva a vidéki bizottmányok, mint a felek ügynökei is szerepelhetnek, miután az intézet érdeke s a felek érdekei, a közvetítés körül, egymással karöltve járnak. Sőt a felek közti egyesség létrejöttével az érdekeltek az intézeti kölcsön kieszközlését, az e czélra szükséges előleges lépések megtételét, szóval; az egész ügy kivitelét a vidéki bizottmányokra ruházhatják. Ekkor a társszerzödés telekkönyvezésének eszközlését, a kölcsön kérvény fölszerelését, ennek beküldését az intézethez,, az intézeti kötvény bekebleztetését s a t. a vidéki bizottmányok teljesíthetik.

Hivatalból a vidéki bizottmányok a következő teendőkre hivatvák:

1) közbenjárni a volt földesur s az intézet közt azon szerződés megállapítása körül, a melyben az érték papírok kiszolgáltatásának módja, a határidők és rész- ! letek tekintetében, szabályoztatni fog;