Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-11-11 / 19. szám

-«vuvin.r 147

JIAAmw

2) hogy kölcsönös beleegyezésük által megállapit- tassék: a volt földesur kielégítése minő értékpapírokban történjék;

3) bogy megállapítsák az illető értékpapírok árfolyamát, a mely szerint azok értéke a földesur irányában számítandó legyen;

4) hogy tisztába hozzák a váltság különböző nemeiből származott tartozás hátralevő részét, mind a tökére, mind a kamatokra nézve, és számokban kifejezzék azon névszerinti értéket, a melynek erejéig az értékpapírok a volt földesur részére kibocsátandók lesznek.

Azon kérdésre vonatkozólag: hogy minő értékpapírokban történjék a kielégítés? tájékozásul szükséges az intézet értékpapírjainak s a kölcsön különböző föltételeinek rövid ismertetését ide iktatnunk.

Az ily nemű kielégítésre használható értékpapírok:

a) záloglevelek,

b) 10 éves jövedék jegyek,

ej 5 éves jövedékjegyek.

A záloglevelek a hitelezőnek, vagyis az illető birtokosnak, csak kisorsolás utján, de akkor teljes névszerinti értékben fizettetnek vissza. — Azaz: ha az illető záloglevél kihuzatik, — s ily húzás minden évben kétszer történik, — a kihúzott 100 frtos záloglevél teljes 100 forinttal, az 500 frtos teljes 500 forinttal, az 1000 frtos teljes 1000 forinttal beváltatik, habár azok árfolyama akkor bár mily alant állana is. Addig ezen záloglevelek évenként 5 fél°/0-kot kamatoznak, a mely kamatot a záloglevélhez csatolt szelvény átadása mellett féléves utólagos részletekben fizeti ki az intézet. A záloglevelek jelenleg a pénzpiacon 80 fél %-on kelnek; vagyis egy darab 100 forintos záloglevél 80 forint 50 kron vehető meg és adható el. ,

A jövedékjegyek nem esnek kisorsolás alá, hanem az intézet azokra, a tökének egy bizonyos részét évenként vissza fizeti; és pedig a 10 éves jövedékjegyeknél törleszt évenként a tőkéből egy tizedrészt, az 5 éves jövedékjegyeknél törleszt ellenben évenként egy ötödrészt. Mindkét nemű jövedékjegy évenként 6%-os kamatot jövedelmez, a mely a töke részlettel egy időben fizettetik ki. A 10 éves jövedékjegyek jelenlegi árfolyama 09 fél °/0; 5 éves jövedékjegyekböl még csak 1200 frt értékű van forgalomban, melyek teljes névszerinti értékben adattak el.

Ez ismertetésből első látszatra az mutatkozik, hogy a volt földesurakra nézve legelőnyösebb volna az 5 éves jövedékjegyek elfogadása, minthogy ezek 6” „ os kamatot jövedelmeznek; továbbá a pénzpiacon legjobb árkelettel bírnak és azoktól a töke bizonyos része évenként folyóvá lesz a nélkül, hogy a kisorsolás bizonytalan eredményétől kellene függni.

E látszat azonban egy részben csalódáson alapul; mert a mennyiben a jövedékjegyek árkelete és kamatlába nagyobb, mint a zálogleveleké: annyival magasabb lesz az ár is, a melyen azokat a volt földesurak a váltság- kötelezettektül elfogadni tartoznak, — a mint ezt alább példából látni fogjuk. Továbbá, noha a záloglevelek csak kisorsolás után fizettetnek ki, de nem szabad feledni, hogy azok addig is oly értéket képviselnek, a me'yre mint zálogra akára magyar földhitelintézetnél, akár egyébb pénzintézeteknél kölcsön szerezhető; s igy a tulajdonos a záloglevelekből pénzt teremthet megának még akkor is, ha azokat a netaláni kedvezőtlen árfolyam miatt eladni nem akarná. Sőt, mivel a zálogleveleket a földesur olcsóbb áron számítva fogadja el a váltságkotelezettek társulatától, mintha ezek kielégítést jövedékjegyekben eszközölnék, kisorsolás után pedig azok szintúgy teljes névszerinti értékben fizettetnek ki, mint a jövedékjegyek: tehát a földesur, ha a kisorsolást be birja várni, a záloglevelek mellett tökében legtöbbet nyer.

E szerint azon kérdés eldöntésében: hogy a kielégítés minő értékpapírokban foganatosíttassák? hibás számítás lenne az árkelet és kamatláb szempontjából indulni ki, — miután e két tényező befolyása úgy is kiegyenlit- tetik már azon érték kiszámításában, a mely szerint az értékpapírokat a földesur elfogadni köteles; hanem a leghelyesebb kiindulási pont az: vájjon a váltságkötelezet- tekre nézve a kölcsön megszerzése és törlesztése minő értékpapírokban kevésbé terhes? Hogy ezt az érdekelt felek könnyebben megítélhessék: — a kölcsön különböző fajainak föltételeivel kell megismerkedniok. —

A záloglevelekben fölveendő kölcsön 34 fél év alatt törlesztetik. Evenként fizet az adós e kölcsöntöl: kamat fejében . . . 5 fél °/0

törlesztés fejében 1 ü/0

igazgatási költségek fejében a váltságügyeknél . fél °/0

Összesen 7%-oh

mely járadékok féléves részletekken előre fizetendők. Azaz minden 100 frt kölcsön töke után félévenként előre fizet összesen 3 frt 50 krt; 34 '/2 év múlva az egész tartozás megszűnik.

A kölcsön ezen nemének előnyei közé tartozik: hogy ahhoz a legkisebb födözet kívántatik; t. i. a birtoknak a melyre a kölcsön adatik, csak kétszer annyit kell érnie, mint a reá kölcsönzött összeg. Továbbá az évi járadékok oly csekélyek, hogy a törlesztés alig érezhető; ha pedig az adós az évi járadéknál többet képes leróni, — a mi rendkívüli törlesztésnek neveztetik, — azt záloglevelekben teljesítheti. Mivel pedig a záloglevelek árfolyama az intézet értékpapírjai közt legalantabb áll; tehát a rendkívüli törlesztés a kölcsön ezen nemében a legelőnyösebb (lásd példában a Il-ik rész B. rovata alatt.)

A jövedékjegyekben álló kölcsön után a kamatláb 6%; az igazgatási költség í/.í_ %, a töke pedig évenkénti részletekben fizetendő vissza; és pedig a 10 éves jőve- dékjegyeknél a tökének évenként tizedrésze, — az 5 éves jövedékjegyeknél a tökének évenként ötödrésze. A mellett tehát, hogy a törlesztés gyorsan történik, s igy az évi járadékok szükségképen magasak, t. i. a 10 éves jövedékjegyeknél évenként, a kamattal és igazgatási költséggel együtt, összesen 16 /2 °/n, — az 5 éveseknél pedig 26 '/2 °/„; — figyelembe veendő még az is, hogy ily kölcsönhöz az alapszabályok (54. §.) nagyobb födözetet kívánnak, a mennyiben a 10 éves jövedékjegyekből a jószág értékének csak negyediésze erejéig, — az 5 éves jövedékjegyekböl pedig a birtok értékének nem egészen hatodrésze erejéig szabad hitelt nyújtani.

Mind ezen körülmények gondos átfontolása után azon elvet lehet felállítani, hogy ott a hol a nép vagyonos s évenként nagyobb mérvű törlesztést is megbir, vagy a hol az összes váltság tartozás oly csekély, hogy annak nehány év alatti törlesztése a nép romlása nélkül eszközölhető, s a hol egyszersmind a váltságkotelezettek az intézet szabályai által igényelt nagyobb födözetet előállítani képesek : a váltságtartozás jövedék jegyek ben egyen- littessék ki. Ellenben mindazon esetekben, a hol a nép kevésbbé vagyonos, vagy a váltságtartozás oly nagy, hogy azt a nép csak úgy birja meg, ha a törlesztés minél apróbb részletekben történik, vagy a hol a kölcsön biztosítására lekötendő jelzálog értéke oly csekély, hogy a