Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-10-28 / 18. szám

Afuvuinj1 143 JIíIAaatVeszprémmegye irói.

III. Kalmár György

Ismét egy oly egyént mutatok be Veszprémmegye irói közöl, kinek neve századában mondhatnék világszerte — a mennyiben Európaszerte — ismerős volt. Korának egyik kitünőleg képzett tudósa, ki szakján, a nyelvészeten egész szenvedélylyel csüngött, mindazáltal örökre maradandó becsit müvet nem képesült adni.

Született Tapolcaion Pápa mellett a múlt század első felében. Születési évét kikutatni nem bírtam, miután a legilletékesebb helyen, atapolcaföi anyakönyvben nincs róla emlékezet. Hazai iskolái végeztével utazni kezdett s bejárta Európának minden műveltebb tartományát, sőt még Oroszországot is — mely pedig korában távol állott a mai Oroszországtól — meglátogatta. Vándorlásai közben folytonosan tanulmányozta a különböző nemzetek nyelvét és 1749-ben Angol-, később Németországban ;öbbrendbeli müvet adott ki, valamint hazájában is. Pártfogói Berlinben bocsátották közre egy latin müvét s ugyanazt később tisztelői Rómában. 1)

Magaviseletén, öltözetén a legnagyobb cynismus ;ünt föl, alább említendő Prodromusát télen, fütetlen szobában, szalma közé temetkezve irta stb. Kazincy Ferenc, ki még ismerte, leveleiben több jellemző adatot beszél el róla.

Mikor hunyt el s minő állapotban? nem találom íletiratában.

Előttem cimleg ismert müvei következők:

1) Egy több ezer hexameterből álló tanversezet az ? mb erről et de quibusdam aliis. Irta 1761-ben, megjelent 1770-ben.2) Mint költemény — ToIdy szerint i fagyponton alól áll, és inkább nyelvészeti munka.

2. Prodromus idiomatis Scythico-Mogorico- Ohurio- (seu Hunnö-j Avarici, sive Adparatus cri- ;icus ad lingiíam Hungaricam. Posonii 1770. 8-r. 320 1. E müvében a magyarnak több nyelvvel, különösen i héberrel való rokonságát vitatja, mely még a múlt szájad folyamán többeknél volt vitatárgy, de ma már ezt lyelvészeink értéktelen foglalkozásnak tartják. Imre •Sándor szerint azonban „tudományos, különösen hangtani becse kétségtelen.“

3) Praecepta grammatica, atque spccimina inguae philosophicae sive universalis ad omne ^itae genus ad commodatae. Berolini, 1772. 8-r. Ez tülföndön oly hirt szerzett neki, hogy 1776-ban Rómában ircképével s tudományos érdemeinek — mintegy — hótól ó körirattal adták ki. Az irat igy hangzik. Georgio Kalmár nobilihungaro de Tapócafő, eo quod linguam Sym- bolico-Charactristico-Philosophicam universalem primus mveneris, eandemque solus perfecerit, amici romani H. D. D. D. D. MDCCLXXIV.8) Fejtegeti ebben a múlt ivekben nálunk is szóbajött világnyelvet, és mint életirója megjegyzi „oly nyomóssággal. hogy e tárgyban mind Wilkint (Wilkenst), mind Leibnitzot felülmúlná.“ Azonban természetesen ily dolgok hosszas feszegetése drága idő- és eröpazarlás, a nélkül, hogy positiv eredményekre vezethetne. De korában helyt állott, mert hiszen még Leibnitz is foglalkozott vele.

VIII. Barna János.

Szüléiéit Láziban Veszprémmegyében 1720-ban. 4) Téved ennélfogva Sándor István, ki Györmegyeinek

1) Közhasznú Esmeretek Tára. Pest, 1833. VII, 18, 19 11.

2) Toldy F. A magy. költészet tört. Pest, 1854. II, 100 1., Imre S. Magy. írod. és nyelv tört. Debrecen, 1865. 193 1.

3) Közli. Esni. Tára. VII, 19 1. Itt a két évszámnál aligha tévedés nincs, de a könyvet magát nem látván : nem határozhatok. Imre S. a második (római) kiadást 1773-ra teszi. (írod. tört. 187. 1.)

4) Ferency Jakab és Danielik Józs. Magyar irók Pest, 1856. I, 25. 1.

tartja 5 6) és Nagy Iván, ki születési évét 1670-re teszi. ®) Apja szép vagyonú uradalmi tiszt volt, mindazáltal ö a reá várakozó birtok és hivatalról lemondva, a jézsuiták közzé állott. Midőn szerzete 1773-ban feloszlattatott. romhányi plebánussá, később váci kanonok- és apáttá nevezteték. Meghalt 1781. március 3-án Szathmáron. Erre vonatkozólag is téved Sándor I., a mennyiben halálát 1731-re teszi, de ez kétségtelenül sajtóhiba nála.

Munkáit latin és magyar nyelven irta; én azonban Danielik után csak a hazai nyelven keltteket sorolhatom elő.

1) A szent Háromságnak Budán felállított congr egatiója. Buda, 1782. Nem hibáz-e ez évnél Danielik ? most nem mondhatom meg.

2) A Jézus Krisztus oskolája, melyben a kér. jó erkölcsökről lelki üdvösségre minden legszükségesebb tudományról, az apostoli hitről, a romai Ecclesia ceremóniáiról való kérdésekre helyesen felelni a szent írásból,, sz. Atyák és közönséges kontziliumok írásiból igen köny- nyen az ifjúság tanittatik, s melyik az igaz és üdvössége» hit, világosan az együgyii közönségnek megmutattatik. Posony, 1762.

IX. Békássy Ferenc.

Nagy Iván szerint megyénkbeli nemes családból vette eredetét, és 1736-ban szombathelyi plébános volt Vasmegyében. Ekkor jelent meg tőle magyar nyelven egy halotti beszéd nyomtatásban7).

X. Csáki János.

Csáki János fölpéci magyar és német prédikátor született Palotán a múlt század első részében. Elemi iskoláit szülőhelyén, gymnaziumi pályáját Pozsonyban, végre felsőbb tanulmányait a lipcsei egyetemen végezte, hol három évet töltött. Hazajővén Fölpécen Győrmegyé- ben nyert lelkészi állomást, de alig tölthetett ott öt évet, midőn 1773-ban meghalt.

1) Magyar nyelven adott ki az iskolák használatéira eg3r Lelki gyakorlatok (?) cimü könyvet. Pozsony,, 1764. Klein Sámuel e címmel idézi: Exercitiola Cellarii ad usum scholarum hungarice reddita. Posonii, 1764. 8.r.

2) Kéziratban hátrahagyta Hoffmann munkáját a megelégedésről és Sarassáét a vidáman élés mesterségéről; mindkettőt magyar nyelven8).

M XI. Szentilonai József.

Született Szentilonai — vagy múlt századi íróink szerint Szentillonay — Pápán a XVIII-dik század elején és nem 1630 körül, mint Danielik véli. Nemes családból származván, kimüveltetésére szülői mindent elkövettek és innét van, hogy szép tulajdonai kiösmertetvén, mint Esztergom érsekmegyebeli pap hirtelen előmozdittatott. így lön árbai cimzetes püspök, a boldogságos szűz pan- kotai apátja, esztergomhegyi szent Tamás prépostja és esztergomi kanonok. Elhunyt a közelebbi század utó- felében.

A hazai nyelv iránti szeretetét tanúsítandó, Rippei Gergely müvét magyarra fordította s a következő címmel közrebocsátotta: Anya Szent Egyháznak Tze- remoniái és Szertartási, melyek a Magyar Nemzetnek lelki javára és épületére Tisztel. Rippei Gergely ur5) Magyar Könyvesház. Győr, 1803. 253. 1.

6) Magyarország családai. Pest, 1857. I, 202. 1.

7) Említik tudomásomra Sándor István i. h. 254. 1., Hra- bowszky György Tudom. Gyűjt. 1818. VI. és Nagy Ivan. M. o. csal.

I. köt. Bőd, Horányi, Danielik stb. hallgatnak róla.

8) Klein Sámuel. Nachrichten von den Lebensumständen und Schriften Evang. Prediger in allen Gemeinen des Königreiches LTn- garn. Leipzig n. Ofen. 1789. II, 80 és Danielik M. irók. Pest, 1858.

II, 34, 35- 11.