Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1866-10-28 / 18. szám

«win/iP 138 jin/tfö*«­az illetők azért nem akartak orvosi segélyt hasz­nálni, hogy szegénységük miatt az orvosnak s or­vosi szereknek költségeit kiteremteni nem lettek volna képesek. Figyelmeztetjük a lakosságot, hogy a szegényebb sorsnak részére az orvosi segély s orvoslási és íertőzetlenitő szerek ingyen szolgál­tatnak ki s mint halljuk a megyei choleraügyi bi­zottmány intézkedett már, hogy e körülmény a városi közönségnek hatóságilag adassék értésére. Eszünkbe jut itt, hogy a bizottmány azt sem fe­ledte ki gondoskodása köréből, hogy a cholera- betegség bizonyos stádiumon a tagok elmerevü- lése s meghidegülése folytán a halál tünetét viseli magán, hogy tehát az elevenen eltemetés borzasztó esete elő ne forduljon, intézkedett, hogy a megye területén a halottvizsgálat lehetőleg szakértő or­vosok által teljesítessék. Ugyan a bizottmány ha­lottas bódéknak egyes községekben fölállítása iránt is megtette a kellő lépéseket. A városunkban történt cholerabetegségek s halálozások biztos kimutatását akkorra halaszt­ják, a mikor megyénk fáradhatlan szorgalmú s iigybuzgóságu derék főorvosa megyei kőrútjából -— melyet a járványos vidékeken tesz, visszatér. X. X. A megyei inségügy. A múlt hó 2tí-án tartott megyei központi in- ségügvi bizottmányi ülésben legelőször a Hely­tartótanácsnak azon intézvénye tárgyaltatott, mely­ben a bizottmánynak tudtára adatik, miszerint a Marcal folyón és Cseke csatornán elhasználandó 5335 kézi és 2479 igás napszámokra az Ínség enyhítése tekintetéből váltsági összegül 5319 fit utalványoztatik ki, s melyben a bizottmány egy­úttal felliivatik, hogy ezen összeg kezelésére s az Ínségeseknek legcélszerűbben miként leendő fog­lalkoztatására bizonyos módozatot állapítson meg, az árlejtést eszközöltesse s ezekről a királyi biztos közvetítésével tegyen jelentést. A szükségelt kézi és igás napszámok vált­ságdíjának a fentérintett összegben megállapítását s kiutalását köszönettel veszi tudomásul a bizott­mány. Egyúttal fölkéri Fülöp József, Márton József, Bezerédy Gyula, Pa ál Dénes és V ég­be 1 y Dezső urakat, hogy az illető összeg keze­lésére s az ínségeseknek legcélszerűbben miként leendő foglalkoztatására vonatkozólag bizonyos szabályzatot terveznének s azt legkésőbb okt. 20-ig a bizottmánynak mutatnák be, — megjegyezzük, hogy mind e szabályzat elkészítése, mind az illető árlejtés már megtörtént, s hogy az illető jelentés a Helytartótanácshoz elküldetett. Fölötte érdeklő volt e gyűlésen Sió -Maros községének a bizottmányhoz intézett azon kérel­me, mely szerint belátva azt, hogy csak félreér­tésből utasithatá eleintén vissza a kormánysegélyt s hogy a kölcsönzés föltételei nem kedvezőtlenek, nehogy földjei vetetlenekül maradjanak, 17'A tel­kére 2100 frtnyi összeget kérne segélykölcsöniil. Figyelembe vette a bizottmány Sió-Marosnak fagy i és aszály által különösen sújtott helyzetét s azon j körülményt miszerint e község a már kiosztott I 200 ezer forintbani részesülésből nem önhibája | miatt maradt ki, ugyanazért azon 20,000 frtból, melyet a kormány utólag adott vetőmagul me­gyénknek 1400 írttal határozta segélyezni, ezen — különben az egész összeg erejéig is — köz­munkára szánt öszletet azon egyes összegekből 1 határozván kipótolni, melyeket netán egyes köz- I ségek, vagy egyének mint rátájukat igénybe venni j vonakodnának. Végre megjegyezzük, hogy ugyanezen ülésen vétetett föl — s méltányoltatott — Lukácsy ! Sándornak a „Népkertész11 szerkesztőjének az in- i ségi közmunkákra vonatkozó véleménye. E köz­lemény a közmunkák tárgyában kiküldendő vá­lasztmánynak figyelembevétel végett annak idején [ kiadatni határoztatok. A folyó hó 14-én tartott ülés kissé népesebb volt, mint az ezt megelőzöttek nehánya. A városi bizottmányi tagok szép számmal s a vidékiek kö- 1 zol is néhányau voltak jelen. P a p k e s z i községnek az ezen gyűlésen tár­gyalt kérvénye eleven bizonyságát nyujtá azon az egész megyében észlelt tüneménynek, misze­rint a termés tényleges eredménye sokkal alólma- radt még azon csekély várakozáson is, melyre a fagy és aszály a gazdákat feljogositá. Papkeszi községe ugyanis a szenvedett mezei károk össze­írása s ez alaponi kölcsönkérés alkalmával aratás előtt még úgy volt meggyőződve, hogy neki ha nem kielégítő is, de legalább olyan termése lesz, hogy arra támaszkodva bizton engedheti át a neki kormánysegélyezés által netán szánt összegeket sujtottabb községeknek. Am reményében meg­csalódott s a termékhiány csak oly nagy lévén nála is, mint egyébütt, utólag kéri magát 1390 frt vetőmagkölcsöunel segélveztetni. A bizottmány kellőleg méltánylá e sajnos körülményt s azon arányban, melyben a többi községek segélyeztet- tek, Papkeszinek is megállapitott 880 frtot a ve­tőmagra kormányilag utólagosan kiutalt 20,000 forintból. Enying mezőváros kapott ugyan vetőmag beszerzésére némi segélyt — mint lapunk múlt számában közlők, — de ez a nagy mértékben föl­szaporodott kenyértelen szegénység táplálására semmikép sem lévén fordítható, önkényt követ­kezik, hogy arról külön kell neki gondoskodni. A mezőföldön ugyanis, mint általában az ország tömérdek vidékén a népesség kevésbbé vagyonos

Next

/
Thumbnails
Contents