Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-10-07 / 15. szám
-wnnnf 116 JUWk** Nem csak a termesztéssel foglalkozó lakosság nyerne egy ily összeköttetési ut létesítése által, hanem hazánk közlekedési intézetei, s különösen a Balaton két partjának Összeköttetésére alakulandó vállalat fennállásához is segédkezet nyújtana a tervezett összeköttetési ut, és egy korszerű, a körülményeknek megfelelő kezelés alatt álló gözhajózás mindenesetre biztos, életrevaló vállalat volna, miután már a nagyobb közlekedés is tevékenyebb kezelésre ébresztené a különben kevésbé erélyes adminis- trátiót. A tervezett építés helyi nehézségeiről értekezni itt nincs helyén, miután az nem célja jelen soraimnak, és más részről a feláldozandó pénzmennyiség nem képezheti a tervezett építés főmomentumát, mivel az annak kivitele által elérhető haszon oly nagy jelentőségű, hogy a fen- nebh érintett körülmény itt számításba sem jöhet.-------Látni való e tervezetből,- hogy az e szerinti ös szekötő vonal csak a veszprém-nagy- vázsonyi államutig terjed, holott sokszorosan értékesebbé válhatnék , ha egyúttal a veszprém- pápai országúiig vezettetnék. Es valóban ez célja a szent-gáíi közbirtokosságnak, valamint ez volna nagyobb hasznára megyénknek is, miután csak a nagy vázsonyi államutig kihozott összekötő vonal leginkább Zala- megyének válnék előnyére. A legközelebbi teendők iránt az volna nézetünk, hogy az érdeklettek mihamarább tartanának tanácskozmányt s a kérdés minden oldalú előle- ges megvitatása után bíznának meg szakértőkből álló komissiót, mely az utvonalt Herendtől a Ba- latonpartig kijelelné, a netán szükséges kisajátítások s általában az útépítésnek előleges költségletét elkészítené s mindezt az ügy minden mozzanatát kellőleg kifejtő előterjesztvény kapcsában a f. hó 29-én tartandó megyei Gazdasági Egyesület közgyűlése elé azon véleménynyeí beadná, hogy az Egyesület, köztekintélyénél fogva az ügyet úgy az Országos Inségi-Bizottmánynál, mint a nm. m. k. Helytartótanácsnál részint közmunka- segélyzési, részint érdemleges okokból előmozdi- tandja s egyúttal a szükséghez képest magát Zala- vármegyével s ennek Gazdasági-Egyesületével érintkezésbe teendi. S miután lehetetlen, hogy egyesek és községek önkénytes ajánlatokkal is ne járuljanak részint a kisajátításnál, részint az anyagszerek stb. szállításánál, kézi és igásnapszám előteremtésénél a vállalat lehető olcsó létrehozatalához: ez önkénytes ajánlatok szaporítását, sorbaszedését s az elő- terjesztvényben kimutatását szintén fölötte hasznosnak véljük. Meg vagyunk győződve, hogy ha az érdeklettek lelkesen s fáradságot s némi kevés áldozatot nem kímélve látnak utána a dolognak: nem kerül bele egy év s a pápai országutat a balaton- partival a legegyenesebb s legjobb ut köti össze. A szent-gáli, tót h-v á z s o n y i és n. p écseli közbirtokosságnak legközvetlenebb érdeke kívánja az utat: övék tehát a haszon, de a k ö- telességis! A Heti szemle. Egy politikai kérdés szerepel századunkban szünet- lentilj melynek a világtörténetre befolyása tagadhatlan, melyben az európai összes nagyhatalmasságok többé ke- vésbbé érdekelvék, mely ránk magyarokra, a históriának háromszáz év óta elfeledett mostoha gyermekeire is közvetlen és nagy fontosságú. Kérdés, mely hol Európában, hol Ázsiában, hol Afrikában válik égetővé. Kérdés, mely századunk politikai életének mozgató szellemével, a nemzetiség eszméjével a legszorosabb összefüggésben van. Kérdés, melynek így vagy amúgy eldölése a leDgyel faj fönállására s Ausztria mint nagyhatalom létezésére döntő hatással leend. Kérdés, melyben ősz diplomaták kidőlnek, fiatalok érettségi vizsgát adnak s mely bár úgy látszik, közelget megoldása felé, ma ép úgy megoldatlan, mint félszázaddal ez előtt. E kérdés az úgynevezett keleti kérdés. S mert a véres dráma, melylyé e kérdés kibonyo- lódása alakul elhárithatlanul, kezdetét vette: olvasóink tájékozására nem tartjuk fölöslegesnek a kérdés eredetét, fontosságát rövid és általános vonásokban ismertetni. Az isteni gondviselés különös végzésének úgy tetszett, hogy az ó világ azon részein, melyek hajdan a politikai s társadalmi nagyság, művészet és tudomány klasz- szikus szinterét képezék, első rangú s a világtörténetre döntő befolyású államtömbök ne vagy csak átmenetileg képződjenek. A régi Róma helyén művészet és tudományokban gazdag s társadalmi erkölcsök s politikai műveltségben szegény apró államok keletkezének, melyek századokon keresztül jótéklapdáivá lőnek a körültes szilárd szervezetű állámoknak. Korunknak jutott a feladat a viszás helyzetből kinőtt úgynevezett „olasz kérdés“ megoldása. A régi Hispánia, az arab művészet és tudomány hazája csak kevés ideig volt az újkor elején a világtörténet magaslatán s attól kezdve folyton tartó hanyatlásnak indult s ájulásából máig sem tudott fölébrédni. A régi Hellász s a keresztyénségelsö századaiban hatalmas keleti birodalom a mohamedán török fajnak vallási fanatismus s vas erőszak által alapult s fen- tartott birodalmává változott, csúfjára a nyugoti keresztyén művelődésnek s átkául az alatta elcsenevészült keresztyén népfajoknak. E népfajok a görög, a szláv és a román-oláh. Mindaddig, mig a hóditó török faj iíjuságának égés* hatalmával fenyegetheté a képződésben levő polgárisul! nemzeteket, mindaddig, mig Europa államai az újkori mivelödés alapelveit életmüvezetükbe fel nem dolgozák, s az éjszaki óriás, az orosz hatalom bizonyos szilárd és egyöntetű államszervezetre cl nem juthatott: az említett
