Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1865-11-20 / Mutatványlap
«vuVlflP 4 JIAAAíw közös ügyek Magyarországra nézve is többnyire minden törvények daczára absolut kezeltettek. Természetes, bogy a magyar törvényhozás alkotmányosságát e tekintetben is megóvni kívánva, s minden idegen befolyástól szabadulni óhajtva, meghozta az 1848-iki törvényeket, s ezek elméletileg a kitűzött czélnak tökéletesen meg is feleltek, mert Magyarország függetlenségét, állami s nemzeti létét tökéletesen biztositották; de a később nyert magyarázat folytán a pragmatica sanctio által biztosított kapcsot gyengítették, s igy az állam egységét s nagyhatalmi állását veszélyeztették. Ezek ellenében a februariusi pátenst gondolták ki — s az is — megfelelt elméletileg, a kitűzött czélnak; de csak elméletileg, mert az egységet a kelleténél jobban biztosítván, Magyarország autonómiáját, sőt alkotmányosságát semmisité meg. Miután azonban Magyarország jövőjét s nemzetiségét csak Ausztriával való szoros kapcsában biztosíthatja, más részről pedig Ausztria gondviselésszerü hivatásának s nagyhatalmi állásának csak kielégített Magyarországgal felelhet meg, valósággal egyik sem felelt meg a czélnak. — (Folyt, köv.)-------------- Fap Gábor. Ve szprém, november 16-án 1865. Veszprémmegye középponti választmánya, az ösz- szeirásokra vonatkozó észrevételek tárgyalására kitűzött ülését mai nap tartotta meg, több vidéki s helybeli választmányi tagok és meglehetős számú hallgatóság jelenlétében. Mindenekelőtt az utolsó ülés jegyzőkönyve hitelesítetvén meg, itt kiemelendőbb tárgyként tűnt fel, a n. m. magyar kir. helytartó tanácsnak, a jegyzőkönyvek másolatát fölterjesztetni rendelő k. intézvényére hozott végzés, melyben kifejtetett, miszerént az összeirási 3-ad példányoknak is felelős kormány létrejöttéig, megyei levéltárba rendelt elhelyezése, épen nem a m. kormányszék hatóságának vélt mellőzéséből eredeti, mely kormány-férfiainak áldozatkészsége s alkotmányszeretete iránt Veszprémmegye állandó bizottmánya, melynek a középponti választmány kifolyása — folyó évi okt. 7-én tartott nagy gyűlésében bizalmat szavazott, — de okozta az 1848-iki törvényekkel egyező ezen intézkedést, azon körülmény, hogy az 1861-iki középponti választmánynak eljárásra vonatkozó átalános határozatai elfogadtatván, e pont minden különös vonatkozás nélkül, ezúttal is átvetetett, — miután azonban felsőbb kívánatra, az 1861-iki középponti választmány jegyzőkönyvei is fellettek terjesztve, a jelenlegi középponti választmány jegyzőkönyveinek fel- terjeztése szinte elhatároztatott. Tárgyaltattak többrendbeli fölvételi s kitörlési kérvények, — számosabbak átalában az elsőbb rendbeliekhez tartozók s különösen az enyingi választó kerületből benyújtottak. A fölvételért folyamodók nagy része, sajnos hogy az 1848, V. t. ez. 20-ik §-ának rendelete folytán, mivel bejegyeztetésért az összeíró küldöttség előtt nem jelentkezett, elutasítandó volt. Meglehet, hogy az elutasítottak által emelt panasz érdeme nem épen alaptalan, s az összeírás helye és ideje, némely küldöttség által nem a törvényben körülirt teljes nyilvánossággal, s szabályszerüleg tetetett közzé, — meglehet, hogy az egyes összeíró küldöttségek által, eljárást illetőleg követett s egymástól egészen eltérő elvek, nem találták meg az 1848-iki V. t. ez, által jelentkezésre nézve kijelelt középutat, mely mig nem kívánja, hogy a beira- tást kérő a küldöttség előtt személyesen, vagy saját kezűleg irt levél által jelentkezzék, viszont azt sem engedi meg, hogy tán a küldöttségek nagyobb kényelmére, a szavazat-képességgel felruházottak névjegyzéke, e végre meg nem bízott községi elöljárók által teljesen önkényi- leg bemondathassék, — de tény az is hogy a jelentkezés- rei felhívások, melyre a több oldalróli korteskedéseknek is tagadhatlan befolyása volt, átalában szembetűnő közönynyel fogadtattak, — s az utólagos jelentkezésre, sokakat csak a választási mozgalmaknak nagyobb mérvbeni megindulása birt. — Az összeíró küldöttségeknek ily állítólagos eltérő eljárásai szolgálhattak azután okul arra is, hogy úgy a veszprémi és ugodi választó kerületből, az összeíró küldöttségnek munkálata a középponti választmány által, átalában felül-vizsgáltatni kéretett. Igaz ugyan, hogy ez eljárás az összeírással megbízva volt küldöttség irányában bizalmi szavazatnak nem tekinthető , — s az is áll, hogy1 ilynemű felülvizsgálat elrendeléséről az 1848-iki V. t. ez említést nem tesz, — de szinte bizonyos, ha ugyan a pa- s nasz érdeme való, hogy törvény világos rendeletével ősz- sze nem egyeztethető eljárás meg nem állhat, — s igy a középponti választmánynak, ha csak az eléje terjesztett panaszos folyamodványokat egyátalán mellőzni nerr akarta, mit már csak a választás igazolásárai tekintetből sem tehetett, az illető összeírások felülvizsgálatának elrendelésénél egyéb nem maradt fent. Szolgáljon ez intésül — ha Isten elhozandja még azon időt — jövö összeírások lehetőségig kifogástalan intézésére. — K. Cs, Zirczről Írják; „Követjelöltjeink, mint már napi lapjaink is közlék, Ányos, Hunkár, Splényi. Eddigelé úgy látszik többségben az első van. Báró Splényiről az a hir terjesztetett, hogy a jelöltségtől vissza lépett; ő azonban e hirt választóihoz intézett körlevelében alaptalannak nyilvánítja. Máskor többet.“ Pápán Szabólmre követjelölt többsége bizonyosnak látszik lenni; Xan tus J. lemondott. Enying nov. 17-én 1865. Mint tudva van, a kerület véleménye három követjelölt közt oszlik megs mindegyiknek pártja erősen működik, s ez helyén van; — de sajnálatos látni minő nyomom fegyverekkel kívánják némelyek Kerkapolyt elbuktatni. A többi közt azzal : hogy kormányjelölt. Meggyőződésem az, hogy ez idő szerint a kormányhoz szítást hazafiuság elleni bűnnek bélyegezni csak ferde felfogás mellett lehet. De erre legjobb felelet Kerkapoly ur programmja, melyet ez alkalommal megküldeni van szerencsém. *) H. L. A HÉT ESEMÉNYEI. Többen azon követjelöltek közöl, kik 1861-ben a D e á k-párthoz tartoztak, november 12-én a fővárosban b. Eötvös József lakásán értekezletet tartottak némely előleges tárgyak fölött, mikre nézve czélszerünek tartották még az országgyűlési tanácskozások megnyitása előtt magukat tájékozni. Az értekezlet menetéről a „Politicai Hetilap“ következő közleményt hoz: Első volt ezen előleges kérdések közül az, kiket óhajtanak az alsóháznál elnököknek megválasztani. A jelen voltak egyhangúlag Szentiványi Károlyt ki 1839 óta több országgyűlésen a régi ellenzék és reform-párt köztiszteletben álló tagja volt, s 1848-ban, mint a főrendi táblának tagja, és 1861-ben, mint képviselő független önállását és szilárd jellemét mindig megtartotta — megkérték, hogy azon esetre, ha a ház többsége benne helyezné bizalmát, s a ház elnökévé megválasztaná, e megválasztást fogadja el. Szentiványi K. nem kis küzdelem után végre a sok kérésnek engedett s kijelentette, hogy ha a ház többségének bizalma által elnökül megválasztatnék, a megválasztást elfogadni hazafiui kötelességének tartja. Alelnökül hasonlóul egyhangúlag gróf Andrássy Gyulát a független, szilárd jellemű férfiút, ki már az 1847/8-dik évben, mint országgyűlési követ, az 1848-iki pesti országgyűlésen, mint főrendi tag, 1861-ben pedig, mint alsóházi képviselő működött a haza közjavára — óhajtván megválasztatni a jelenlevők, ötét személyesen megkérték, hogy az esetre, ha az alsó ház többsége által megválasztatnék, a megválasztást fogadja el, mely kérésre ő is azt nyilvánította, hogy e megtisztelő bizalmat visszautasítani hazafiui kötelessége tiltaná. A másik, és ha netalán szükséges lenne, egy harmadik alelnökre nézve azon véleményben voltak a jelenlevők, hogy azt Erdély- s Horvát-, Dalmátia és Tótország részére volna méltányos fenntartani. Az elnökökre történt megállapodás után felhozták a jelenlevők azt, hogy az országgyűlés első teendői közé tartozik, sürgetni a jogfolytonosságot, s annak folytán a parlamentáris kormánynak törvényeink szerinti visszaállítását s a független felelős magyar minisztériumnak kineveztetését, úgy szintén a megyék, kerületek és városok alkotmányos önállásának és teljes törvényes autonómiájának visszaállítását. Általános volt ezekre nézve a jelenlevők egyetértése, nem csak a jogfolytonosság elvénél fogva^ *) Sajnáljuk, hogy hely szűke miatt mutatványlapunkban már nem közölhetjük. S z e r k.
