Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-09-16 / 12. szám
-w/innp 94 jinwvw len szavait oda, hol forrásuk van, visszautasítom. Több szóm e tárgyban nincs Önhöz. A többit bízom a tanácskozásban jelenvoltakra s az értelmes, miveit közönségre. Isten Önnel.*) ^ Újdonságok. — Az előfizetést lapunk jövő évnegyedi folyamára ezennel megnyitjuk. Ajánljuk a t. közönség szives figyelmébe a jelen számunkhoz mellékelt előfizetési felhivást. — Hétfon tartatott a városház nagy teremében vá- rosbiró ur elnöklete alatt bizottmányi ülés, melyben többek között a helypénzszedési jog módozatának Todesco ur helybeli birtokos által vitatott kérdése is fölmerült. A nm. k. helytartótanács úgy döntvén el a dolgot, hogy csak a közhelyeken áruba bocsátott cikkek után szedhető helypénz, miután kétségtelen, hogy a nagy-vázsonyi uro- dalomnak a városban levő faraktára s illetőleg ennek bizományosai vagy bérlői is árulják közhelyeken kivált a Kapuváriház előtt a fát: a bizottmány az ügyet a főm. m. k. udv. korlátnoksághoz fölterjesztetni elhatározta. Talán lesz alkalmunk a helypénzszedési jog kérdésében némi felvilágosító adatokat közölhetni — miután annyi bizonyos, hogy a helypénzszedési jog jelen gyakorlata s azon valódi vagy képzelt igények között, melyeket a közönség egy része e tárgyban formál, lényeges ellentét létezik. — Ugyanezen bizottmányi ülésben terjeszté elő Be- zerédy Gyula ur elölegesena sebesültek részére gyűjtött pénzbeli s egyéb ellátási adományok eredményét. Örvendetesen jutott tudomásunkra, hogy a közel 500 írtból, mely kész pénzben összejött, 17 sebesült teljesen felgyó- gyitatott s haza vagy ezredéhez bocsájtatott s már csak 3 súlyosabban sebesült van ápolás alatt s mindamellett 300 forint megmaradt s jövő hó elsejétől a takarékpénztárban kamatozni fog a célra, hogy ebből a télen majd a netaláni ínség idején, a szegénység részére meleg leves készítessék. Ez utóbbi javaslatot a bizottmány elfogadá. Ily szép eredmény csak a lelkes gyűjtők s különösen Suli János ur fáradhatlan tevékenysége folytán állott elő. — Különös örömmel és elismeréssel constatirozzuk, hogy a fötisztelendő veszprémi káptalan nagybecsű gazdag levéltárát Véghely Dezső ur, fáradhatlan okmánykutató s históriai adatgyűjtő előtt megnyitni szíveskedett. Két nagy és szent ügynek tett ez által fontos szolgálatot az érdemdús káptalan — a haza és tudomány ügyének s méltán fogadhatja mindkettőnek hálás elismerését. A tisztelt adatbuvár ernyedetlen tevékenysége és hivatása pedig kezességül szolgál a legjobb eredményhez. Mint értesülünk, némely nagybecsű árpádkori okmányt sikerült már fölfedeznie. Sors bona, nil aliud. — Az állítólagos marhavész miatt a megyehatóság a folyó hóra is betiltá a megye területén a marhavásárokat. Miután megyénkben a marhavésznek nyoma sincs: nem értjük, miért a tilalom a pusztán megyebeli marhákat illetőleg. Sőt szeretnök, ha az megszűnnék, miután számosán a fagy miatt, marhák eladása folytán tudnák s akarnák csak vetőmag s egyéb szükségleteiket fedezni. — Kedden a színházban a katonatisztek egész füst- felleget vertek szivarozásukkal. Tőlük ezt, a városhatóságtól pedig azt nem vártuk volna, hogy ily botrányt a helybeli katonai parancsnokságnak további ismétlődés elkerülése tekintetéből föl ne jelentsen. — A seminarium kertjében levő úgynevezett „Vitéz kút“ hatalmas vizét félváros használja ivásra s mindamellett, különösen zsidószolgálók szennyes ruhát mosnak benne hébehóba. Jó lenne a szomszédos molnárok valamelyikét hatóságilag fölkérni, hogy az ily vakmerő kihágást — érdemlett büntetés végett — szemmel kisérni s följelenteni szíveskednék. — A Pesten mindinkább terjengő cholerának leggyászosabb áldozata eddigelé Czuczor Gergely, a haza- szerte ismert s szeretett benedekrendi barát, költő, tudós és irodalmár volt, ki e hó 9-én hunyt el 66 éves korában a veszedelmes nyavalyában. Béke poraira. — Köszönet a kir. biztos s a megyei inségügyi bizottmány erélyes és gyors tevékenységének — az inség- segélyösszegeket az illető községek már a jövő héten valószínűleg mind fölvehetik. — Klisnigg Ede ur — a londoni, bécsi és Pest városi színházak legelső pantomimicusa — nehány vendégjátékra Veszprémet látogatja meg, s f. hó 20-án fel is fog lépni mint vendég Nestroi nagy bohózatában ,,A majom és vőlegényben.“ Kiváncsiak vagyunk, mi lehet ez ? *) Óhajtjuk, hogy a nem eléggé indokolt vitának ezzel vége legfyen. Szerk. ^ ^b ^5 ^b® A hűtlenhez. Oh mért láthatálak újra, Oh mért hűtlen kedvesem! Látásodon újra felgyűl Keblemben az érzelem! Láttam azt a halvány arcot, Azt a ragyogó szemet, Azt a mosolygó szép ajkat, Azt a hófehér kezet. Boldog vagy, jól látom, érzem, Es kivánom is neked. Bár boldogtalanná tetted Énnekem az életet. Most tudom, hogy csak játék volt Mind, a mit tevéi velem, Oh hogy akkor nem láthattam! . — Vakká tett a szerelem. S mégis — hogyha rád gondolok : Majd a szivem szakad meg. Mert én most is olyan forrón, Oly igazán szeretlek! Csilla* Pletyka. A „Párisi csevegő“ e kiválólag olvasott lap, panaszkodik legújabb heti szemléjében, hogy Párisban, e divatos Bábelben egyáltalán nem találhatni anyagot a csevegésre, miután a 64 színház a legkisebb botrányos eseményt sem engedi át, hogy az a hirlapiró konyháján csípős lében föl- eresztessék. Szegény Páris mily hátra vagy te mi mögöttünk! Nálunk mindig van elég anyag, habár nem oly óriási mérvű is, hogy az mint világesemény nyegle stentorhan- gon kürtöltessék ki a szélrózsa minden irányában — hanem csak kisded életképek halmaza a szemlélődő pletykás örömére. Nekünk csak egyetlen színházunk, akarom mondani, vendéglőnk van s ebben egy terem, keresztül-kasul
