Veszprém - hetilap, 1865-1866 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1866-09-09 / 11. szám
"'AnAftP 84 JlA/vwv véleményes jelentését a másnapra azaz 8-án reggeli 8 érára kitűzött gyűlésen beterjeszsze. A két utolsó napi tanácskozás nem örvendhetett oly tetemes látogatásnak, mint az első napi. Azon meggyőződéssel hagytuk el a tanácskozás termét hogy bármily nagy is az Ínség s bármily iszonyú mérvekben mutatkozik is a télre s tavaszra: az isteni gondviselés segélyével közügyeink lelkes férfiainak s az általuk tanúsított áldozatkészségnek tán sikerül e szerencsétlen megye lakosait a nagyobb szenvedésektől megmenteni. A Megjegyzésül. A „Pester Lloydsnak f. hó 2-án megjelent 217. számában Budavár bevételének évfordulati napja alkalmára Szalay jeles tolla után az ostrom leírását tárgyazó cikk van közölve, melyben az ostromlott vár falára legelőször fölérkezettnek Petneházy mondatik, de egyszersmind megjegyzésben említetik, hogy az elsőségre három névnek van igénye, kik közöl egyik — Podharszky szerint — „bizonyos Fiáth“ volna. A név sokkal ismertebb, a tény sokkal köztudatúbb, mint sem a „P. L.“ részéről az ujdonságolásnak ily kézzelfogható negélyezése szükséges lett volna. Mindamellett megjegyezzük, hogy az a „bizonyos Fiáth“ Fiáth Lajos volt s ö vezette az ostromra a györmegyei bandériumot s ö volt az ki Petneházyval ellenkező oldalon legelső mászta meg a falat s tűzte ki a zászlót. Ennek családja még Mária királynőtől nyerte nemesi diplomáját s a haza és trón szolgálatára gyakran nevelt kitűnő fiakat. Fia János Györvármegyének volt alispánja s 1723-ban az akkor felállított Consiliumhoz tanácsosnak neveztetett ki. Dédunokái azon Fiáthok, kiknek egyike 48 előtt volt Veszprém- és fejérmegyei főbíró s most veszprémmegyei törvényszéki tanácsos, másika cs. kir. huszárezredes, harmadika pedig Yeszprémmegyé- nek 61-iki s jelenlegi főispánja. Ennyit a históriai igazság érdekében. A szőlővel újra berakott földnek jövedelmezővé tétele. „Segíts magadon, Isten is megsegít.“ Példaszó. (Vége.) A cukorrépát legjobb magról tenyészteni, mert ha úgy ültetjük, s ültetéskor és utána esős időjárás nincs, a kiültetett rószákból igen sok elszárad. Vannak termesztők, kik az őszi mag rakást előnyösbnek tartják a tavaszinál, mert az ősszel rakott mag kora tavaszszal kikelvén, a répanövény hamarabb, gyorsabban s erőteljesebben, tenyészik. Tavaszszal jól átmelegült földbe, a farügyek dagadásának időszakában kell elrakni a magvakat. A föld legyen jól megporhanyitott, simára terített s leüllepedett. Két hüvelyk mélységre fából készített lyukgató segélyével kell rakni a magvakat. Egy lyukba több magvat kell tenni, mert nem minden mag csiraképes. Ha mind kikel a fölösleget ki lehet tépni, s csak egy rósza hagyandó meg. A kitépés könnyebb, mint az ntánpótló ültetés s annyival inkább, mert a kiültetett rószák megeredése az időjárás kedvezőségét föltételezi. Szántóföldön a sorokban fél láb (6‘‘) távolságra ültcttetnek a rószák, vagy rakatnak a magvak, szőlőkben ritkábban, egy vagy másfél láb távolra rakhatók. A rakandó mag legyen jó fajú. A beta vulgaris, vagy a beta rubra (közönséges céklarépa) azért nem ajánlható, mert benseje üreges, húsa puha, taplós, vizenyős, cukoranyaga kevés s csakis marhák étkéül hasznosítható s ezeknél sem oly tápláló, minő a jobb fajú céklarépa. Leggazdagabb cukoranyagu, legtápdúsabb a beta cycla alba, jó a beta sylvestris is. Kikelés után ügyelni kell, hogy a gyom föl ne verje, mert a gaz nem csak a föld termő erejét meríti ki a répa alól, hanem gátolja a lég szabad járatát, a nap világosságának ráhatását is, melyek úgy a répa, mint a szőlő tenyészetének életföltételei. A gazt e szerint mihelyt verődni kezd azonnal el kell távolitani porhálás által. Porháláskor a földet a répa-gumótol el kell huzni, hogy szabadon fejlődhessék, mert földbe temetve nem fejlődik oly nagyra, mintha a földből ki van szabadítva. Azért kell többször levelezni is, hogy a lég és nap szabadabban járhassa, jobban érhesse. A répalevél a disznóknak is tápdús, husositó eledele. Szőlőültetvényünknek nem csak nem árt, hanem használ a cukor vagy céklarépának sorai közé ültetése, mert esöszakadások alkalmával minden gumó föltartóztató gátot képez a vizroliam előtt, s megtörvén az ár erejét, mérsékli a földet elsöprő rohamot, e mellett levelei gátolják a gyors kiszáradást, tovább megtartják a földben a tápláló esőnedvet. Ismétlem hát, hogy az uj szőlő elrakása utáni évben céklarépát kell rakni a szőlősorok közé. Tapasztalás bizonyítja, hogy a szőlőültetvénynek nem ártanak, de mint a nedvességet egy hamar kiszáradni nem engedő, a vizroham pusztító erejét megtörök, a szölöföldnek elhor- datását meggátolok hasznára vannak a szőlő telepnek. S a mi fő: jövedelmeznek akkor, mikor az uj szőlő még csak fejlődik, de nem gyümölcsöz, vagy mikor a már termő szőlők terményét valamelyik természeti csapás megsemmisíti. Kedvező termés esetén is lehetővé teszi a bor el- árusitásával az eladásra kedvező időpontig várakozást, helyünkbe hozza a vevőt, mig ellenkező esetben a szükség nyomása alól szabadulhatásért mi lennénk kénytelenek azt fölkeresni. A mellett, hogy önmagunk is sokféleképpen használhatjuk a répát, teleltethetünk vele, jó húsban tarthatjuk marháinkat, bővebben tejelővé tetethetjük teheneinket, hizlalhatjuk disznóinkat stb. pénzelhetünk is belőle, s főleg akkor, ha az alkotmányos élet várva várt időszakának elérkezése után cukorgyárak keletkeznek s ezek keletkezése a cukorrépát keresettebbé, s árát magasabbá teszi. Segítsünk magunkon, s az Isten is segiteni fog!“ Pap Gábor. Levelezések. B.-Füred sept. 1. E szép fürdőhely, hol a természet és emberi ész egyesített erővel működtek a festői szépség emelésére, a gyógyerok sokszorozására és értékesítésére, soha sem volt a múlt évtized eleje óta oly kevéssé látogatott, miut épen a jelenévi fürdői időszak alatt. E látogatatlanságot két oknak lehet tulajdonítani, egyik a fagy-, köd- és aszály által előidézett országos ínség, másik a fúriáit neki eresztve dühöngött s hazánk határait is átlépett háború miatti páni félelem. Nem az rettegtette s tartóztatta vissza a B.-Füredre jöveteltől az illetőket, mintha itt nem érezték volna magokat biztonságban a hadjárat időtartama alatt, mert hiszen e tekintetben nincs biztosabb fürdőhely B.-Fürednél, hol hadtestek erőit kifejteni — s igy hadat viselni, csatát kezdeni vagy elfogadni nem lehet, hanem a féltett házi tűzhelynek őrizése pro axis et focis, szükség esetén a még megmenthetők megmentéséért történt a honn maradás.
