O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 14. (Budapest, 1973)

Horváth, L.: A Csomád-Göd közti dombvidék madarainak ökológiai és cönológiai viszonyai 23-40. o.

számú az előbbinél; sajátságos módon szívesebben fészkel az akácosok bodzabokrain, mint az akácfákon. Egybevéve most már az erdei cönózisokat, megállapítható, hogy a csomád-gödi halomvidék ilyen szempontból csaknem optimális feltételeket biztosít. A 7 fészkelőközösség közül 4 tipikus, 3 pedig igen közel áll hozzá, ami nemcsak fajsűrűség, hanem egyedszám szerint is gazdag avifaunát jelent. 11/2. Lanius minor-fészkelőközösség Tájtípus: rét. Költő terület: szántóföldek, rétek között húzódó akácfasorok; közutak és csatornák menti akác- és nyárfasorok; nyílt nyár- és akácligetek; emberi településektől távolabb eső (ún .külső) gyümölcsösök. Állandó tag: Oriolus oriolu

s. Alárendelt tagok: Lanius senator, Pica pic

a, Corvus corni

x, Falco t

innun

cuiu

s, Falco subbute

o . A rét mint táj típus annyira ritka a kutatási területen, hogy csupán egy fészkelőközösség kialakulásához voltak meg a szükséges feltételek. Tekintettel arra, hogy az erdőkön kívül eső részek csaknem teljesen mezőgazdaságilag megművelt földek, ez nem is váratlan. A cönózis sem tipikus,mert az alárendelt tagok közül 2 nem fordul elő. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyeznem, hogy a vörösfejű gébics országosan nagy ritkaságnak számít. A kaba (Falco subbuteo)az alárendelt fajok között utolsó helyen áll, tehát egyébként is egyrészt nem jellegzetes az ilyen tájban, másrészt csak kis példányszámban lenne várható. A többi faj az országos átlagnak megfelelő gyakoriságban él itt. VIII/1. Merops apiaster-fészkelőközösség Táj típus: löszfal. Költő terület: akácerdők szomszédságában lévő lösz- és homokfalak. Állandó tag: Oenanthe oenanth

e. Alárendelt tagok: Passer montanu

s, Upupa epop

s, Sturnus vulgári

s, Coracias garrulus, Passer domesticus. 34