O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 13. (Budapest, 1972)
Dely, O. G.: Adatok a Kárpát-medencei törékeny gyík (Anguis fragilis Linnaeus) rendszertanához és elterjedéséhez 39-79. o.
tipus» 1, ábra: B,). A kék pettyeze ttség a 6 him közül csak 4en volt megtalálható; a nőstényeken nem fordult elő. A dunántúli Anguisok vizsgált értékeit összehasonlítva a csergői adatokkal és az Északi középhegység azono's adataival, kitűnik, hogy azok az utóbbiakkal csak bélyegeik állandósága tekintetében mutatnak azonos eredményeket, alfaji jellegeikben azonban lényegesen különböznek tőlük, és Így az Anguis fragilis fragilis LIHKAEUShoz tartoznak. Dunazug hegység Vizsgálati anyag: Budapest, Hűvösvölgy, 1 5, - Irhásárok, 2 6$. - Jánbshegy, 2 9$, - Solymári-vöÍgy, 19. - Leányfalu, Pilis hegység, 1 9. A megvizsgált 7 példány (3 66, 4 99) közül 1 hímnek a fülnyilása megvan, 2-nek pedig a fülnyilás helyén határozott bemélyedés látható* A nőstényeknek fülnyilásuk nincs, A harántpikkelyek száma 1 him esetében 28 (ennek volt jól látható fülnyilása), a többiek 26 harántpikkellyel rendelkeztek, A frontale és az internasale közé 5 esetben praefrontaliák kerültek (3-ban /1 5, 2 9/) a szóban forgó két pajzs közé a két praefrontale ékelődött be ("A" tipus, 1, ábra: A,), l-ben (6) az eggyéolvadt két praefrontale (5*ábra), l-ben (9) pedig a három pajzsocskára bomlott praefrontaliák nyomultak közéjük (6, ábra), 2 esetben e két pajzs érintkezett egymással (l-ben /6/ széles felülettel /"C" tipus, 1. ábrái C./» l-ben /9/ pedig csak egy pontban találkoztak /"B" tipus, 1, ábrái B,/), A kék pettyezettség mind a 3 hímen megtalálható volt (nőstényeken nem), A Dunazug hegység Anguis populációja tehát - amint arról már korábban is említést tettem és mint arra a IX, táblázat eredményei is utalnak (lásd a IX. táblázatott) - az Anguis fragilis fragilis LlflNAEUShoz sorolhatók, annak ellenére, hogy alfaj! bélyegeikben nem egyszer a colchicus alak jellegel is feltűnnek,