O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 12. (Budapest, 1971)

Schmidt, E.: Denevérmaradványok magyarországi bagolyköpetekből 93-102. o.

tokhoz viszonyított százalékos aránya a következőképpen oszlott meg: Tyto alba /34855 gerinces zsákmányállat/: 0,27 % denevér Strix aluco / 1441 " /: 0,49 % " Ásio otus /26253 " /: 0,003 % » Az ilyen jellegű vizsgálatok során a származási időpont általában csak megközelítően állapitható meg, ami a következtetések levonását gyakran megnehezitio A gyöngybagoly vonatkozásában az év minden szakából, a macskabagolynál elsősorban tavasszal és nyáron, az erdei fülesbagolynál viszont kivétel nélkül a telelési időszakból /kb, novembertől - márciusig/ kaptuk az anyagot, melyet az alábbiakban bagolyfajok szerint csoportositottunk

0 /Az egyes előfordulási helyek után zárójelben a példányszám szerepel/ o Tyto alba Csonkafülü denevér /

Myotis emarginatus GEOFFROY/: Tornyosnémeti /1/. A kistermetű MyotÍ3-ok közül csupán ez a faj fordult elő„ Tornyosnémetiből ezenkivül Eptesicus serotinus és Plecotus austriacus csontdarabjait határoztuk meg a gyöngybagoly köpeteiből, ami részben valószínűleg a nagy vizsgálati anyaggal /több mint 3000 gerinces zsákmányállat/ magyarázható. Ismeretes azonban az Is, hogy alkalmas búvóhelyeken, nem ritkán, különböző denevérek élhetnek együtt, és ez a körülmény is közrejátszhatott a Tornyosnémetiből való példányok változatos faji összetételét illetően. Közönséges denevér /

Myotis myotis B

ORKHAUSEN/: Pilisszentiván /4/, Szécsény /2/, Dömös /1/, Miskolc /1/, Pilisborosjenő /1/. Hegyesorru denevér /

Myotis blythl oxygnathus MONTICELII/: Miskolc /4/, Szigetmonostor /4/, Pilismarót /2/, Csobád /1/, Pelsődobsza /1/, Jászberény /1/, Ócsa /1/, Pilisborosjenő /1/, Pilisszentiván /1/, Pomáz /1/, Sukoró /1/,