O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 12. (Budapest, 1971)

Horváth, L.: A csévharaszti erdővidék madárvilágában bekövetkezett változások az elmúlt 30 év alatt 37-50. o.

függő Ez a szoros összefüggés magyarázza meg azt, hogy 30 évvel korábban egyetlen egy vörös vércsét sem észleltek. Ma sem gyako­ri, de a rendelkezésükre álló üres szarkafészkek arányában az akácosok minden részében jelen voltc Az alárendelt cönózis-tagok közül a sárga rigó / Oriolus oriolus/ 30 évvel ezelőtt sokkal gyérebben fordult itt elő, mint ma, ami­kor az akácosok nagyon gyakori fajának számit. Ezzel szemben a gerle, ugy SZENT-IVÁNY - PÁTKAI idejében, mint ma, rendkivül gyakori. A magyarázat a két alárendelt tag gyakoriságának kü­lönbségével kapcsolatban abban rejlik, hogy a bokros aljnövény­zet korábban éppen ugy dus volt, mint napjainkban., A gerle első­sorban bokorfészkelő faj, a sárga rigó pedig fákra épiti a fész­két; tehát a gerle állományában nem történt változás az eltelt 1/3 évszázad alatt; viszont az akácerdők elterjedésével lényege­sen több sárgarigó él ma itt, mint korábban. Jól meg lehet fi­gyelni, hogy a gyér-bokros aljnövényzetü vagy éppen bokrok nél­küli akáoerdő részekben kevés a gerle, szemben a bokros erdőré­szekkel. Ugyanakkor a sárga rigók eloszlása az egész akácerdő vidékén nagyon egyenletesnek mondható. A rezervátum-erdő /Buckás-erdő/ legjellegzetesebb cönózisát szándékosan a dolgozat végére hagytam. Ornitocönológiai szem­pontból alapvető dolgozatom /3./ beosztása szerint a VI-tal je­lölt Burhinus oedionemus-fészkelőközösség a Buckás-erdő igazi sajátossága. A vezéralakot jelentő faj - az ugartyúk - rejtett életmódja miatt nehezen megfigyelhető. Ennek ellenére a 30 év előtti és a mai adatok arra mutatnak, hogy ebből a szempontból nem változott a vidék. Akkor is és most is 3 fészkelő pár élt illetve él a területen, Az állandó tagként szereplő kenderikét a SZENT-IVÁNY - PÁTKAI­lista nem emliti. Ennek egyetlen oka az lehet, hogy a közvetlen szomszédos /Halesz/ szőllőket már nem kutatták a nevezett szer­zők. Igy ez a kulturhatásokra /legszÍvesebben szőllőkben fész­kel/ nagyon érzékeny faj elkerülte a figyelmüket. Magam nemcsak itt, hanem a borókabokrokban is megtaláltam a fészkét és igy je­lenlétét mindenképpen igazoltam.

Next

/
Thumbnails
Contents