O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 8/1-2. (Budapest, 1966)

Berinkey, L.: A populáció analízis kérdései 1-58. o.

Korgó patak allometriáját feltétlenül jellegzetesnek kell tekinteni. összefoglalva az intraspeciíikus allometriák kiértékelését megállapíthatjuk, hogy a Phoxinus phoxinu

s vizsgálat alá vont három populációja nagyon egységes, igen kis mértékben változékonyak. Ezt bizonyítják, ugy a nagyságsorok megegyező értékei, mint az allometriák. Az allometriák segítségével mégis sikerült három olyan rejtett ,belső felépitésbeli különbséget felderíteni, mely az átlagok értékeiben nem mutatkozik meg, de az allometriák alapján jól felismerhetők és igy elkülöníthetők a másik két populációtól. E méretek a Tapoly populációjára vonatkozólag a fej hossza és a Morgó patakra vonatkoztatva a szem átmérő és az interorbitális távolság. Itt arányeltolódásokat észlelünk. Ennek okának kiderítésére további vizsgálatokra van szükség. Az allometriák elhelyezkedéséből azonban feltételezhető, hogy a nevezett populációknál a növekedési ritmus váltózott meg. Az int

erspecifikus allometriák közül (12-15. ábrák) a Barbu s mer, petény

i, a Phoxinus phoxinu

s és a Gobio gobio négy testméretének allometriáit mutatom be. Az ábrákon jól megfigyelhető, hogy a petényi márna és a fenék járó küllő méretarányai mennyire hasonlóak egymáshoz, az egyenese':: közel fekszenek és többé kevésbé párhuzamosak, mig a fürge c

selle egyenesének magassága és emelkedési szöge is eltérő. Ezért a petényi márna és a fenékjáró küllő allometriáit egymással szemben nem tekinthetjük fajkarakterisztikusoknak, mig a fürge csellével szemben, illetve e faj allometriáit a másik két fajjal szemben igen és ezen az alapon e fajok elválaszthatók és megkülönböztethetők egymástól.