O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 8/1-2. (Budapest, 1966)
Berinkey, L.: A populáció analízis kérdései 1-58. o.
zások a szem diameter és a bajusz-hossz adatainál. De jó példát találunk a táblázatokban arra is, hogy a különbségek milyen tipusát lehet taxonómiailag figyelemre méltatni és melyek azok, amelyeket nem. Nyilvánvaló, hogy az olyan eltérés, mely a fej-hossz adatainál mutatkozik,ahol egy nagyságsor állitható fel; a Visztulái példányok feje a legrövidebb, középértéket mutatnak a tapolyi és a hazai példányok, mig a romániai folyók halaié a leghosszabbak. így ezen az alapon álltaföldrajzi egységek állíthatók fel, mely egységeken belül a populációk megegyezőek egymással-Az ilyen különbség taxonómiailag sokkal jelentősebb, még ha numerikusan kisebb is, mint pl. a bajusz-hossz mérete. Az olyan méretek, mint a szem átmérő és a bajusz-hossz taxonómiailag használhatatlan és nem tekinthetők fontosnak, hiába mutatkoznak numerikusan nagynak. Az általam vizsgált öt lelőhelyről származó példányok nemcsak testméreteikben, hanem csonttanilag is eltérnek. Ennek bővebb tárgyalására itt nincs lehetőségem, csak azt szeretném megjegyezni, hogy a csonttani összehasonlításnál több csonton sikerült morfológiai eltéréseket észlelnem, sőt az is előfordult,hogy ugyanazon lelőhelyről több példány csontvázát vizsgáltam és ezek sem voltak egymással megegyezőek mindenben. Összefoglalóan az előadottak alapján a G-obio gobi o-t nagy phenotypikus plaszticitással rendelkező fajnak kell tekinteni, mely faj széles elterjedési területtel rendelkezik, a kis állóvizektől a hegyi patakokig mindenütt megtalálható és testének méretviszonyai különféle környezeti tényezők hatására megváltozhatnak. Mindezek alapján a Gobio gobi o jellegzetes polytypikus fajnak mutatkozik.
