O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 8/1-2. (Budapest, 1966)
Horváth, L.: Adatok a palearktikus madarak leszármazásának ismeretéhez néhány magyarországi fajon végzett aberrációs vizsgálatok alapján 111-118. o.
kashmlrensi s BROOKS fajra utalnak. Ez alapon megállapítást nyert, hogy az európai csuszka délkelet-ázsiai ősöktől származik és a fajkeletkezés késői szakaszában van. A vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy Magyarország nyugati felében olyan világosabb alsótestü és lényegesen kisebb számyméretü (78-85 mm; zömmel 82-83 mm) példányok is előfordulnak, amelyek az 1831-ben BREHM által leirt és később bevont adven a alfajjal azonosak. Hogy ezek a példányok költenek-e itt, vagy csak téli időben húzódnak le Közép-Németországból, jelen vizsgálati anyaggal - amely december 20március 28. közti időből való - nem dönthető el; annyi azonban bizonyos, hogy az adven a alfaj érvényes. A caesi a alfaj, ahová bevonták, jóval hosszabb szárnyú (85-89 mm); mig az északi törzsalak szárnya 89-91,5 mm. A nagy fakopáncs közép—európai alfaján ( Dendrocopos major plnetoru m BREHM) és a balkáni fakopáncson ( Dendrocopos syriacus HEMPR. & EHRENB. ) végzett vizsgálatok szin- és mintázatbeli rendellenességek feltárásához vezettek. A nagy fakopáncs szárnyán olyan mintázatbeli aberrációk mutatkoznak, amelyek a közép-ázsiai Dendrocopos leucopteru s S1AVAD0RI fajra utalnak. Számos példány alsótestének szinezete, de különösen egy fiatal him példány melltájéki piros tollai a maj or faj alfajainak egységes eredetét igazolják, sőt az utóbbi sajátság a cline-i variációsor felállításához a legkomolyabb alapnak bizonyult. A majo r faj példányainál észlelt aberrációknak a syriacu s fajnál tapasztalt teljes hiánya és két, világos rozsdabarna szá rny mintázatú, aberrációs balkáni fakopáncs példány azt igazolja, hogy ennek a fajnak a leszármazása idegen a leucopteru s —> majo r vonaltól és őseit nem Közép-Ázsiában, hanem Indiában és Délkelet-Ázsiában kell keresnünk. Megvan az alapunk annak a feltevésére,hogy a syriacu s ősei a Dendrocopos mahrattensl s LATH, és a Dendrocopos bruniffron s GOULD monotipikus fajok. A jelen vizsgálatok igazolásokat szolgáltatnak ahhoz a feltevéshez, hogy a Dendrocopo s genus fajai legalább két vonalon származtak le s,