O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 8/1-2. (Budapest, 1966)

Marián, M.: The herpetofauna of the Fehértó (Lake Fehér) near Kardoskut, Hungary 93-104. o.

by a sleep-like state. Anthropogeneous effects strongly decimates the amphibian and reptile stocks. An apparent techophily can be observed. The herpetofauna plays an important role in the material and energy turnover of the lake. All observed amphibians and reptiles, with the sxception of a neutral species, are useful from an agricultural point of view. A Kardoskúti Fehértó herpetofaunaja Irta: Morion Miklós Móra Ferenc Múzeum, Szeged Szerző a Magyar Tudományos Akadémia által irányított szikeskutató program keretében 1962-1965-ig vizsgálta az Orosháza közelében, szoloncsák talajon fekvő, szélsőségesen kontinentális éghajlatú Kardoskúti Fehértó herpetofaunáját« A különböző biotópokban 6 amphibia fajt (

Triturus c. eristatu

s LAUR., Bombina bombln

a L., Pelobates f. fuscus LAUR., Bufo v. viridi

s LAÜR., Hyla a. arbore

a L., Rana ridibund

a PAIL.), egy fajváltozatot (

Bombina bombln

a Lc var. viridi

s MARIÁK) és két reptilia fajt (

Lacerta a.agili

s L.,

Natrix n. natri

x L. ) talált. A kétéltűek domináns faja a Rana ridibund

a PAH. A fajok számát a szélsőséges környezeti adottságok magyarázzák meg, amelyekhez csak kevés faj tud alkalmazkodni. Ezek sem natrophil tulajdonságú, hanem széles ökológiai valenciáju eurytop fajok, amelyek jól tűrik az olykor félsivatagi környezetet. A szikesekre jellemző a kis fajszámmal jelenlévő amphibiák vizialakjainak (lárváinak) nagy egyedszáma. Az itt élő fajok egyedszámát legjobban csöökenti az a tény, hogy a tó vize nyáron teljesen elpárolog, télen fenékig befagy. Mindkét esetben a tó közvetlen környékén talál-