O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 8/1-2. (Budapest, 1966)
Berinkey, L.: A populáció analízis kérdései 1-58. o.
különböznie kell a másik alfajtól. A szélsőségek és hibák elkerülése végett,a magam részéről helyesnek látom elfogadni MATH meghatározását és az alfaj kérdését ezen az alapon tanulmányozni. MAYR szerint: „Subspecies are geographically defined aggregates of local populations which differ taxonomically from other such subdivisions of a species." Az alfaji különbségnek tehát taxonómiainak kell lennie, s hogy melyeket lehet ennek nevezni, az mindig az illető állatcsoporttól függ és a taxonómusok gyakorlati munkája alakitja ki.További nehézséget okoz azonban az eltérések mennyiségének megítélése. Itt a matematikai statisztikai számításoknak van fontos szerepük. A statisztikai számitások eredményeit azonban némely szerző helytelenül értékeli és túlzott fontosságot tulajdonit neki. Külön formának tekinti azon populációkat, melyek „mean"-je között 3ignificancia mutatkozik. Holott ha megállapítjuk, hogy a különbség significans,ez még korántsem jelenti azt, hogy ennek taxonómiai jelentősége is van. Ahhoz, hogy egy eltérést taxonómiailag fontosnak minősitsünk, szükséges, hogy significans legyen, azonban a significancia egymagában nem elég, hogy jelentős is legyen. Annak eldöntése, hogy mekkora különbséget tartunk taxonómiailag jól értékelhetőnek nem matematikai, hanem szakmai kérdés. Annál is inkább,mert a significanciára vonatkozólag, a különböző statisztikai módszerektől függően eltérő eredményeket is kaphatunk. Mint MAYR megjegyzi: „Although such populations may be statistically different, they are not necessarily taxonomically different, for the two terms do not coincide." Több okból eredően a halak különösen alkalmasak az alacsonyabb taxonómiai kategóriák vizsgálatára és ezek sokoldalú megítélésére. Ezen okok közé sorolhatjuk, hogy a halak nagyon könnyen differenciálódnak, továbbá sok rajtuk a diagnosztikai jelleg, belső anatómiájuk is könnyen vizsgálható, mert a gyűjteményekben egész testüket konzerválják, nemcsak a bőrüket, mint pl. a madaraknál, vagy emlősöknél. A legtöbb