O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 7/1-2. (Budapest, 1965)
Bökönyi, S. ; Jánossy, D.: Szubfosszilis vadmadárleletek Magyarországon 85-100. o.
faj szerepel, az alábbi, nagyobb madárfaunát feldolgozó munkákat említhetjük: RIESEL /1948/ Colli Berici bronzkori /kérés aeneolithikummal/ telepeiről 15 fajt emlit, HESCHELER és KUHN /1949/ Svájc neolith-bronzkori lelőhelyeiről összesen 26 fajt ir le, LEPIKSAAR A955/ Styrmansberg- ill.Vallhagarból /népvándorláskor/ 16 illetve 10 fajt emlit, REQUATE /1956/ Schleswig-Holstein császárkori-koraközépkor! telepeiről 17 fajt, BOESSNECK A958/ Bajorország szubfosszilis lelőhelyeiről 10 fajt, Seeberg-Burgäschisee-SÜd svájci korai neolithikus telepről /BOESSNECK - JÉQUIER - STAMPFLI, 1963/ 18 fajt, VOINSZTYENSZKIJ A960/ Szarkel /CImljanszk mellett/ IX-XII. szd.-i települési rétegeiből 33 tagu madárfaunát, DRAGER /1964/ pedig a karinthiai római településről 22 fajt irt le. Emiitette továbbá a madárfajok szubfossz ills előfordulását a dán gerincesfajok listája /BRUUN - PFAFF - LÖPPENÎHIN - DEGERBÖL, 1950/ és az észt ornithológiai összefoglalás /LEPIKSAAR - ZASTROV, 1963/ is. A magyarországi őskorból eddig 26 vad madárfajt lehetett kimutatni, ezek közül azonban 24 bizonytalan korhatározásu barlangi lelőhelyekről származott /BÖKÖNTI, 1959/. A hiteles korhatározásu fajok kis száma nem annak tulajdonítható, mintha a modem ásatások során előkerült anyagban kevés madárcsont fordult volna elő, hanem annak, hogy 1956-ban az összehasonlító madárcsontgyüjtemény elpusztult, így az előkerült csontanyago.t nem lehetett meghatározni. Rendkívül sok nehézséggel küzködve sikerült a MAGYAR NEMZETI MUZEUMTERMÉSZETTUDOMÁNYI MUZEUMban mintegy hat év alatt 314 fajból és több mint 1000 csontvázból álló összehasonlító gyűjteményt összehozni, mely Európában egyedülálló és ilyen vizsgálatokra mindenképen alkalmas. E gyűjteménynek újra való felépítése után azonban hozzá lehetett látni az utóbbi években előkerült madárcsontok meghatározásának, aminek nyomán a Maroslele-Panán feltárt korai neolithikus teleprészletről már 15 madárfajt lehetett kimutatni /BÖKŐNYI, 1964/. S ennek a feldolgozó tevékenységnek eredménye jelen munka is, mely